Nem klímabajnoknak kell lenni, csak csináljunk valamit: Tudatos gondolkodás az ünnepekkor is

A klímaváltozásról szóló híreket olvasva könnyen érezhetjük úgy, hogy egyedül lehetetlen vállalkozás megoldást keresni erre a világméretű problémára. De hogyan férhet össze ez a tudatos gondolkodás a karácsonyozással? Vígh Péterrel, a Másfél Fok projektmenedzserével a munkájukról, a klíma-szókincsről és a legjobb ajándékokról beszélgettünk.

Nem klímabajnoknak kell lenni, csak csináljunk valamit: Tudatos gondolkodás az ünnepekkor is
Fotó: Getty Images

A GLAMOUR decemberi Karácsonyi mellékletében kíváncsiságot, bátorságot és tettrekészséget kívántál a GLAMOUR olvasóinak karácsonyra, kifejted, hogy miért éppen ezeket?

Szeretnék kíváncsiságot adni, hogy tájékozódjanak a fontos környezeti-éghajlati témákkal kapcsolatban, mert ez az, ami a létünket egyáltalán lehetővé teszi. Majd legyen bátorságuk ahhoz, hogy a negatív hírek láttán ne adják fel, és lássák mit tehetnek még. Végső soron a tettrekészség a harmadik, a bátorságot tettrekészséget váltani: mindenki tud valamit csinálni, senki nem olyan kicsi, hogy ne tudna érdemben cselekedni. Van, aki klímasztrájkra fog járni, mert ott a helye. Van, aki nem szereti a tömegrendezvényeket, ő neki máshol lesz lehetősége beavatkozni. Én még sok karácsonyt szeretnék békében és boldogságban eltölteni, aminek a nulladik feltétele egy egészséges környezet és egy kiszámítható éghajlat. Ehhez pedig a tetteken keresztül vezet az út.

Fotó: Bodnár Zsófia
Fotó: Bodnár Zsófia

Milyen projekteken dolgoztok most?

December környékén fog véget érni a Glasgow-ban rendezett COP26, az ENSZ éghajlat-változási konferenciája. Ami ott történik, az iszonyatosan fontos lesz. Olyan vállalásokat kell(ene) tennie az országoknak az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően, olyan ambíció növelést kell(ene) megállapítani a Párizsi Megállapodás alatt, amit hogyha nem tesznek meg, akkor nagyon nagy időprésbe szorulunk, ha nem veszítjük el teljesen még a matematikai esélyt is a 1,5 fokos felmelegedés tartására. Ezenkívül igyekszünk szezonálisak lenni, tavaly például volt egy „Idén sem volt fehér karácsony. Ez is a klímaváltozás miatt van?” című cikkünk. Törekszünk megfigyelni azt, hogy a különböző meteorológiai változók hogyan változtak az elmúlt évtizedben Magyarországon a klímaváltozás hatására, és milyen további változások modellezhetők az elérhető eredmények alapján.

Nem érzed néha úgy, hogy szélmalomharcot vívsz egy világméretű probléma ellen?

Dehogynem, minden nap. Viszont olyan munkahelyen dolgozhatok, ami jót tesz, indirekt módon segíti az embereket, hogy élhető jövőnk legyen. Nagyon nehéz tud lenni, őszintén csodálom azokat, akik több évtizede dolgoznak ezen a pályán és ugyanolyan kitörő lelkesedéssel, nem cinikusan tudnak az ügyhöz hozzáállni. Azért lássuk be, hogy vannak jó folyamatok is, nem minden szörnyű. De az összképet tekintve rosszak a trendek, rossz irányba megyünk – ezzel mindennap szembesülni riasztó. Ami különösen kiábrándító és nehéz, hogy amikor megpróbáljuk ezt kommunikálni az emberek felé, hatalmas mértékű mentális elutasításban van részünk. A klímaszorongásról egyre többet beszélnek, így arra is gondoltam, hogy jó lenne pszichológusokat is bevonni az egész párbeszédbe: mik azok a mentális gátak, amik megakadályozzák az embereket, hogy egyrészt ezeket a negatív információkat befogadják, másrészt hogyan lehetne ezzel párhuzamosan cselekvésre ösztönözni őket. Ezzel mi is kísérletezünk, nem csak kijelentjük, hogy baj van, hanem megoldásokat is kínálunk. A döntés a miénk, csak vállaljunk felelősséget és ne kifogásokat keressünk.

Mennyire számít milyen szókincset használunk, ha a klímaváltozásról beszélünk?

Számít, mert a valóságot a nyelven keresztül nemcsak leírjuk, hanem be is fogadjuk, értelmezzük. Míg egy 2 Celsius-fokos globális átlag-hőmérséklet emelkedés egy tudáshiánnyal rendelkező embernek még nem tűnhet vészesnek (hisz nem mindegy, hogy 21 vagy 23 fok van a szobában?), a klímaválság vagy klímakatasztrófa szó egy nagyon erős felkiáltójel. Amikor idén augusztusban az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) bemutatta legújabb értékelő jelentését korunk éghajlatváltozásáról, akkor a felvezetőben komoly nemzetközi szervezetek vezetői (Meteorológiai Világszervezet; ENSZ Környezetvédelmi Program) a klímaválság szót használták egy abszolút tudomány jelentés bemutatásához, aminek szerintem több, mint gesztusértéke van. Ez is mutatja, hogy a fiatalok klímamozgalma hatással volt az éghajlatkutatásra és annak kommunikációjára is. Ugyanakkor nem minden a szómágia, és pontosan látjuk azt is, hogy az erős szavak – a fent említett mentális fal miatt – sokszor csípőből való elutasítást váltanak ki. Ezért törekszünk arra, hogy nálunk elsősorban az adatok és a tények tegyék oda a felkiáltójelet a mondat végére, és bízunk benne, hogy ezt az olvasók is megértik.

Olvass még többet a témáról a masfelfok.hu oldalon és ne felejtsd el elolvasni az interjú folytatását a GLAMOUR decemberi mellékletében!

Ez is érdekelhet

Dizájner darabokkal a fenntartható magyar textiliparért

Dizájner darabokkal a fenntartható magyar textiliparért

5 előjáték, ami szuperintenzív orgazmushoz vezet

5 előjáték, ami szuperintenzív orgazmushoz vezet

Szépséghírek

Menő a férfi manikűr? Harry Styles szerint biztosan

Menő a férfi manikűr? Harry Styles szerint biztosan