Biztos lehetsz abban, hogy „erős, független” nőként te döntesz abban, hogy milyen ruhát veszel fel reggel, vagy hova fogsz utazni a partnereddel a hosszú hétvégén? Ne legyél! A láthatatlan algoritmus, vagy a digitális manipuláció akkor is befolyásol, ha észre sem veszed. Az igazság az, hogy az adataidat, digitális viselkedésedet követő Instagram vagy TikTok talán már jobban ismer, mint a barátnőd. De vissza lehet venni az irányítást?
Ezeket láttad már?
Gondoltad volna, hogy magát az algoritmus kifejezést először egy IX. századi perzsa matematikus vezette be, és egy XIX. századi nő, Ada Lovelace helyezte számítógépes folyamatokba? Ma már minden, de tényleg minden helyzetben algoritmusok hálójában és játszóterén vagyunk. Különösen a digitális platformokon, szinte tökéletesen lekövethető „életet élünk”.
Minden digitális lépésünk, ha úgy tetszik, kattintásunk átalakítja viselkedésünk, érdeklődésünk, sőt, vágyaink szempontjait egy adathalmazzá. Aztán ezek az adatok elkezdenek dolgozni, és újabb és újabb hálózatokba kötnek be bennünket. Egy mondás szerint a TikTok-os „ForYou”-dból meg tudom mondani, ki vagy!
Jó ez nekünk? Néha igen, néha pedig tudatosságra figyelmeztet.
Amikor egyszerűen csak rákeresünk valamire bármely platformon, különösen ma már egyre inkább a mesterséges intelligenciával, az adatok elkezdik felénk sorjázni a kapcsolódó tartalmakat. Ha egy tervezett utazáshoz keresünk célt, közlekedési útvonalakat, természetesen azonnal, majd ezt követően még hosszú ideig jönnek majd az ajánlott tartalmak, termékek, szolgáltatások. Szinte észre sem vesszük. Ez ebben az esetben akár lehet hasznos is, hiszen töredékidő alatt kapunk olyan információkat, amelyek jelentősen határozzák meg, vagy támogatják döntéseinket.
Tudni szeretnéd, mit hoz a jövő? Az AI Summit egészen biztosan választ ad a kérdéseidre
A témáról többet is megtudhatsz 2026. szeptember 7–8 között az AI Summit Budapesten, Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáján. Az esemény célja, hogy egy platformon hozza össze a technológiai, üzleti, tudományos és szabályozási területek meghatározó szereplőit, valamint bemutassa a mesterséges intelligencia legfrissebb fejlesztéseit és gyakorlati alkalmazásait. Tanulmányozd át a programot!
Az algoritmus választ párt nekünk
A társkeresés erősen pulzáló piaca (lásd Bumble alapvető változásait) is az algoritmusokra épít. A személyes találkozókat megelőző „digitális CV-d”, vagy „pszichológiai pedigréd”, amiket feltöltesz magadról – önkéntesen ugyebár, elfogadva az adatkezelési szabályzatokat – olyan információhalmaz, amivel aztán az algoritmus elkezd dolgozni.
Mindez pedig kiegészülhet azzal, hogy a követő appok adatai is felhasználhatják, akár megnézel (pontosabban végignézel) egy videót egy potenciális jelöltről, akár olyan ismerkedős Facebook-eseményre jelölted be a részvételedet, ahol egy speciális, vagyis jól körülhatárolható csoport tagjai találkoznak. És ha mindez nem lenne elég, már a párkapcsolatok működésében is érzékelhető az algoritmusok hatása.
És természetesen ugyanez tapasztalható akár a divat esetében is, hiszen akár csak 3 másodpercre megállítod egy influenszer videóját, hogy megnézd a ruháját, azonnal érkeznek a divatipar ajánlatai a digitális eszközeidre. Az algoritmusok tehát – ha akarjuk, ha nem – nem pihennek, nyomon követnek a digitális működésünk minden percében. Adatokat gyűjtenek rólunk az appok, a keresők, a böngészők, nemkülönben a mesterséges intelligenciához intézett kérdéseink is.
A menstruációd is eladják
Magyarországon is egyre elterjedtebb a menstruációs appok használata. Kutatások szerint az Y és a Z generáció előszeretettel követi ezeken az applikációkon keresztül a menstruációs és egészségügyi állapotukat. A Clue például úgy határozza meg szolgáltatását, hogy az „segít előre jelezni a menstruációt, az ovulációt és a termékeny napokat, emellett nyomon követhetők a tünetek, a hangulatok és a hormonális változások az élet minden szakaszában”.
