Vajon egy rosszul sikerült névválasztás valóban megpecsételheti valakinek az életét? Lehetséges, hogy egy név örökös kudarcokra vagy hiábavaló küzdelmekre predesztinál? És ha igen, akkor ennek az ellenkezője is igaz lehet? Adhatunk-e gyermekünknek olyan nevet, amely szerencsét, könnyebb utat vagy nagyobb arányú boldogulást hoz számára?
Ezeket láttad már?
Spirituális megközelítésben a név jóval több egyszerű azonosítónál: egyfajta energetikai lenyomat, egy mágikus kifejezés, amely fontos információkat hordoz viselőjéről, személyiségéről, életfeladatairól és kihívásairól, sőt még arra nézve is tartalmaz némi útmutatást, hogy mindebből hogyan lehet kihozni a lehető legjobbat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy eldöntené valakinek a sorsát. Meggyőződésem, hogy egy név önmagában nem garantálja sem a szerencsét, sem a szerencsétlenséget. Az egyén sorsa és a születéskor kapott, illetve a mindenkori viselt neve közt kétségkívül találhatunk összefüggéseket – amelyeket évezredes hagyományok is megerősítenek –, de az ügy azért összetettebb ennél.
Mit jelent valójában szerencsésnek lenni?
Mielőtt a nevek hatását vizsgálnánk, érdemes elgondolkodni azon is: mit nevezünk szerencsének? Lottónyereményt? Mázlit a hétköznapokban, a karrierben vagy a párkapcsolatban? Azt, hogy soha, semmiféle nehézség nem történik az emberrel? Azt, hogy az illető képes jó szorosan megfogni az Isten lábát, és többé már el sem tudja ereszteni?
Tény, hogy egy jól fizető telitalálat vitathatatlanul könnyebbé teheti az ember életét; de tudok olyan lottómilliomosról is, akinek végül az ölébe hullott nyeremény okozta a vesztét. És találkoztam olyanokkal is, akik irigylésre méltóan szerető szülőket és ideális házastársat kaptak az élettől, de éppen emiatt nem tudtak túllépni azok természetes elvesztésén. A szerencse mindig viszonylagos, de nemcsak emiatt gondolom úgy, hogy ha valakit igazán a kegyeibe fogad, az leginkább azt jelenti: az illető mindig tud megbirkózni az aktuális kihívásaival, és akár még profitál is belőlük.
A nevekhez visszatérve: azok viszonylatában is elmondható, hogy a szerencsefaktort nem feltétlenül abban az értelemben hordozzák, amire az általános analógiák szerint gondolnánk.
Így segíthet a számmisztika megmenteni a párkapcsolatodat
A név elsősorban szimbólumként működik. Hasonlóképpen ahhoz, ahogyan egy Kos jegyű ember sem attól lesz heves és impulzív természetű, mert éppen ebben a napjegyben született. Inkább fordítva: a Kos jegy szimbolizálja azokat a belső archetípusokat, energiákat és hajlamokat, amelyek az adott személyt jellemzik. Eszerint a nevek tekintetében is beszélhetünk bizonyos mértékű eleve elrendeltetettségről, de az mindenekelőtt fejlődési lehetőségeket foglal magában, mintsem előre leszervezett katasztrófákat és fenyegetettséget.
Léteznek „balszerencsés” keresztnevek?
A témával foglalkozó elméletek hívei gyakran emlegetik például az Imre nevet, amelyhez több történelmi és közéleti szereplő tragikus sorsa kapcsolódik. Többek közt az ifjú Árpád-házi hercegé, akit a krónikák szerint vadkan sebzett halálra egy vadászaton, a kuruc brigadérosé, aki törökországi száműzetésben fejezte be az életét, a parasztfiúból lett, legendás tehetségű színészé, aki fájdalmasan fiatalon, máig vitatott körülmények közt távozott az élők sorából, az egykori miniszterelnöké, akit egy koncepciós per során hazaárulás vádjával elítéltek és kivégeztek, az Indul a bakterház szépreményű Bendegúzát amatőrként is meggyőzően alakító fiatalemberé, vagy éppen a Királyként elhíresült, szintén tragikus fináléval búcsúzó énekesé.
Annak, hogy az Imre nevet ma már csak ritkán anyakönyvezik, nyilván egészen más oka van; de azt azért el kell ismernem, hogy amikor végig gondoltam az általam valaha is ismert, hétköznapi életet élő Imrék élettörténét, köztük sem találtam olyat, aki igazán a szerencse fiának lenne mondható. Tény, hogy az emberi elme hajlamos a mintázatok keresésére, és sokszor eleve azokat a történeteket jegyezzük meg, amelyek alátámasztják az elképzeléseinket; de az általánosítások mögött legtöbbször mégiscsak valódi tapasztalások és megfigyelések állnak. Így például az olyan képzettársítások mögött is, miszerint a Katák jóval keményebbek, mint a Katinkák.
