A velencei festő, aki beleszeretett Magyarországba – Marastoni Jakab története

A Giacomo Marastoni festőről szóló kiállítás igazi különlegesség, amit nem érdemes kihagyni!
Fotó: GLAMOUR
2025. július 19.
Szöveg:
Kiss Annamária
Újságíró, színikritikus
MegosztásKüldés Messengeren

Élt egyszer egy velencei férfi, aki, miután elvégezte az ottani Képzőművészeti Akadémiát, az 1830-as évek elején ausztriai körútra indult. Annyira megtetszett neki a Habsburg Birodalom, hogy előbb Pozsonyba, a Monarchia akkori hivatalos fővárosába, majd Pestre költözött, ahol haláláig élt. 1836-ban vette kezdetét az országunkért rajongó olasz festőművész karrierje – lelkesedése meglátszik névváltásában is: ő Marastoni Jakab, vagyis Giacomo Marastoni.

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma most egy időszaki kiállítással tiszteleg Marastoni munkássága előtt, az általa, saját vagyonából alapított Első Magyar Festészeti Akadémiát emelve a középpontba. Ismerjük meg közelebbről eme elhivatott, mégis a saját korában, itthon kissé háttérbe szorított művész áldozatos munkáját!

A kiállítás Marastoni Jakab életútját követi nyomon, Velencétől Pestig, bemutatja családját és tanulmányait is – mindezt kronologikus és tematikus sorrendben, amelyről rögtön a belépéskor áttekintést kapunk egy, a falra festett idővonalról. A nyitóképként kitett önarcképe alapján a festő külsőjéről is fogalmat alkothatunk, de az ecsetvonásokon keresztül fiaival és feleségével is megismerkedhetünk.

Marastoni Jakab portréfestészetből kereste kenyerét; évtizedekig nemesi és polgári családok megbízásait teljesítette (ne feledjük, akkoriban a portréfestmény jelentette a fényképet, így kvázi ő volt a korabeli fotós). A reformkor végén Barabás Miklós mellett ő számított az ország legjelentősebb portréfestőjének. Érdeklődött a dagerrotípia iránt is, és eme érdeklődése tetten érhető a Kossuth Lajost ábrázoló, ezüstlemezre készült képen, amelynek elkészítési módjáról egy videót is megnézhetünk.

1846-ban, a mai Deák Ferenc utca 21. szám alatt, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg híres akadémiáját. A nyitás nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává avatták.

7 valós bűntényen alapuló Netflix-film és sorozat, amit nem érdemes egyedül nézned

7 valós bűntényen alapuló Netflix-film és sorozat, amit nem érdemes egyedül nézned

Nagyszabású kiállítás

A kiállításon elsősorban festmények – leginkább portrék –, másodsorban grafikák láthatók. A tárlat anyaga magánemberek tulajdona, valamint 28 hazai és külföldi köz- és egyházi gyűjteményből került ki (a Magyar Nemzeti Múzeum például a Velencei vízhordó nők című képet bocsájtotta rendelkezésre), az összegyűjtéssel nem kis feladatot róva a szervezőkre, Dr. Farbaky Péter és Molnárné Aczél Eszter kurátorokra. A csapat harmadik tagja Radványi Orsolya, aki a kiállítási anyag katalógusát szerkesztette. Összesen közel 240 műtárgy tanúskodik a Marastonihoz köthető festészetről, köztük Budapesten eddig nem látott alkotások is, amilyen például a pozsonyi Scherz család portréja.

Giacomo Marastoni (1804–1860): Scherz Fülöp pozsonyi kereskedő családja, 1835 Pozsony, Galéria Mesta Bratislavy
Fotó: GLAMOUR

Anyagilag nehéz helyzetben volt az Első Magyar Festészeti Akadémia

Marastoni alulról építkező alkotó volt, saját erejéből küzdötte fel magát, egészen az akadémiavezetői tisztségig, ám sokat köszönhet legfőbb pártfogójának, mecénásának, a jómódú Ferdinand von Lütgendorffnak is. Azonban az akadémia folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzdött (ezt jelzi, hogy a növendékek nem dolgozhattak élő modellekkel), mivel az állam az intézményt nem támogatta anyagilag. Marastoniék egyrészt úgynevezett gyámolító egyesületet hoztak létre, ami szokás volt a magánintézményeknél, hogy szervezetten pénzt lehessen adományozni, másrészt bálokat szerveztek, szintén adománygyűjtési céllal.

Giacomo Marastoni önarcképe, 1845 Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok
Fotó: GLAMOUR

Betekintést nyerhetünk az akadémia oktatási módszertanába, amely során jó eséllyel feltűnhet, hogy kedvelt másolási téma volt a „görög nő”, és vele a délies életstílus megjelenítése, fogalmat alkothatunk a portréfestészet és a korai fotográfia nagy találkozásáról (lásd dagerrotípia), de a ma festőnövendékei is sokat tanulhatnak látogatásuk során, mivel e tárlat tanulmányrajzokban, vázlatokban, skiccekben is bővelkedik.

Zene, könyv, Balaton – Vár a Nyári Margó a Káli-medencében

Zene, könyv, Balaton – Vár a Nyári Margó a Káli-medencében

A festő emlékezete

Az akadémia Ferenc József trónra kerülésével, illetve az abszolutizmus térnyerésével kezdett el hanyatlani: kevesebb lett a tanítvány, és az anyagi gondok is tovább nőttek. A magányintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Az iskolában olyan hírességek is tanultak, mint Szemlér Mihály, Lotz Károly vagy Teleki Blanka. Ez a mostani az első kiállítás, amely megkísérli áttekinteni a mára már szinte a feledés homályába veszett Marastoni-életművet, de emellett a festő Fiumei úti sírtkertben található síremlékének közelmúltbeli restaurálása is azt mutatja, hogy a közös emlékezetben méltó helyre kerülhet ez az olasz származása ellenére is ízig-vérig magyar művész.

Giacomo Marastoni kiállítás Fotó: Keppel Ákos
Fotó: GLAMOUR

A kiállítás Giacomo Marastoni és az Első Magyar Festészeti Akadémia címen, 2025. október 26-ig látogatható a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, mindennap 10-18 óra között.

Glamour Napok Banner
MegosztásKüldés Messengeren
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az glamour.hu cikkeit
kiállításprogramajánló
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!