A másik népszerű alkalmazást, a Flo-t még 2021-ben buktatta le az Amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, ugyanis a cég nők százmillióinak egészségügyi adatait adta át (el?) a Google-nak és a Facebook-nak. Még tavaly is tízmillió dolláros kártérítéseket kellett fizetniük, a botrány hatására pedig bevezették az anonim használat lehetőségét. Az Európai Unió globálisan is szigorúbb adatkezelési szabályozásába kifejezetten beépítette az érzékeny egészségügyi adatok továbbításának tiltását.
Kiderült, mi a mesterséges intelligencia legnagyobb gyengepontja: épp arra képtelen, ami a legfontosabb lenne
Gondolj csak bele, kipipálod az appban, hogy görcsöl a hasad és ingerlékeny vagy, ezt pedig az algoritmus azonnal összeköti a hirdetési profiloddal. Aztán „váratlanul” a Facebook-hírfolyamodban megjelenik egy drága csokoládé, vagy nyugtató arckrém, esetleg egy wellness-hétvége ajánlata. Az algoritmust nem érdekli, hogy sebezhető vagy, impulzusvásárlásra akar rávenni.
Digitális biztonság: így vedd vissza az irányítást!
Legendák keringenek arról, hogy egy applikáció telepítése során előugró adatkezelési szabályzatokat a felhasználók valószínűleg 99 százaléka 2-3 másodperc alatt „olvassa el és értelmezi”, majd elfogadja. Nyilvánvalóan nem életszerű, hogy az akár több oldalas szabályzatokat soronként értelmezzük, aztán vitás kérdésekben a szolgáltatóhoz forduljunk, holott ez lenne az üdvözítő megoldás.
De van néhány tipp, amit érdemes követni:
- A „harmadik fél” (Third-party) tiltása. Az applikációk adatvédelmi beállításainál – akár már letöltés után is – érdemes kikapcsolni az „adatmegosztás partnerekkel”, vagy „személyre szabott hirdetések” gombokat.
- Jó tudni, hogy az Apple-termékeknél elérhető az App Tracking Transparency (ATT) funkció, amellyel ki lehet kapcsolni, hogy más cégek appjai követhessék a használatot.
- Appoknál sokszor kényelmesebb és gyorsabb Google vagy Facebook-fiókkal regisztrálni, de inkább – különösen érzékeny adatok felhasználása esetén – érdemes e-mail címmel bejelentkezni.
Ez az oka, hogy egyre több férfi beszéli meg a problémáit a mesterséges intelligenciával a párjuk helyett
Tudatosság a digitális tartalmak használatában is
Szögezzük le, nem szükséges a kockázatok ismeretében sem a visszafogott, szorongó tartalomfogyasztás. Az adatvédelmi beállítások okos ellenőrzése mellett érdemes használni az appokat, kattintani és fogyasztani számunkra izgalmas és építő tartalmakat. A lényeg csupán az, hogy tisztában legyünk a következményekkel, akár előnyös, akár kockázatos döntéseinkkel.
Shoshana Zuboff, a Harvard Egyetem professzora hozta be a „megfigyelő kapitalizmus” (surveillance capitalism) definícióját. „A megfigyelő kapitalizmus nyersanyagként tekint az emberi tapasztalatra – a legszemélyesebb élményeinkre is –, hogy azt ingyen kisajátítsa, és viselkedési adatokká alakítsa. Nem azért figyelnek minket, hogy jobban kiszolgáljanak, hanem hogy megjósolják és befolyásolják a jövőbeli lépéseinket” – mondta könyve megjelenése kapcsán a Guardiannek.
Életünk egyre több részét közelítjük meg tudatosan, legyen szó pénzügyekről, párkapcsolatokról, állampolgári részvételről, vagy éppen egészséges életmódról, étkezésről. A főként fiatalabb generációk kifejezetten elöl járnak ebben, sőt, ők már képesek egyre többször tudatosan is digitális detoxra. A tudatos médiahasználatról és tartalomfogyasztásról talán még kevesebb diskurzus zajlik, holott – mint látjuk – ez a tudás az, ami megalapozza a védettségünket.
