Sorsfordító változásokat hoz a július a numerológus szerint: így jöhetsz ki belőle győztesen

Életünk jelképes diadalszekerének irányításához – amely az önazonosságról és a lehetőségeink kiaknázásáról is szól – eredendően jogunk van. Ha eddig nem, vagy csak tessék-lássék módon éltünk vele, most tényleg érdemes elszánni magunkat, hogy változtassunk ezen a gyakorlaton. A járművek vezetését illetően persze különféle érzékkel rendelkezünk. Van, aki biztos kézzel ragadja meg a kormányt, mindjárt az első alkalommal, amikor volánhoz ül, mást a hosszabb időn át való rutinszerzés segíti hozzá a magabiztossághoz.

Ugyanígy, az életünk menedzseléséhez sem állunk hozzá egyformán. A világban való működésünkről ugyan elhamarkodott lenne pusztán a születésünk napja alapján ítélni – egy numerológiai képlet jóval összetettebb ennél –, de azért azt elmondhatjuk, hogy a vezető karakterek – az 1-jén, 5-én, 8-án, 10-én, 11-én illetve 28-án született emberek – általában jobban boldogulnak ezen a téren, sőt jobban is igénylik, hogy övék legyen az irányítás.

De ettől függetlenül, ha már régóta nem tartottuk a kezünkben a gyeplőt – vagy esetleg még sohasem – akkor most természetes módon szükségünk lehet némi gyakorlásra, ami lényegét tekintve abból áll, hogy aktívan tapasztalni kezdjük azt az állapotot, amikor mi magunk vesszük készbe a dolgainkat és ezáltal a saját utunkat járjuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezután már nem leszünk tekintettel másokra. Azt viszont igen, hogy önmagunkat már sohasem hagyjuk figyelmen kívül. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy kellő belátással, ösztöneink kontrolljával, fokozott önfegyelemmel és önuralommal haladunk tovább.

A lufik kidurrannak, az aranykapuk nyílnak

Útra kelni nyári hőségben? Ilyenkor nem az árnyékban való lazítás ideje van? De, azé is; másfelől viszont az izgalmas utazások aktuális idejét éljük, azokét, amelyek egészen új úticélok felé vezetnek. Akár olyanok felé is, amelyek korábban eszünkbe sem jutottak volna. Jó néhány kliensem számol be arról, hogy olyan dolgok felé kezdett erőteljes hívást érezni, amelyek azelőtt egészen közömbösek és érdektelenek, vagy akár eléhetetlenek voltak számukra.

Nagyon komoly változásokat hoz 2025: erre számíthatsz egészen pontosan a számmisztika szerint

A kérdés egyébként igazából most nem is az, hogy van-e kedvünk elindulni vagy sem. Így vagy úgy, de mindenképp találkozni fogunk a változások impulzusaival. Ám sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha nem kényszerből „csomagolunk”. Megtörténik persze gyakran az is, hogy külső erők mozdítanak ki a statikus komfortzónánkból. Viszont ezekben az esetekben sem az arról van szó, hogy az élet méltatlanul bánik velünk, hanem lényegét tekintve besegítést kapunk ahhoz, hogy mozduljunk, illetve mozdulhassunk.

Adott esetben akár valaminek a váratlan elvesztése vagy lezárulása, illetve illúzióink rózsaszín lufiként való kidurranása révén. Nem véletlen, hogy a tarot 16-os lapjának, a villámcsapás nyomán széthasadó Toronynak a szimbólumrendszerében is elsősorban a szabadításon, a korlátozó és már meghaladott körülményekből és működésekből való kiragadáson van a hangsúly – ha némiképp drasztikusnak is tűnik az efféle beavatkozás.

Tény, hogy sokak számára az ilyen közjátékok nyitják meg a lehetőségek régóta leláncolt aranykapuját. Azt az átjárót, amin átlépve egy másik világban találjuk magunkat, ráadásul, egy másik emberként. Ami pedig a jelképes utazást és „úton levést” illeti, megtanulhatjuk azt is, hogy ezután már a leendő szálláshelyeink miatt sem szükséges aggódnunk: bárhol otthon fogjuk tudni érezni magunkat, amennyiben önazonos üzemmódban érkezünk meg egy-egy állomásra.

Természetesen, boldogan – itt és most

Korunk embere szeretne ugyan egyetlen pillanat alatt A-ból B-be jutni, sőt, a végső célponthoz is lehetőleg mielőbb megérkezni, de ez is egy folyamat, ami mérföldkövek sorának érintésével tud kitejesedni. Bármilyen banálisan hangzik: élvezd az utazást, függetlenül attól, mennyire látványos a tempó, amellyel haladsz. Annál is inkább, mivel az idő amúgy is gyorsított sávra váltott a korábbi természetéhez képest, vagyis fölösleges lenne siettetni.

Ajándékképpen pedig az is megtörténhet, hogy szinte varázsütésre, egyik napról a másikra könyvelhetsz el egy olyan eredményt, amit ezidáig csupán a beláthatatlan jövőben tartottál reálisnak. A fent említett kapun túl ugyanis egészen más szabályok érvényesek; mintha csak egy másik dimenzióba csöppenne az ember. Az elmúlt hónapok jellemzői közt többször is említettem a régi minták felülbírásának és leváltásának aktualitását. Ha szántunk erre némi figyelmet és energiát, akkor annak most mindenképp hasznát látjuk, mert a korábbi elvek és taktikák többsége az új minőségben már nem fog működni.

Megváltozhat a motivációd is: meglehet, hogy egyszerűen és természetes módon már csak boldog akarsz lenni, és ennek megvalósulását nem ahhoz fogod kötni, hogy egy konkrét állás, egy konkrét partner, netán egy még konkrétabb összeg megléte lehetővé teszi-e. Megváltozhatnak az eddig használt eszközeid is: már nem feltétlenül akarsz kivont karddal hadakozni egy-egy ügy során, de talán már az adott téma sem lesz olyan fontos, hogy harcolj érte. Amennyiben viszont ezidáig szomorkás legyintéssel, nagyvonalú vesztesként reagáltál bizonyos helyzetekben, most határozottan fogsz kiállni azért, ami számodra lényeges. A Symbolon bölcsessége mindenesetre most külön is figyelmeztet arra, hogy „nézd meg jól, miért küzdesz!”

Ez az életfeladatod a számmisztika szerint: örömteli és fájdalmas részt is adhat, rajtad áll, melyiket választod

Táncolj, a zene megjön magától

Az új úticélokat talán még nem látjuk kristálytisztán, de egyfajta előérzetek, sugallatok formájában folyamatosan kaphatunk róluk információt. Az egyik kliensem a napokban a következőképp fogalmazott:

Igazából még nem tudom pontosan, mit szeretnék, de azt már igen, hogy mit nem. És van egy furcsa sejtelmem arról, hogy merre fogok majd továbblépni.

A lényeg, hogy vállalkozzunk az elindulásra és tartsuk ébren magunkban az érzést, a víziót, amelyek eléréséhez-megéléséhez rövidesen a fizikai világban is feltűnnek az útbaigazító táblák. Kicsit olyan ez, mintha odaképzelnénk a zenét a táncunkhoz, ahelyett, hogy a bálról álmodoznánk, aztán már csak azt vennénk észre, hogy a muzsika is mi magunk vagyunk. A felettébb misztikus, esetleg régóta vágyott „sorsfordulat” pedig útközben – tánc közben spontán módon megtörténik.