Halálos oltások?
(– Cici, gyere már ki az ágy alól, könyörgöm! El kell mennünk a cicaorvoshoz, hogy megkapd az aktuális oltásaidat!)
(– Te meg vagy bolondulva, gazdi!? Az oltások veszélyesek, halált okoznak! Sőt, mindenféle tudatmódosító-szerrel tömik, hogy irányíthatóvá váljunk...)(– Cici, honnan veszed ezeket a butaságokat? Attól tartok, túl sokat internetezel... Gyere már ki! Itt egy kis jutalomfalat...)
(Jutalomfalat!? Azt imád... Segítség! Átvertél! Te szemétláda! Segítség!)
Ezeket láttad már?
Mindig elszomorodom, mikor valaki egyszerűen úgy reagál arra a temérdek tudományos adatra, amely mind az oltások eredményességét igazolja, hogy szerintem meg nem hatásosak. Azzal pedig végképp nem tudok mit kezdeni, amikor olyanokkal jönnek, hogy az oltások igenis halált okoznak, csak az orvosok, félve a gyógyszerlobbi haragjától, inkább eltitkolják az ilyen eseteket. Tudom, hogy ez egy kevésbé csajos bejegyzés, mindazonáltal fontos erről beszélni, tekintve, hogy egyre inkább nő az oltásokkal szembeni bizalmatlanság.
A fekete himlőnél nincs is jobb példa, hogy bemutassuk, mire képesek az oltások. A fekete himlő egyedül a huszadik században 300-500 millió halált okozott világszerte. Aztán azoknak a rettentő veszélyes oltásoknak köszönhetően maradéktalanul sikerült felszámolni a betegséget. Ez azt jelenti, hogy ma már senki sem lesz fekete himlős, és senki sem hal meg miatta, így már az oltás maga is fölöslegessé vált. A fekete himlő az egyetlen olyan fertőző betegség, amit sikerült megszüntetnünk, az összes többi kórokozó, amely ellen oltunk, még mindig itt kering körülöttünk.
Számtalan példa igazolja, hogy ha az oltottak aránya egy adott országban egy bizonyos szint alá csökken, nemcsak a megbetegedések száma ugrik meg, hanem a haláleseteké is. Ez történt például az Egyesült Királyságban, amikor olyan alacsonyra csökkent a szamárköhögés ellen oltottak aránya, hogy százezren betegedtek meg és harminchatan haltak meg, holott előtte az esetszám alig érte el az ezret, és egyetlen haláleset sem történt (!). De ugyanez játszódott le Japánban és számos másik országban is. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akiknek emiatt maradandó károsodás alakult ki.
Mindezekkel ellentétben az oltások miatti halálozás olyan ritkán fordul elő, hogy azt nem is lehet statisztikailag megbecsülni. Ha abbahagynánk a lakosság oltását, nálunk is kétségtelenül hasonlóan alakulnának az adatok, mint az előbb szemléltetett országokban. Ezek alapján talán már jobban érthető, hogy miért szomorodom el, valahányszor az oltásokat szidják.
