Ignácz Judit roma aktivista: „Nincs ráírva a homlokomra, mennyit tanultam, küzdöttem az álmaimért”
Ignácz Judit egy rendkívül inspiráló személyiség, aki az utóbbi években roma, feminista és emberi jogi aktivista, tréneri, újságírói tevékenységeivel hívta fel magára a figyelmet.
Ezeket láttad már?
Kiáll a roma nők reproduktív jogaiért, foglalkoztatja a kolorizmus, és a különböző társadalmi problémák kérdése is, ami miatt bizonyos embereket másként kezel a társadalom.
A vidéki élet szépsége alapozta meg a jelenét
Judit egy kis faluban nevelkedett, rendkívül boldog gyermekkora volt. A szülei mindenben támogatták őt és a testvérét is. Felnőttként visszagondolva nagyon büszke rá, hogy vidéken nőhetett fel és megtapasztalhatta a természet közelségét, az önfenntartó lét szépségét
„A roma emberekről kialakult nagycsaládos sztereotípiával ellentétben nekem egy testvérem van. Bár a vidéki élet gyakran párosul a lassúság és nyugalom érzetével, ha kertes házban élsz, nincs olyan időszak, amikor ne lenne valamilyen az évszaknak megfelelő feladat” - kezdi történetét Judit. A továbbtanulás soha nem volt kérdés az esetében, ösztöndíjak és tanárai támogatták, anyukája pedig a jogi pálya felé szerette volna terelni, de az élet úgy hozta, hogy teljesen más irányt választott.
„Pécsett jártam gimnáziumba, miután megismerkedtem a francia nyelv szépségével, nem volt kérdés, hogy ezen a területen folytatom tovább a tanulmányaimat. Azt szoktam mondani, nekem több kalapom van, rengeteg területen kipróbálhattam eddig magamat. Francia és Romológia tanárként végeztem az egyetemen, de a klasszikus tanári pályán való lavírozás nagy felismerést jelentett és hamar rájöttem, hogy ez nem az én utam.
Szerintem fontos tudatosítani az emberekben, hogy merjenek hibázni, tévedni, útközben, gyakorlatban jövünk rá, hogy miben találjuk meg magunkat igazán. Azóta sok minden változott. Jelenleg az Európai Roma Jogok Központjánál dolgozom. A CEU-n Közpolitika szakon diplomáztam, majd hazai és nemzetközi szakmai tapasztalatot nonformális oktatási programok kidolgozása és vezetése, közpolitikai elemzések, kutatások, emberi jogi monitorozás és érdekérvényesítés területén szereztem.
Talán az oktatás és a tudás átadás az, ami kapocsként összefogja ezt a sokféleséget. A tudás átadás és bővítés a mai napig megmaradt, hiszen tanácsadóként és trénerként workshopokat tartok cégeknek, szervezeteknek arról, hogyan lehetnek még nyitottabbak és elfogadóbbak.
Emellett rendszeresen előadok és magyar médiafelületeken publikálok emberi jogi, női szolidaritás, mentális egészség és más társadalmi kérdéseket érintő tartalmakat, illetve megosztom a nézőpontomat a privilégiumok és rasszizmus elleni reziliencia témakörében.”
Fontos ügyek mellé áll
Judit az elmúlt években rengeteg területen kipróbálhatta magát. Az újságírás mellett dolgozott az UCCU Alapítványnál a romák elleni előítéletek megdöntésében, szexedukátorként is tevékenykedett, trénerként pedig elkötelezetten munkálkodik a társadalmi egyenlőség és inklúzió előmozdításának ügyéért. Emellett társalapítója a Ame Panzh informális roma csoportnak, amire úgy tekint, mint az egyik legjobb dolog, ami történhetett vele.
„A covid ideje alatt alakult a csoport, olyan témákat akartunk előtérbe helyzeni, amiről korábban még nem nagyon beszélt senki. Tavaly szeptemberben jött ki a könyvünk, Az ébresztőkönyv címmel. Rendkívül büszke vagyok rá, azt hiszem egy hiánypótló olvasmány, amit kötelező lenne mindenkinek elolvasni, aki emberekkel foglalkozik és diverzitás, egyenjogúság és egyenlőség témában érdeklődik.
A saját életélményeinket globális társadalmi és erkölcsi összefüggésekbe helyezve az olvasó betekintés nyerhet az anticiganizmus, a rasszizmus, a szexizmus, az LMBTQ+-ellenesség és megannyi más előítéletesség, illetve társadalmi probléma mindennapi hazai és nemzetközi jelenségeibe” - magyarázza. A saját életében tapasztalt élmények és egyfajta belső motiváció ötvözete eredményezte, hogy még komolyabban foglalkozzon ezekkel a témákkal is.
„A kettő a kombinációja adta az aktivizmus és a feminizmus iránit érdeklődésemet. Ha önreflexív akarok lenni, valójában azt kell, hogy mondjam, hogy egy privilegizált helyzetben vagyok én is, attól függetlenül, hogy egy bizonyos társadalmi osztályból jövő, barna bőrű roma származású nő vagyok, teret kap a véleményem bizonyos témákban, olyan mainstream platformokon is, mint például itt a GLAMOUR.
Persze mindig van hová fejlődni, de számomra fontos, hogy a származásom kiemelése helyett (de persze azt sosem tagadva), szakmai tapasztalataimnak és értékeimnek is hangot tudok adni.”
Támogatás származástól függetlenül
Ahogy a legtöbb roma embert, Judit is átélt az élete során a származása miatt megkülönböztetést. „Nem akarok mindenki nevében beszélni, de szerintem a legtöbb roma ember átél ilyen jellegű negatív dolgokat. Hiába szereztem több diplomát, beszélek több idegennyelven, ezek a megkülönböztetések nem tűnnek el az életükből. Végigkísérnek minket, az utcán nincs ráírva a homlokomra, mennyit tanultam, küzdöttem az álmaimért.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem azért tartok ott, ahol most, mert kivétel vagyok, hanem mert olyan támogató emberi kapcsolatok, környezet és lehetőségek vettek mindig körbe, amik segítettek ezeket a társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni. Nem vagyok egy fehér holló, nagyon sok roma nő van körülöttem, akiknek a története hasonlóan inspiráló, nagyon bátrak, erősek, annak ellenére, hogy egy olyan társadalomban élünk, ami egy csomó akadályt állít elénk.”
A diverzitás mellett az emberi jog és a társadalmi egyenlőtlenség kérdése is foglalkoztatja, ezért is érzi fontosnak, hogy trénerként és tanácsadóként különböző csoportoknak, szervezeteknek, és vállalatok munkavállalóinak segítsen, mellette pedig bárki fordulhat hozzá származástól függetlenül egy kis támogatásért, konzultációért és extra ismeretekért, ami segíthet neki visszatalálni a helyes útra.
