Steven Spielberg ismét földönkívüliekről készített filmet, méghozzá A leleplezés napja címen. De vajon tudott újat mondani? Rakita Vivien filmkritikus enyhén spoileres kritikájából kiderül.
Ezeket láttad már?
Steven Spielberg rendezőt nem véletlenül tartják számon a legnagyobb élő filmes legendák között. Azon kívül, hogy számos brutálsikeres franchise elindításához van köze – ő rendezte az Indiana Jonest vagy a Jurassic Parkot, és igen, még a Star Warsban is benne volt a keze –, olyan zseniális alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése, a rendező tehát rengeteget tett a filmművészetért.
Tudtad például, hogy Spielberg nevéhez kötődik a filmtörténet első blockbustere? Bizony, az 1975-ös A cápa volt az a kasszasiker, ami megalapozta a nagyszabású nyári mozifilmek hagyományát. Ebben a szerteágazó karrierben van azonban egy vissza-visszatérő elem. Egy téma, ami láthatóan a mai napig piszkálja a rendező fantáziáját – ahogy az emberiségét is: vajon van-e élet a Földön túl? És ha igen – márpedig Spielberg szerint határozottan –, akkor ennek milyen következményei lehetnek ránk nézve?
A rendező újra és újra igyekszik körbejárni a kérdést. Békések lennének az űrlények vagy épp ellenségesek? (Spielberg mindkét lehetőséget alaposan megvizsgálta: előbbit az E. T.-ben és a Harmadik típusú találkozásokban, utóbbit a Világok harcában.) A külsejükön túl miben különböznének még az emberektől? (Az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságában olyan mértékű tudással rendelkeznek, amit az emberi agy képtelen feldolgozni, míg legújabb filmjében, A leleplezés napjában az empátiát használják szupererejükként.) A legfontosabb dilemma azonban az: hogyan reagálnánk, ha egyszer valóban bebizonyosodna a földönkívüliek létezése?
5 világszínvonalú magyar sorozat, ami még Hollywoodot is felszántaná, annyira pazar lett
Spielberg az E.T.-vel ezt már kicsiben feltérképezte: ott a gyermeki nyitottság és fantázia elengedhetetlen volt ahhoz, hogy E.T. és Elliot összebarátkozzanak. A Harmadik típusú találkozásokban vallásos áthallásokkal, keresztény allegóriákkal már a felnőttek is képesek voltak kapcsolatba lépni az idegenekkel. A leleplezés napjában Spielberg e kettőt ötvözi: a földönkívüliek még gyerekként vették fel főhőseinkkel a kapcsolatot, akik felnőttként léptek prófétai szerepükbe. A rendező legújabb alkotása egyértelműen a Harmadik típusú találkozásokhoz hasonlítható (az emberiséggel kommunikálni próbáló földönkívüliekkel, a kormány megkerülhetetlen szerepével és az idegenek békés közeledésével), azonban A leleplezés napjával Spielberg végre azt ígéri, hogy eggyel tovább lép és azt vizsgálja meg:
hogyan érintené a kollektív társadalmat, ha kiderülne, nem vagyunk egyedül.
Az ígéret szép szó, Steven Spielberg mégsem tartja be
A leleplezés napja az olyan UFO-s összeesküvés-elmélet hívő, mint Jesse Plemons karaktere a Bugoniában (amit, ha még nem láttál, be kell pótolnod!) nedves álma: eszerint az amerikai kormány az egész világ elől elhallgatta, hogy a Földön többször is landoltak már földönkívüliek (bár ezt a szót sosem mondják ki a film során), akiken a hatóságok titkos kísérleteket végeztek, sőt, kínozták is őket. Most azonban minden apró részletet nyilvánosságra terveznek hozni. A koncepció zseniális. Pont olyan spielbergien izgalmas és grandiózus sztori lehetősége rejlik benne, mint ami visszahozná A cápával berobbantott nyári mozieseményt, mely az utóbbi időben bizonyos tényezőknek köszönhetően picit kikopott az életünkből.
És A leleplezés napja épp ehhez méltó lendülettel rántja be a nézőt. Josh O’Connor feszültsége Dr. Daniel Kellnerként azonnal átragad ránk – pedig fogalmunk sincs, mibe keveredett a srác. Annyi biztos, hogy a barátnőjét (Eve Hewson) elrabolták és egy bizonyos Noah Scanlonnal (Colin Firth még sosem volt ilyen félelmetes) kell kétes üzletbe bonyolódnia ahhoz, hogy visszakapja Jane-t. Daniel cselekményszála pedig innentől a thriller „menekülő férfi” típusú alműfaját idézi meg – ahol a hétköznapi hősünk életveszélybe kerül, ezért menekülnie kell az őt üldöző hatalmak elől –, ami Spielberg számára szinte kisujjgyakorlat.
A rendező ugyan klasszikus értelemben nem készített még hasonló filmet – a Különvéleményben Tom Cruise karaktere konkrétan főnyomozó, távolról sem egy egyszerű civil; a Kapj el, ha tudszban pedig ugyan Leonardo DiCaprio menekül, ám technikailag egy heist filmről van szó –, mégis leköveti a szubzsáner eredeti ritmusát. Daniel összeesküvésekkel és túlélésért folytatott küzdelmével teli sztorija tovább emeli a néző elvárásait. Várod, mi fog kiderülni, a csavarokat és a következményeket.
5 film, ami pont olyan reménylöketet ad majd, mint egy rendszerváltás
Ekkor kerül a képbe a kansasi időjós, Margaret Fairchild nem mindennapi karaktere: a nő egyik pillanatról a másikra képes olvasni idegenek gondolataiban, érzelmeiben. Rengeteg potenciál van egy ilyen figurában, – és meg kell hagyni, az őt alakító Emily Blunt minden tőle telhetőt megtesz a lehetőségek kiaknázásában –, azonban hiába válik még érdekesebbé, miután a sztorija összefonódik Danielével, Margaret végül is A leleplezés napjának leképezése lesz. Mert annak ellenére, hogy a nő önelfogadáshoz vezető útja szép ívet jár be, a szerep, amibe kényszerül, annyira pátoszos, szirupos, ugyanakkor valahogy annyival kevesebb, mint amit akár ki is lehetett volna belőle hozni, hogy a karaktere – akár maga a film – lyukas lufiként ereszt le.
Nem Spielberg szentimentalizmusával van a gond – amit láthatóan időskorára a maximumra csavart –, hanem azzal, hogy egyetlen a film előtt (már a címmel: A leleplezés napja) és alatt tett ígéretét sem váltja be. A feszültség épül, a tét fokozódik, a kérdések száma egyre nő…a katarzisélmény azonban elmarad. Válaszokat nem kapunk. A leleplezés ugyan megtörténik, de sosem derül már ki, hogy a harmadik világháború szélén puskaporos hordóként táncoló emberiség hogyan reagál erre. Ahogy az sem, mit akarnak közölni az idegenek az emberiséggel. Ennek tükrében viszont az émelyitő tálalás csak elvesz A leleplezés napja súlyából – az empátiával közeledő földönkívüliek sztoriját pedig Denis Villeneuve már ezerszer szebben elmesélte az Érkezésben.