Szerelmes vagyok a magyar nyelvbe. Olyan nekem, mint a tökéletes kabát, ami mindig passzol, mindig hordható, valami, amire büszke is vagyok, hogy birtokolhatom.
Ezeket láttad már?
Az elmúlt években nem egyszer gondoltam én is komolyan arra, hogy el kellene hagyni az országot. De mindig eszembe jutott Esterházy Péter, aki egy interjúban arról beszélt, milyen erős, örömteli és kiszolgáltatott kapcsolat fűzi a magyar nyelvhez. „Az a forró kapcsolat, amely a magyarhoz köt, nagyon része lett az életemnek. Nélküle vak lennék. És képzavar.” Valahogy én is így vagyok ezzel. És persze nemcsak a nyelv az, ami meghatároz. Bármelyik budapesti hídról hajnalban meglátni a várost: maga a varázslat.
Aztán lehet szentimentálisan sorolni a sajtos-tejfölös lángost, a Túró Rudit, a viceházmestert és ezernyi tájat az országban, amelynek nekem jelentős része egyáltalán nem csak térkép. A tiszai kalandozások a gyerekkori barátnőmmel, Pécs az egyetemi éveimből a lenyűgöző Tettyével és színházaival, különleges hangulatával - ezernyi hely, ahol otthon érzem magam. (Mindenki folytassa a sort fejben a számára legkedvesebbekkel.)
Persze évtizedek kellettek ahhoz, hogy ez így összeérjen bennem, de most, április 12-e után úgy voltam vele: ha nem muszáj, nem megyek el innen. De számomra a magyarságom és annak megünneplése nem azt jelenti, hogy ehhez egy számos szempontból káros tűzijátékra lenne szükség.
Az idei nyár ráadásul elég világosan megmutatta, milyen országban élünk már most. Egymást követték a hőhullámok, június 30-án Szécsényben 42 fokkal új országos abszolút melegrekord született. A hőség a villamosenergia-rendszer terhelését is új nyári csúcsra emelte, a tartós szárazság miatt pedig az egész ország területén tűzgyújtási tilalmat kellett elrendelni. Amikor a föld kiszárad alattunk, az erdőkben pedig már egyetlen szikra is komoly kockázatot jelenthet, nehéz úgy tenni, mintha mindez valami távoli, elméleti probléma lenne.
Ezek a legegyszerűbb otthoni praktikák, hogy kevesebb vizet pazarolj
Sokan leragadnak annál, hogy a tűzijáték megviseli a háziállatokat. Ami pontosan igaz. Van olyan barátnőm, akinek négylábú családtagja pont egy augusztus 20-a után tűnt el – örökre. Sosem találták meg. De a tűzijáték élő környezetre gyakorolt hatása ennél összetettebb.
Ilyen hatással van a tűzijáték a környezetünkre
A robbanások után nem egyszerűen „füst” marad a levegőben. Mérések szerint tűzijátékok idején rövid idő alatt jelentősen megugorhat a levegő szállópor-koncentrációja, és a levegőbe olyan, a pirotechnikai eszközökből származó részecskék is kerülhetnek, amelyek nem tekinthetők ártalmatlannak. Hogy ezek pontosan milyen összetételűek és mekkora terhelést jelentenek, az több tényezőtől függ, ezért nem lehet egyszerűen megmondani, milyen egészségügyi hatással jár egy adott tűzijáték. Laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor arra utalnak, hogy egyes ilyen részecskék gyulladásos és sejtszintű stresszreakciókat válthatnak ki.
És ott van természetesen a zaj. Egy 1225 kutyára kiterjedő, a gazdák által megválaszolt kérdőíves kutatás arra jutott, hogy az állatok több mint fele mutatott valamilyen fokú félelmet tűzijátéktól. A legtöbbjük hamar visszatért a megszokott viselkedéséhez, de voltak kutyák, akiknek ehhez napokra vagy akár hetekre volt szükségük.
Hogy pontosan hány kutya és macska tűnik el a tűzijátékok miatt, arra nincs minden esetet tartalmazó, országos statisztika. Annyi viszont biztos: rengeteg állat - és az őket kereső emberek - életét forgathatja fel a durrogtatás.
És nemcsak a velünk élő állatok szenvednek. Egy európai kutatásban vadludak GPS-adatait követték nyolc szilveszteri időszakban. A madarak a tűzijáték idején a megszokottnál messzebbre és magasabbra repültek, gyakrabban váltottak pihenőhelyet, és a kutatók még az ezt követő napok viselkedésében is találtak eltéréseket. Bár nem nem szilveszteri időszakról van szó, az állatok riadalma az esemény alatt szintén fontos szempont. Egy kisebb, egyetlen szervezett tűzijátékot vizsgáló kutatás szintén kimutatott menekülési reakciókat vadon élő állatoknál.
Egy másik, holland vizsgálat időjárási radarokkal egész madárközösségek reakcióját figyelte meg, és azt találta, hogy a zavarás hatása kilométerekkel távolabb is mérhető.
Nem kell minden műanyagot száműznünk az életünkből, és ennek fontos oka van
Tényleg szép a tűzijáték, de megéri?
Nem leszek álszent. Gyerekkoromban én is tátott szájjal figyeltem, ahogy a tűzcsóvák beleharapnak a fekete égbe. Persze, mágia volt. De biztos tudunk másféle, kevésbé káros varázslatokat is. Szóval, amikor felnézünk arra a néhány percre kivilágított égre, valójában nemcsak azt érdemes megkérdeznünk, hogy szép-e. Hanem azt is, hogy mennyibe kerül ez a szépség – az állatoknak, a levegőnek, a környezetünknek, és végső soron nekünk.
Én úgy szeretnék büszke magyar lenni augusztus 20-án, hogy nemcsak a mostot, nemcsak ezt az egy napot vesszük számításba, hanem gondolunk ugyanennek az államnak a jövőjére is.
Nem az tenne büszkévé, hogy hol foglal majd helyet a tűzijáték a látványosságok valamiféle ismeretlen toplistáján, hanem az, milyen országot hagyunk a gyerekeinkre, milyen hagyományokat.
A nők tényleg jobban szenvednek az éghajlatváltozás miatt? Szakértők válaszolnak
Súlyos aszályt tapasztalunk ezen a nyáron, szenvednek a gazdák, szenvednek a városlakók, szenved az ország. És mégis olajat öntünk a tűzre. A pár csepp eső, ami az elmúlt napokban esett, ne tévesszen meg senkit: a HungaroMet friss adatai szerint a talaj felső egy méteres rétegében a telítettséghez képesti vízhiány 130–190 milliméter között alakul. Vagyis egyes területeken közel 200 milliméternyi víz hiányzik ahhoz, hogy ez a talajréteg telített legyen. Vagyis helyenként jóval több mint 150 milliméter víz hiányzik a talajból.
A vízhiány más módszerrel becsült országos léptéke is döbbenetes:Timár Gábor geofizikus számítása szerint mintegy 14 köbkilométer, vagyis nagyjából hét Balatonnyi víz hiányzik a hazai talajból és a felszín alatti víztároló rétegekből. Nagyapám mindig azt mondta, hagyatkozzak a józan paraszti észre. Igyekszem tartani magam ehhez: súlyos aszály idején főleg nem játszanék a tűzzel.