A név, mint üzenet
A keresztnevek szinte kivétel nélkül rendelkeznek valamilyen, többnyire az eredetükből fakadó, hagyományos jelentéstartalommal, így például az Eszter névhez a következő analógiák társulnak: „csillag, mirtusz, bájos fiatal lány”. Takács Tibor asztrológus névelemző rendszere szerint azonban az is a név sajátja, hogy viselői választhatnak a lemondás és az áldozatszerep közt. Amikor annak idején először hallottam erről, bevallom, egyáltalán nem repestem az örömtől. Sőt, kimondottan igazságtalannak és lehangolónak tartottam ezt az információt, amelyet csak egészen halványan tudott enyhíteni az az adalék, hogy a kibontakozás lehetőségét a művészetekben találhatom meg.
Arra is gondoltam akkor, hogy anyám – aki sohasem hallott a spirituális névelemzésekről, viszont ő maga is ezt a nevet viselte – nem véletlenül tiltakozott az ellen, hogy a lánya is Eszter legyen. Azóta sokat árnyalódott bennem ez a kép, és azt is megértettem, hogy minden esetben jó okkal kapunk bizonyos nehézségeket – akár a nevünk által is – , és hogy valójában nem is nehézségekről van szó; sokkal inkább annak a módjáról, hogy a sorsfeladatunkat betöltve miként találhatjuk meg a lehető legnagyobb teljességet és boldogságot.
Amúgy még a Benjáminok vagy a Felíciák sem automatikusan lesznek szerencsésebbek vagy boldogabbak másoknál. A hagyományosan szerencsésnek tartott keresztnevek jelölhetnek könnyebb utat, de hogy a tulajdonosa is annak minősíti-e, az már az egyéni megélésen múlik.
14 bevált módszer a kimagaslóan magas mentális energiáért
Névválasztás szülőként
Amikor szülőként nevet adunk az utódaink számára, többnyire nem csupán megkülönböztetni szeretnénk őket, hanem egyfajta életreszóló védelemmel is ellátni. Ahhoz pedig, hogy ezt minél hatékonyabban tehessük, gyakran igyekszünk is segítségül hívni valamiféle „praktikát”. Például a számmisztikát, amely a teljes nevet vizsgálja, és azt sem csupán önmagában, hanem a születési dátum viszonylatában.
A cél ugyanis a kettő közti harmónia; adott esetben pedig a születési dátum által jelölt minőségek-keretek egy megfelelő névvel jelentősen korrigálhatók. Éppen ezért létező szokás, hogy csak a gyermek születése után véglegesítik a nevét. A szülők előzőleg kiválasztanak néhány, számukra kedves, rokonszenves és lehetséges változatot, a numerológiában járatos tanácsadó pedig ismertetve azok jellemzőit, a születési dátum tükrében javaslatot tesz a legoptimálisabbra.
Természetesen, számmisztika nélkül is tudunk jól választani. Ösztönös ráérzéssel akár. Amit ajánlani szoktam:
- Kezeljük a névválasztást egyfajta személyes szertartásként.
- Éljük át tudatosan a születendő gyermekünk iránt érzett szeretetünket, és ebben a békés, meditatív állapotban kérjünk „vezettetést”, vagyis azt, hogy a számára legmegfelelőbb név érkezzen meg a tudatunkba. Nem feltétlen abban a pillanatban, de még csak nem is feltétlen aznap. Bízzunk önmagunkban, a szeretetünkben és a megszólított Gondviselés jóindulatában.
- Legyünk tisztában a név fontosságával, de ne görcsöljünk rá a választásra.
- Gyakran tapasztalom, hogy a leendő szülők közt egyfajta harc alakul ki a névválasztás során. Érdemes törekedni a kölcsönös egyetértésre.
- Gondoljuk végig, hogy egy konkrét névhez, amelyet a családunkban korábban már viseltek, milyen élethelyzetek, történetek, emlékek fűződnek?
- Kerüljük a trendszerű választást. A legmenőbben/legizgalmasabban csengő név leginkább a szülő egóját simogatja, azt sem sokáig.
Hiszek abban, hogy a neveknek ereje és bizonyos determinációja is van. Adott esetben működhetnek világítótoronyként és védelmező talizmánként is. Arról viszont, hogy a viselője összességében szerencsével jár-e az élete során vagy sem, elsősorban a maga saját, önálló döntései és reakciói fognak gondoskodni.