Hányszor állj a mérlegre?
(A nappaliban ülve egy ismerős hang üti meg a fülemet. Cici bekapcsolja a fürdőszobai mérleget, aztán néhány másodpercnyi csend után istentelen káromkodásba kezd. Megint szünet következik, végül elősomfordál a fürdőszobából, és igyekszik úgy tenni, mintha mi sem történt volna.)
(– Mi a helyzet, Cici? – kérdezem kajánul.)
(– Mi lenne, gazdim. Semmi! – feleli megjátszott gyanútlansággal.)
(– Mi jót csináltál a fürdőszobában? – erősködök tovább.)
(Cici egy pillanatra elgondolkodik azon, hogy folytatja-e a színjátékot, de aztán meggondolja magát: – Kövér vagyok, kedves gazdám! Nincs ezen mit szépíteni! A mérleg sohasem hazudik! Pedig én mindent megteszek, hogy fogyjak! Mindent! Mégis mi más tehetnék?)
(– Mi mást!? Kezdjük ott, hogy nem kellene egyfolytában annyit zabálnod, másrészt meg egy kis mozgás sem árthat.)
Ezeket láttad már?
Sokszor fordul elő, hogy az orvosok nem mérik meg a betegek testsúlyát, hanem elfogadják azt, amit mondanak. Ez olyan szempontból jó, hogy időtakarékos, ugyanakkor a legnagyobb hátránya épp a pontatlansága. A legfontosabb népbetegségek kialakulásában a túlsúly igen jelentős szerepet játszik, és nagyon nem mindegy, hogy öt kilóval kevesebbet írnak-e be.
Nem feltétlenül arról van itt szó, hogy tudatosan füllentenénk, hanem egyszerűen arról, hogy rosszul becsüljük meg a saját testsúlyunkat. Egy nagyszabású kutatás kimutatta, hogy az emberek rendre lényegesen alacsonyabbra becsülik a testsúlyukat. Nemekként szétbontva – talán nem túl meglepő módon – a nők sokkal alacsonyabbra teszik a valóságos testsúlyukat. A mért értékhez képest a férfiak átlagosan 5%-kal mondtak kevesebbet, míg nők esetében ez az érték 10%-ra növekedett.
A legtöbb ember utál a mérlegre állni, pedig még a WHO is azt ajánlja, hogy rendszeresen méredzkedjünk meg. Ha lehet, akkor hetente érdemes a mérlegre állni, így időben tudunk kapcsolni, ha a kilók növekedésbe fognának. Évekkel korábban készült fényképeket nézegetve, meg kellett állapítanom, hogy egészen pufi voltam. És nem is vettem észre! Csak azután, hogy átálltam az egészséges életmódra, és leadtam néhány kilót. Ha rendszeresen mértem volna a testsúlyomat, már akkor objektív módon láttam volna mindezt.
Ne felejtsétek, közelednek az ünnepek, ilyenkor pedig hajlamosak vagyunk rengeteget zabálni és ellustulni, így ebben az esetben a testsúlymérés ösztönző erő lehet. Ne féljetek a mérlegtől, hisz az megőrzi a titkotokat, nem fogja kikotyogni senkinek, másrészt így legalább ti is tisztában lesztek a pontos súlyotokkal.
