A „minden sikeres férfi mögött áll egy nő” mondás több mérhető kárt okozott, mint gondolnánk!

2023. január 11.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A fizetetlen gondoskodás is gazdasági értéket képvisel. Mivel ezt a munkát többnyire nők végzik, a közgazdaságtan fő árama ezt a tényt a közelmúltig nem ismerte el. Cikkünk célja, hogy felhívja a figyelmet a láthatatlan munka értékére és jelentőségére.

A „minden sikeres férfi mögött áll egy nő” mondás több mérhető kárt okozott, mint gondolnánk!
Fotó: Shutterstock/Getty Images/GLAMOUR

A közgazdaságtan megalapítója, a 18. században, Skóciában élt Adam Smith a piac szabadsága mellett érvelt. Úgy vélekedett, hogy a világot az önérdek mozgatja, és ha a gazdaság összes szereplőjét - csupa racionális és független lényt - hagyjuk bármiféle külső beavatkozás nélkül az önérdeke szerint működni, akkor mindenkinek a szükséglete kielégül. A gazda gabonát és zöldséget-gyümölcsöt termeszt, a molnár őröl, a pék süt, a hentes húst árul, a sörfőző sört főz - az írásban megfáradt Adam Smithnek pedig már kész is az ebédje. Vagy mégsem?

Jól jön a nő a háznál...?

A felvázolt, harmonikusnak ható rendszerből Smith csak azt felejtette ki, hogy a hozzávalók nem maguktól állnak össze ebéddé - az ő esetében ez az édesanyjának volt köszönhető. Margaret Douglas egész életében gondot viselt akkor már felnőtt fiára - hogy az nyugodtan írhassa a többnyire nők által végzett (illetve, a nőktől elvárt) gondoskodási munkát figyelmen kívül hagyó műveit. Katrine Marçal svéd szakújságíró Tényleg nincs ingyenebéd? című könyvében (Libri, 2021) felhívja a figyelmet arra, hogy a produktív (kézzelfogható vagy szellemi eredménnyel, és legfőképpen profittal járó) munka mögött mindig ott van a fizetetlen reproduktív munka mint hátország. Ezért is rázott ki a hideg világéletemben a „minden sikeres férfi mögött áll egy nő” mondástól - amely ugyan legalább elismeri a nők csendes erőfeszítéseit, de valójában be is betonozza őket a hálátlan másodhegedűs-szerepébe.

Ha a tudósnál maradunk (aki sztereotipikusan férfi), három lehetőség áll előtte (amennyiben az extrém piszokban élést és a ruhaváltás mellőzését nem számítjuk, már csak azért sem, mert hosszútávon nem fenntartható). Az első, hogy ő maga látja el a házimunkát, így az alkotásra vagy pihenésre szánt óráiból áldoz erre. Ez kétségkívül bosszantó, de ha egy párról beszélünk, akkor az a méltányos, ha mindkét fél beáldoz egy kicsit, és nem az egyik fél sokat. A második, hogy megfizet valakit, akinek ez a szakmája. Ez felvet problémákat azzal kapcsolatban, hogy melyik munka mennyit ér, és igazságos-e, hogy a takarító fizetése csak egy töredéke az őt alkalmazóénak (arról nem is beszélve, hogy a takarító gyakran színes bőrű, bevándorló, mélyszegény vagy más szempontból hátrányos helyzetű) - ugyanakkor még mindig valamelyest korrektnek számít. A harmadik megoldás ugyanis az, hogy az önmaga és a környezete fenntartásához szükséges háttérmunkát ingyen elvégezteti valakivel, aki többnyire a feleség, de lehet anya, nővér vagy lánygyermek is. Legtöbben természetesen a harmadik utat választották, illetve választják, és ezen a nők tömeges otthonon kívüli munkába állása sem változtatott.

