Tényleg a home office a jövő?

2020.október.19.

A vírushelyzet okozta kényszerleállás arra késztette a cégvezetőket, hogy alapjaiban újragondolják a stratégiáikat. Bebizonyosodott, amit eddig is tudtunk: a jövő azoké, akik rugalmasan tudnak lépni minden élethelyzetben. Egyértelművé vált, hogy a klasszikus értelemben vett irodai munka a kezdeti zökkenőket áthidalva hatékonyan végezhető otthonról. Azonban van valami, ami az alkalmazottakat hatványozottan érinti: vajon a jövőben teljesen home office-ra kell berendezkedniük?

Tényleg a home office a jövő?
Fotó: stocksy

A koronavírus-járvány első hulláma Magyarországon a szolgáltató iparban okozta a legnagyobb pusztítást. Teljes területek, – például a turisztika és a vendéglátóipar –, nullázódtak le, munkahelyek ezrei szűntek meg. A váratlan helyzet rávilágított a vállalkozások és az emberek alapvető sérülékenységére. Hiszen, ha a cég képtelen pár hónapnyi időszakot átvészelni anélkül, hogy radikális leépítésekbe vagy megszorításokba kezdene, akkor egész biztosan nagyobb, csak eddig ügyesen elkendőzött strukturális problémáik voltak. Ugyanez igaz a magánemberekre: hazárdjáték az, ha egyáltalán nincsenek vésztartalékaink, hanem egyik napról a másikra élünk. Persze a történteknek voltak nyertesei is. Az élelmiszer- és szállítóipar, vagy az informatika és egészségügy inkább a megnövekedett kereslettel voltak képtelenek megbirkózni, gondoljunk csak a maszkok, vagy egyes élelmiszerek kezdeti beszerezhetetlenségére, vagy a házhozszállítást vállaló áruházak lebénulására.

Rugalmasság és digitális átállás

Túllépve az első sokkon, joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon a leszűrt tapasztalatoknak lesz-e hosszú távú következménye, vagy mindenki inkább a gyors visszarendeződésben bízik, és a koronavírusnak még az emlékét is próbálja eltörölni. A témáról Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével beszélgettünk, aki szerencsére hamar eloszlatta abbéli kételyeket, hogy a tavaszi sokkélmény nyomtalanul tűnik el.

"Márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Tapasztalataink szerint a magyarországi vállalatok hatékonyan reagáltak erre a kihívásra: rugalmasságukról tettek tanúbizonyságot, a helyzet pedig hosszú távú pozitív változásokat is eredményezett, például nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél." Tüzes kiemelte, hogy "az új helyzet új vezetői stratégiákat követelt: azokon a helyeken volt a leginkább zökkenőmentes az átállás, ahol a kommunikációra, az egyébként is sérülékeny munka-magánélet egyensúlyra kiemelt figyelmet fordított a vezetőség".

Mindez milyen hatással volt az egyénre levetítve? Tüzes szerint egy jó vezetőnek a digitális térben is éreznie kell, a csapata esetében meddig tart a jótékony kontroll, illetve a törődés, és hol fordul át mindez zavaró, feszültséget keltő, kollégákat stresszelő számonkérésbe. A helyzet igazi pozitív hozadéka, hogy aki eddig bizalmatlan volt a kollégáival, az most megtapasztalhatta, hogy az eddig megszokottól eltérő körülmények között is lehet eredményes a munka. Az alkalmazottak motiválásának módja is megváltozott: március előtt a home office és a kibővített internetcsomag komoly ösztönző erővel bírt, ma már ezek a munkavégzés engedhetetlen elemei.

Otthon rendeznéd be az irodádat? Ismerd meg a magyar designmárka bútorait

Otthon rendeznéd be az irodádat? Ismerd meg a magyar designmárka bútorait

De vajon így lesz ez hosszú távon is? A szakember úgy véli, a vállalatoknak újra kell gondolniuk a szervezeti működésüket, és hosszú távon is állást kell foglalniuk a home office intézményével kapcsolatban. Amire biztosan jó volt ez az időszak: aki eddig hatékonysági szempontok miatt tartott a távoli munkavégzéstől, az most a gyakorlatban láthatta, hogy nem feltétlen az irodában töltött órák számában érdemes a teljesítményt és hatékonyságot mérni.

