Miért tűnik el a játék felnőttkorban, amikor ez lenne a kiút a mókuskerékből? - 4 mód, hogy újra az életed része legyen
Azért indítottuk útjára új sorozatunkat, a Karrier Keddet, mert szeretnénk támogatni a nőket, hogy magabiztosabbak és bátrabbak legyenek a munkájuk során. Szakértőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológus és business coach a következő hetekben megtanítja neked, mi az az én-vezetés, hogyan válhatsz magabiztosabbá és kreatívabbá a munkádban. Ezúttal arról ír, hogyan tudod visszacsempészni az életedbe és a munkafolyamataidba a játékosságot.
Ezeket láttad már?
Gyerekként olyan szabadon álmodoztunk, és elhittük, hogy bármi lehetséges. Könnyedén alkottuk meg álomvilágunkat a játékainkban, legyen az lego, kockajáték, műanyag állatok vagy Barbie és Ken. Én gyerekként többnyire dinókkal és lovakkal játszottam, illetve műanyag állatokkal. Mivel tanulni mindig is szerettem, ezért az állatkáim sokszor mentek iskolába. Az egyik kedvenc játékom az volt, hogy az augusztus-szeptemberi iskolakezdési akciókat hirdető reklámújságokból kivágtam a cuki, állatos füzeteket, tolltartókat és az állatkák ezeket vitték magukkal az iskolába.
Ezen kívül még sok más sztorit eljátszottam az állatokkal. Ha fürödni mentem, akkor vittem a játékokat is, akik hajótörést szenvedtek és beleestek a vízbe. Ha a kertben játszottam, akkor a ruhacsipeszek, illetve a metszőolló kerültek a főszerepbe, és lelkesen megdézsmálták a szőlőleveleket. Gyerekként igazán szárnyaló a képzeltünk, és bármibe bele tudunk képzelni egy teljesen más világot. A játék és a képzelet a mindennapjaink szerves részét képezik. De mi történik akkor, amikor felnövünk? Hová tűnik a játék és a képzelet? Ebben a cikkben arról írok, hogyan tudjuk visszacsempészni a játékosságot a mindennapjainkba. Annak érdekében, hogy ezt megteremtsünk az életünkben, először is meg kell ismernünk a játék definícióját.
Mi az a játék?
A játék nagyon fontos fogalom a pedagógiában, a pszichológiában, a szociológiában, sőt, a mindennapi életben is. A játék elengedhetetlen része az oktatásnak is. A játéknak számos definíciója létezik, de legáltalánosabban elmondható, hogy a játék öncélú tevékenység, magáért a tevékenységért történik, és így úgynevezett intrinzik, vagyis belső motiváció vezérli. A játéknak, ha van célja, akkor az elsősorban az örömszerzés, maga a tevékenység élvezete. Amikor játékról beszélünk, sokszor a gyerekek jutnak eszünkbe, pedig a játék jelen lehet bármely életkorban, sőt, az állatoknál is megfigyelhető, főleg az emlősöknél és a madaraknál. Mi jellemzi?
- örömet okoz
- független, önmagáért való
- fejleszt, tanít
- „szabad”
- segíti a felfedezést, az explorációt
- a játéktérben zajlik
Mivel a játék pszichológiája átszövi a mindennapjainkat, a munkánkat és az életünk valamennyi területét, hoztam néhány olyan tippet, hogyan tudod becsempészni a játékot az életedbe.
- Alkosd meg a saját játéktered! Mivel a játék egyik fő jellemzője, hogy a játéktérben zajlik, az első lépés, amit megtehetsz, az az, hogy létrehozod a saját játékteredet, ahol szabadon és önfeledten megélheted a spontaneitást és a játékosságot. Mi lehet a játéktered? Talán egy edzőterem vagy ring, ahol megélheted önmagad, egy hosszú és fárasztó nap előtt vagy után? A festővászon? Egy saját “hobbiszoba” kialakítása, ahol minden a szabad alkotásról szól? Egy füzet és toll vagy egy üres lap a laptopodon, ahol megírhatod kedvenc történeteidet? Lehet, hogy a város a játéktered, ahol élsz és minden héten útnak indulsz, hogy gyermeki lelkesedéssel felfedezz benne valami újat, addig ismeretlent? Talán a vállalkozásod a játéktered, ahol mindig van lehetőséged arra, hogy létrehozz valami újat és kreatívat? Az első tipp, amit adhatok, az, hogy kialakítod a játékteredet! Találd ki, mit jelent ez a számodra!
