Fektess be bátran!

A legegyszerűbb befektetés, amellyel kisebb összeget is megfialtathatunk a lekötött betét. Folyószámlád ugye van, ami kamatozik ugyan, de viszonylag keveset. Döntsd el, mennyi pénzt tudsz nélkülözni és meddig, majd kösd le. Ez annyit tesz, hogy ahhoz a pénzhez lejáratig nem nyúlhatsz hozzá, hiszen ha szakszóval élve "feltöröd a betéted" – azaz a betét futamidejének lejártát megelőzően felveszed a lekötött pénzt - jellemzően elesel a kamatoktól. Ha viszont lejáratig a bankban hagyod, jóval többet kamatozik, mint a szimpla folyószámlás pénzed. Betétlekötést bankod bármelyik fiókjában kezdeményezhetsz, de ha van netbank elérésed, akár otthonról is (azért ott, mert azért az ilyen dolgokat biztonsági okokból nem célszerű a suliban, vagy nyilvános helyen lévő gépen intézni). A bankok betéti ajánlatait könnyen összehasonlíthatod: minden terméknél fel kell tüntetniük az EBKM-et, azaz Egyeségesített betéti kamatlábmutatót, melynek számításához a kamaton túl minden, a betétet érintő költséget figyelembe vesznek.

Aztán van még egy gyors és egyszerű befektetés, aminek csak a neve ijesztő elsőre. Ha állampapírt akarsz vásárolni, azt is megteheted a nagyobb bankok fiókjaiban vagy a Magyar Államkincstár fiókjainál. Az állampapírok között is van rövid meg hosszú lejáratú, fix és változó kamatozású. A rövid lejáratú papírok külön csoportját képezik az úgynevezett diszkont kincstárjegyek, melyeket névérték alatt veszel, tőled az állam viszont már a futamidő végén névértéken vásárolja vissza.

Ha ez így elsőre bonyolultnak tűnik, nincs miért szégyenkezned, hiszen senki sem születik közgázos diplomával. Irány a bank és egy banki tanácsadó, akitől kérdezz bátran, és dönts okosan.

Ha úgy döntöttél, betétben lekötsz egy nagyobb összeget, arra nagyon figyelj, hogy a betét lejártáig ne nyúlj a pénzhez. Ezt hívják betétfeltörésnek, aminek nem véletlenül hangzik rosszul a neve.