Új működési modell

Tüzes felhívja rá a figyelmet, hogy olyan változások következtek be egyik hétről a másikra, amik normális esetben évek alatt alakulnak ki egy cég életében. Ha a vállalatok meglátják ebben a kihívásokkal teli helyzetben a lehetőséget, az egyértelműen hatékonyabbá teheti működésüket. Sokat profitálhatnak például a cégek jelentős részénél elindult digitális átállásból. A home office-szal kapcsolatos pozitív tapasztalatoknak köszönhetően sok cégnél a munkaidőről a teljesítményre helyeződhet a fókusz, az ezt lekövető bérstruktúra pedig a dolgozói motivációra is hatással lehet.

Ha ez így lesz, mi történik az irodaházakkal? Az ország legnagyobb foglalkoztatói a járvány előtti időszakban azt készítették elő, hogy az ország- és főváros szerte szétszórt bázisaikat központosítsák, egyetlen gigászi irodaházba vagy irodaház-komplexumba terelve a munkavállalókat. Ezek a beruházások például a MOL- és az OTP-székház esetében már évek óta folynak (és nem előkészítési, hanem konkrét építési fázisban vannak). Vajon minden gördül tovább az eredeti terveik szerint, vagy kényszerűen változtatnak majd azon, amin lehet? Például a belső kialakításon. Tüzes szerint az elmúlt hónapok felgyorsították a munkaerőpiac átalakulásának folyamatát. A lezajlott változások vélhetően organikusan is megtörténtek volna, de most a kényszerpálya hatására sok évet léptünk előre az időben. Számos cég éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, tudatosabban használnak online kollaborációs eszközöket, és a kultúra részévé vált az új működési modell. Mindez alapjaiban írhatja át a korábbi rutinokat és ezzel együtt megváltoztatja az infrastrukturális igényeket is. Az iroda bérlése vagy fenntartása az egyik legnagyobb költségtétel a cégek számára, így biztosan elsők között gondolják majd újra a szerepét, és könnyen előfordulhat, hogy az ingatlanbérlés helyett inkább a távoli munkavégzést fejlesztő technológiai beruházások felé fordulnak.

Magyarán a home office biztosan integrálódik a munkavégzési folyamatokba. Végre megszűnik, hogy a vaskalapos vezetők egyfajta mumusként, a kontrollálatlan fizetett láblógatás szinonimájaként tekintsenek rá. A mi szempontunkból nézve pedig: rugalmasabbá válik a munka, sokkal inkább a valós teljesítményt, mintsem a munkavégzés körülményeit tartják majd szem előtt. Ebben a szép új világban tehát nem kapjuk végre a szúrós tekinteteket, mert nem 8.59-kor foglaltuk el az íróasztalunkat, és talán az sem lesz probléma, ha előbb jövünk el, ha egyszer minden aznapra kitűzött feladattal végeztünk. A komfortérzetre nézve nem elhanyagolható, hogy ha bent vagyunk, biztos nem kell majd azon aggódnunk, hogy nem volt kitakarítva a hely hetek óta. A higiénia és a vírusok elleni védekezés hatványozott jelentőségűvé válik, elvégre ha bejárunk valahova, fontos, hogy mindannyian biztonságban érezzük magunkat, akármilyen pozícióban dolgozzunk.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a jövő a hibrid, egymást támogató megoldásoké, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak az aktuálisan megkívánt körülményekhez, nem pedig sok évtizedes tradíciókat és stratégiákat akarnak csökönyesen alkalmazni egy teljesen megváltozott világban.

Az irodák funkciója megváltozik: Így befolyásolja a koronavírus a dolgozók életét

Az irodák funkciója megváltozik: Így befolyásolja a koronavírus a dolgozók életét

Szalóky Bálint

Ez a cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2020. októberi számában jelent meg.

Ez is érdekelhet

Ütős fekete szettel indítja a Gardróbnaplót Zimits Andrea divattervező

Ütős fekete szettel indítja a Gardróbnaplót Zimits Andrea divattervező

GLAMOUR Horoszkóp

Hajlamos lehetsz álmodozásba menekülni a valóság elől - Napi horoszkóp: szeptember 20.

Hajlamos lehetsz álmodozásba menekülni a valóság elől - Napi horoszkóp: szeptember 20.

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a luxusmárka passzol hozzád a csillagjegyed alapján

Ez a luxusmárka passzol hozzád a csillagjegyed alapján