- Határozd meg, mi az, amit önfeledten, a tevékenységért magáért végzel! Írj listát mindazon dolgokról, amit eddigi életed során örömmel csináltál, csak azért, mert élvezted és boldoggá tett. Írj össze mindent, ami csak eszedbe jut, egészen kisgyerekkorodtól mostanáig! Gyerekként te is szerettél az állataiddal játszani? Vagy rajzolni? Építeni? Milyen hobbijaid voltak tinédzserkorodban? Hobbiból programozni tanultál vagy képeket szerkeszteni? Fotózni? Esetleg videójátékokkal játszottál? Írj össze legalább 10 ilyen dolgot, aztán szervezz szabad időt arra, hogy újra kipróbálhasd ezeket a dolgokat. Az élményt fokozhatod azzal is, hogy bevonsz másokat is ebbe a játékba! Írjátok össze ezt a listát a partnereddel, a családtagjaiddal, a barátaiddal vagy egy csapatépítő program keretei között a munkatársaiddal!
- “Gamification” vagyis játékosítás! Talán már te is hallottál a gamificationről, vagyis a játékos tanulásról. A szó ugyanis a game (játék) és az education (oktatás, tanítás) szavakból származik. A gamification módszertanok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az üzleti világban, és hazánkban is egyre több szervezet találni ilyen programokat, hogy megkönnyítse az üzleti, értékesítési és vezetői készségek elsajátítását a munkatársak számára. Nem kell azonban elsőre több százezer vagy millió forintot költened egy ilyen programra. A játékosítást egy kisvállalkozás is beépítheti a mindennapjaiba. Készíthetsz például játékos kvízeket, amivel könnyebbé teheted az új munkavállalók számára, hogy megismerkedjenek a cég szabályzataival. Készíthetsz virtuális tanulókártyákat ahhoz, hogy egyszerűen meg tudd jegyezni a kollégáid neveit és pozícióját. Ha nagyobb teljesítményre szeretnéd ösztönözni például az értékesítési csapatodat, kidolgozhatsz egy versenyt, és hozzá jutalmakat annak a csapatnak vagy az első három helyezettnek, aki a legjobb eredményt éri el egy adott idő alatt. Nem kell, hogy a munka unalmas legyen, csak azért mert munka! Turbózd fel a szervezeti hangulatot a játékosítással!
- A legtöbb játékban általában vannak jutalmak. A Gazdálkodj okosan! és hasonló társasjátékokban például, ha szerencsés helyre léptél a bábuddal, akkor előnyökre tehettél szert. Mindenki szereti a jutalmakat, ezért miért ne találnál ki te is egy jutalmazási rendszert otthon és a munkahelyeden egyaránt? Ha cégvezető vagy csoportvezető vagy, a csapatoddal közösen építsétek be a célkitűzési és stratégiai folyamatba a jutalmazást is. Találjátok ki közösen, minek örülne igazán a csapat, mi lehetne az igazán inspiráló jutalom! Nem szabad megfeledkeznünk az önjutalmazásról sem, ami egy fontos én-vezetési stratégia is. Te tudod, minek örülnél igazán? Vezesd be a jutalmazást a saját életedbe is! Például, ha elérsz egy vágyott célt, határozd meg előre, mivel jutalmazod majd magad! Sikeresen megszerezted a jogosítványodat? Gratulálok! Menjetek el a barátaiddal bulizni, vagy egy hosszú hétvégére, ahol te leszel a volánnál! Előléptettek a munkahelyeden? Lepd meg magad azzal a ruhával vagy cipővel, amit már egy ideje kinéztél magadnak! Lefutottad a félmaraton! Ez az! Megérdemelsz egy vacsorát a kedvenc éttermedben! Definiáld, mi lenne számodra a jutalom, és add is meg magadnak a sikeres teljesítményeidért, mindegy, milyen apró vagy nagy kihívásról is volt szó.
Láthatod, hogy a játék nem csak a gyerekkorod, de a felnőttkorod szerves része is lehet. Mi értelme komolyan és szigorúan végig haladnod az életen, ha választhatsz egy könnyedebb, örömtelibb és játékosabb módot is, ahogyan megélheted a mindennapjaidat?
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé.
