Elsőre őrült ötletnek tűnt, a végén mégis közel hatszáz ember ünnepelte vastapssal a zenekart. A Győri Filharmonikus Zenekar egyetlen estére koncertteremmé változtatta a győri Vásárcsarnokot, ahol a megszokott piaci forgatag helyét klasszikus muzsika vette át. Fűke Géza igazgató szerint az este azt is bebizonyította, hogy néha éppen a komfortzónából kilépve lehet igazán közel vinni a zenét az emberekhez.
Ezeket láttad már?
A Győri Filharmonikus Zenekar Zenélő piac koncertje szeptember 7-én különleges helyszínen, a győri Vásárcsarnokban várta a klasszikus zene kedvelőit. A közel hatszáz néző előtt megrendezett győri koncert ötletéről, kulisszatitkairól és különleges hangulatáról Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója mesélt. A telt házas esemény megmutatta, hogy a klasszikus zene Győrben nemcsak a hagyományos koncerttermekben találhat közönségre.
Amikor egy őrült ötletből valóság lesz
Klasszikus zenei koncert egy vásárcsarnokban? Első hallásra valóban merész vállalkozás, Fűke Géza fejében azonban a szokatlan helyszínnel együtt szinte azonnal megszületett a koncert tematikája is.
A Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója számára nem ismeretlenek az efféle kísérletek. A társulat 2019-ben például uszodában adott koncertet, ahol természetesen a vízhez kapcsolódó művek kerültek előtérbe. A Vásárcsarnok esetében ugyanígy adta magát a piac mint téma.
A Zenélő piac végül gálakoncertté nőtte ki magát, amelyben a tematikus művek mellett jól ismert, népszerű dallamok is felcsendültek. Az est műsorát Bősze Ádám zenetörténész kötötte össze történetekkel, humorral és a piachoz kapcsolódó asszociációkkal.
Mesés kincsek várnak rád a GLAMOUR Secret Calendarban! De hogyan juthatsz hozzájuk?
„Ez most komoly?” – így fogadták az ötletet
Fűke Géza merész elképzeléseit mindig megosztja közvetlen munkatársaival, a reakciók pedig ezúttal sem maradtak el. Elfér-e egyáltalán a zenekar? Mi lesz az árusok pultjaival? Hogyan lehet egy vásárcsarnokból megfelelő koncerthelyszínt kialakítani?
A válaszok megtalálásában Vidos Tibor szakmai és műszaki tapasztalata kulcsszerepet játszott. Már a színpad és a nézőtér elhelyezése komoly tervezést igényelt: az eredeti tájolással a mozgólépcső környékén szűkült volna be a tér, a kilencven fokos elfordítás viszont az akusztikát befolyásolhatta. És ez még csak a kezdet volt.
A győri Vásárcsarnok fémből készült árusító pultjait az épület átadása óta nem mozgatták. Mindegyik külön földeléssel rendelkezik, így az átrendezés jóval bonyolultabb feladatnak bizonyult annál, mint hogy néhány asztalt egyszerűen félretoljanak.
Hidraulikus emelőkre volt szükség, miközben arra is ügyelni kellett, hogy az átalakított tér megfeleljen a katasztrófavédelmi előírásoknak, és szabadon maradjanak a menekülési útvonalak.
A megvalósításban a Győr-Szol Zrt. is partner volt. Németh Kornélia, a piacok és vásárcsarnok csoport vezetője már a kezdetektől fantáziát látott az elképzelésben, a koncert pedig a városvezetés támogatását is megkapta.
Rujder Viviennel a címlapon és GLAMOUR-napok kuponfüzettel megjelent a magazin szeptember-októberi száma
Olyanokat is elértek, akik ritkán mennek klasszikus koncertre
A rengeteg előkészület végül meghozta az eredményét. Szeptember 7-én közel hatszáz ember előtt szólalt meg a Győri Filharmonikus Zenekar, és az addig ismeretlen koncerthelyszín meglepően gyorsan természetessé vált.
Sikerült belaknunk a teret, a miénk lett!
– fogalmazott Fűke Géza.
A közönség reakciója pedig önmagáért beszélt: a koncert után már azt kérdezték a szervezőktől, miért nem rendeznek minden héten hasonló eseményt a Vásárcsarnokban.
Ennek persze nagyon is prózai akadályai vannak. Egy ekkora produkció felépítése legalább 10–12 órát, a bontása további hat órát igényel, és jelentős költséggel jár.
Az este jelentősége azonban Fűke Géza szerint nem mérhető pusztán jegybevételben. Egy ilyen rendezvény márkaépítés is, ráadásul lehetőséget teremt arra, hogy a zenekar olyan emberekhez jusson el, akik hagyományos körülmények között talán nem váltanának jegyet klasszikus zenei koncertre.
A közönség összetétele vissza is igazolta ezt az elképzelést. Idősek, fiatalok és kisgyermekes családok egyaránt helyet foglaltak a nézőtéren, és sok olyan arcot lehetett látni, akik nem tartoznak a zenekar megszokott közönségéhez. A szervezők ennek megfelelően a jegyárakat is úgy alakították, hogy a koncert minél szélesebb kör számára elérhető legyen.
A szokatlan helyszín közben a zenészeknek is új élményt adott. Fűke Géza szerint még a sokszor játszott My Fair Lady zenéjében is olyan szólamokat hallott, amelyek korábban nem tűntek fel neki. Hamar Zsolt karmester irányításával a zenekar a különleges tér lehetőségeit is ki tudta használni.
Hurka, kolbász és fröccs a klasszikus zene mellé
A szervezők nem elégedtek meg azzal, hogy egyszerűen bevitték a zenekart a piacra. Ha már Vásárcsarnok, akkor az egész estének piaci hangulatot kellett árasztania.
A hagyományos koncertfogadások pezsgője és elegáns falatkái helyett termelői szörpök, fröccs, valódi szódavíz, hurka, kolbász, kifli, savanyú uborka, ecetes almapaprika és mustár került elő. Kinyitottak a helyszín vendéglátóhelyei, működtek a pékségek és a pecsenyesütők is.
Így a Zenélő piac több lett egy rendhagyó koncertnél. Komplett élményt teremtett: a látogató valóban úgy érezhette, hogy egy nyüzsgő piacra érkezett – csak ezúttal a háttérzaj helyett egy szimfonikus zenekar szólalt meg.
Elstartolt a GLAMOUR BookClub, ez a hazai írónő lesz a könyvklub első vendége
A klasszikus zene ott lehet otthon, ahol az emberek vannak
A teltházas koncert legfontosabb tanulsága talán éppen az, hogy a klasszikus zenének nem feltétlenül kell megvárnia, amíg a közönség belép a koncertterem ajtaján. Néha a zenének kell elindulnia az emberek felé.
Fűke Géza szerint ez a Győri Filharmonikus Zenekar küldetésének is része: időnként ki kell lépni a megszokott terekből, és olyan közönséget is meg kell szólítani, amelyhez másként nehezebb lenne eljutni.
A szeptember 7-i este vastapsos ráadással ért véget. A Zenélő piac pedig az „őrült ötletből” végül telt házas bizonyítékká vált arra, hogy a klasszikus zene értékét nem a helyszín adja – hanem az, hogy mennyire képes közel kerülni az emberekhez.
Szerző: Farkas Mónika, Fotó: MekliZ Fotóstúdió
true
Osvárt Andrea ezt gondolja a női filmes kvótáról - GLAMOUR 
