A siker jobbára azon múlik, hogy akkor is kitartsunk, amikor mások már feladták. Ezt példázza a teljesítőképesség határait súroló kihívása a nepáli Ngima Nuru serpának, aki 22-szer járt a világ legmagasabb hegycsúcsán. A Föld egyik leghidegebb, legelszigeteltebb és legzordabb helyén. A 8848 méteres Mount Everesten.
Ezeket láttad már?
A serpák 1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tendzing Norgaj segítségével elérte a Csomolungma csúcsát. A serpa hegymászókat és hegyi vezetőket nagy tisztelet övezi a világ hegymászói részéről, a Himalájához érkező hegymászó expedíciók számára nehezen nélkülözhető segítséget nyújtanak a kezdetektől fogva. A csúcsfotókon pózoló nyugati hegymászók a serpák több hónapos előkészítő munkájának köszönhetik sikereiket, hiszen ők építik ki a táborokat, a hátukon cipelik fel a felszerelést számukra.
Az utóbbi években fellendült kereskedelmi expedíciózás és Himalája-turizmus keretében sokan bőséges oxigénnel, táborépítéssel és teherhordók hadával próbálnak feljutni a csúcsokra, aminek pedig elkerülhetetlen következménye, hogy rengeteg szemetet hagynak maguk után.
Megoldható-e az óceánok műanyag-szennyezése és a szegénység problémája egyszerre?
Megoldható-e az óceánok műanyag-szennyezése és a szegénység problémája egyszerre?
Katmanduban kiállítást is nyitottak az összegyűjtött rozsdás oxigéntartályokból, régi főzőgáz-tartályokból, törött sátoroszlopokból, eldobott élelmiszer-csomagolásból és egy helikopterből, amely 1974-ben a hegyre zuhant. Az összegyűjtött szemetet a Nepál Art Club művészei értelmezték újra a környezetvédelem jegyében. A Nepáli Turisztikai Minisztérium legújabb rendelete szerint minden expedíciónak 4000 dollárt kell letétbe helyeznie az alaptáborban, amelyet csak akkor kaphat vissza, ha 8 kg szemetet hoz vissza magával, és ad le az expedíció végén.
