2009. május 15.
Kicsit nagymamisan hangzik az: "édes lányom, húzd ki magad!", de bizony akármennyire is lejárt lemez, ezt a tanácsot (is) érdemes megfogadnunk! Az egyenes deréknak, a büszke tartásnak azonban alapokra is szüksége van, ami - vagy jó 7 millió év óta - ősemberré válásunk óta a két lábunkat jelenti. Amikor ugyanis az éghajlatváltozások következtében a trópusi őserdők ritkábbak lettek, s a majmok több csoportja kétlábú mozgásra kényszerült. Ez kétségkívül új kihívást jelentett a mozgásszerveknek, s végül az emberi láb szerkezete is ehhez igazodott. A végtagok mellett a felegyenesedéshez a gerincnek is alkalmazkodnia kellett, s mivel a gerinc és a lábak egymásba kapaszkodva tartják az emberi testet, így akár az egyik, akár a másik megbetegedése hatással van a másik egészségére is. Tehát leegyszerűsítve: ami a lábnak rossz, az az egész testnek rossz. Ilyen rossz lehet például a lúdtalp, melynek kialakulásában a megfelelő cipőválasztásnak, a túlsúlynak, de a helyes járástechnikának is szerepe van. Ez utóbbit akár felnőtt nőként is korrigálhatjuk magunkon: figyeljünk arra, hogy otthon se csoszogjunk, slattyogjunk. Tükrös tornateremben lessük meg magunkat, hogy nem csámpázunk-e, vagy hogy nem vágjuk-e telitalpunkat a földhöz. Ha ilyesmit veszünk észre magunkon, akkor ne sajnáljuk az időt, és kezdjük el gyakorolni a szép és egyszersmind egészséges járást, mely a sarok földet érésétől a talpon előre gördülve történik. Otthon pedig ellenőrizzük a cipőinket, hogy a sarkuk nincs-e féloldalasra koptatva. Ha igen, addig ne hordjuk őket, amíg egy cipész meg nem javította, mert a kitaposott lábbelik is csak a helytelen járást és testtartást segítik.
Ezeket láttad már?