A nők munkája a háttérben maradt

Az 1929-es nagy gazdasági világválság után alkották meg a közgazdászok a GDP (bruttó nemzeti össztermék) mérőszámát, amely - ahogy Caroline Criado Perez Láthatatlan nők című könyvében olvashatjuk (Gabo, 2019) - egy teljesen szubjektív adat, nem olyan, mint például egy hegy magassága. Noha voltak ellenvetések, a nők „láthatatlan munkája” (a fogalmat Arlene Daniels szociológus hozta létre 1987-ben) a GDP-ben is láthatatlan maradt. Egyszerűen kihagyták, mert az ezzel kapcsolatos adatgyűjtést túl bonyolultnak találták. Erre ma is leggyakrabban az időmérleg-vizsgálatot alkalmazzák: a megkérdezettnek fel kell jegyeznie, hogy mivel tölti a napját, és az egyes időintervallumokban milyen feladatokat végez. Azonban ez a módszertani megoldás nem fedi le az ún. „készenléti gondoskodást”, tehát azokat a helyzeteket, amikor a nő egyszerre több feladatot végez, és közben „fél szemmel” a gyereket figyeli, illetve tudja, hogy ha megcsörren a telefonja, azonnal át kell szaladnia a betegeskedő hozzátartozójához. „A fizetés nélküli háztartási munkák mérésének elmulasztása talán a legnagyobb nemek közti adatszakadék ami létezik. Becslések szerint a láthatatlan munka a magas jövedelmű országok esetén a GDP 50 százalékát is jelentheti, és 80 százalékát az alacsony jövedelmű nemzeteknél” – írja Perez.

„Ez a feladat túl nehéz, ezt a lányoknak nem kell megcsinálniuk”

„Ez a feladat túl nehéz, ezt a lányoknak nem kell megcsinálniuk”

Ezen szeretnének változtatni a feminista közgazdaságtan képviselői. Az irányzat alapjait 1988-ban fektette le Marilyn Waring új-zélandi tudós If Women Counted című (magyarul meg nem jelent) könyvében. A címnek kettős jelentése van: az egyik, ha a nők számítanának (azaz figyelembe venné őket a közgazdaságtan), illetve, ha számolnának (azaz ők maguk is többen művelnék ezt a tudományt). Hogy mi lenne akkor? Egy egyenlőbb világban élnénk, és ahogy a fent idézett Marçal vélekedik, talán még a gazdasági válságokat is elkerülhetnénk.

Valódi emberek a számok mögött

Lehet ebben valami, mert a 2008-as gazdasági válságot egyedül a nők által alapított és vezetett, izlandi részvényalap vészelte át jelentős veszteségek nélkül. Az egyik alapító, Halla Tomasdottir TED-beszédében el is mondja, milyen értékeknek tulajdonítja az eredményt. Egyrészt a kockázattudatosságnak - szemben a piacon észlelhető vakmerő kockázatvállalással. Ennek fényében érdekes és ironikus, hogy hagyományosan a férfiakat szokás racionálisnak, a nőket pedig irracionálisnak tartani - Tomasdottirék éppen a higgadt körültekintést vitték be döntéseikbe, és milyen jól tették! Másrészt, hisznek az egyenes beszédben, a jó és rossz hírek kimondásában, így azt sem rejtették véka alá, hogy előre látták hazájukban a várható összeomlást. Harmadrészt, szélesebb perspektívából tekintenek a profitszerzésre, és fontosnak tartják a fenntarthatóságot; szeretnének társadalmi és környezetvédelmi hasznot is látni a befektetéseikből. Végül pedig hisznek az emberiességben, és az „érzelmi tőkében” is - elvégre, „akik nyernek vagy veszítenek, valódi emberek, nem Excel-rubrikák.”

Érdekel a feminizmus? Olvass tovább:

Glamour Napok Banner
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!

Ez is érdekelhet

Bérelt polctól a tágas saját üzletig: így született a ViktoriaBolla Boutique

glamour plusz ikon Bérelt polctól a tágas saját üzletig: így született a ViktoriaBolla Boutique

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

3 tipp, amivel megelőzheted az egyik legveszélyesebb intimfertőzést! (x)

3 tipp, amivel megelőzheted az egyik legveszélyesebb intimfertőzést! (x)

Miért viselkedik furcsán a párod? Lehet, hogy nem érzelmi, hanem testi oka van: így derítheted ki! (x)

Miért viselkedik furcsán a párod? Lehet, hogy nem érzelmi, hanem testi oka van: így derítheted ki! (x)

Az internet nem játék, légy felelős szülő az online térben is! (x)

Az internet nem játék, légy felelős szülő az online térben is! (x)

Igaz vagy hamis: Lássuk, 6 állításból hányat tudsz helyesen a hüvelyszárazságról! (x)

Igaz vagy hamis: Lássuk, 6 állításból hányat tudsz helyesen a hüvelyszárazságról! (x)