„Egészségügyisnek lenni menő!” - Ismerd meg Kozák Orsolya egyetemi ápolót!
Az egészségügyi dolgozók fontosságára és megbecsülésére hívja fel a figyelmet az a fotósorozat, amely a Semmelweis Egyetem jelenlegi hallgatóiból és már végzett egészségügyi dolgozókból álló csapatról készült Egészségügyisnek lenni menő! címen. Minden egészségügyi dolgozó fontos szerepet tölt be a betegek ellátásában, bármely szakma hiánya negatívan befolyásolná, sőt korlátozná a betegellátás hatékonyságát. A projekt résztvevőit hivatástudatuk sodorta az adott területre és mindannyian rendkívül fontosnak tartják, hogy az egészségügyi dolgozók számíthassanak egymásra és tiszteljék egymást, végzettségüktől függetlenül. Cikksorozatunkban őket fogjuk bemutatni.
Ezeket láttad már?
Ismerd meg Kozák Orsolya egyetemi ápolót (sürgősségi APN) és doktorandusz hallgatót, aki egyben az egészségügyi dolgozókat ünneplő projekt ötletgazdája is.
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok. Jelenleg két afrikai misszió között nem volt lehetőségem az egészségügybe visszatérni, ezért helyezkedtem el ideiglenesen szakközépiskolai tanárként, és mellette végzem a kutatásaimat, tanulmányaimat. Áprilisban térek vissza Ghánába, ahol egyetemi oktató, sürgősségi osztályos nővér és mentőtiszt pozícióban végeztem munkámat korábban. Mivel a disszertációmban is komoly hangsúlyt fektetek a betegségek megelőzésre és korai felismerésére, Ghánában is több alkalommal tartottam szexuális felvilágosító órákat. Ezt a tevékenységemet visszautazásomkor is folytatni fogom, de idén már több témában készülök előadásokat tartani a ghánai lakosok és egyetemi hallgatók számára.
A misszióból való hazaérkezésem után a sürgősségi betegellátásban tervezek elhelyezkedni itthon, hiszen végzettségem szerint orvosi kompetenciákat láthatok el a sürgősségi betegellátó osztályokon, és ez az a területe az egészségügynek, ami igazán vonz, közel áll a szívemhez.
Milyen személyes indíttatásból választottad a hivatásodat?
Az ápolói hivatással anyukám nyomdokaiba kívántam lépni, folytatni, amit ő elkezdett. Már egészen kicsi koromtól kezdve gyakran közösen mentünk be az általa vezetett osztályokra, ahol ámulva figyeltem, hogy hogyan dolgozik ő és a kolléganői.
Egyértelműen nagy hatással volt rám anyukám, hogy végül ezt a hivatást választottam, de utólag bizton állíthatom, hogy nem bántam meg, ugyanígy döntenék ismételten. Elhatározásomban az is nagy szerepet játszott, hogy egy kitaposott ösvényt kellett követnem, és amikor szükségem volt segítségre akár a tanulmányaim, akár a munkám során, akkor a legjobb embertől kaphattam a segítséget.
Hogyan telnek a mindennapjaid egy afrikai misszió során?
2022. április 8-tól június 12-ig töltöm második missziómat Ghánában, amelynek során a sürgősségi osztályos és mentőszolgálati önkéntesség, és kutatásom folytatása mellett ismételten szeretnék egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat tartani.
A legnagyobb megtiszteltetés számomra az, hogy meghívást kaptam Rev. Dr. Lawrence Nene Kofi Tetteh nemzetközi evangelistától, hogy az accrai templomában előadást tartsak a hívek számára. A szakterületemhez kapcsolódó témakörben tervezek előadni; az azonnali és sürgősen ellátandó panaszokról, kórképekről, annak érdekében, hogy a sürgősen ellátandó tünetek felismerését követően a beteget mihamarabb valamilyen egészségügyi központba szállítsák és ott ellátásban részesítsék. A disszertációmban ugyanis a magyarországi és a ghánai sürgősségi betegellátó osztályokra forduló betegek tájékozottságát mérem fel a betegutak és a sürgősen, azonnal ellátandó kórképek tekintetében, hiszen munkám során gyakran tapasztaltam, hogy az embereknek nehézséget okoz annak az eldöntése, hogy mikor és milyen orvoshoz forduljanak a fennálló egészségügyi panaszaikkal.
Az előadásomat követően a hallgatóságnak lehetőséget szeretnék nyújtani, hogy egy általános egészségügyi állapotfelmérésen vehessenek részt, és amennyiben panaszaik állnak fent, egy általános betegvizsgálaton eshessenek át, majd pedig személyre szabott javaslatokkal kívánom ellátni őket, amennyiben szükséges, további orvosi kivizsgálásukat javaslom.
Emellett szexuális felvilágosító órákat szeretnék tartani egyetemista lányok számára, amely előadások során a biztonságos szex, és annak lehetséges formái mellett szeretnék beszélni a menstruáció témaköréről és a családtervezésről egyaránt.
Ghánai misszióm során a legnevesebb ghánai egyetemeket, kórházakat, azok vezetőségeit és kutatóikat szeretném személyesen felkeresni, hogy a későbbiekben akár közös projekteken dolgozhassunk, és segíthessük egymás munkáját.
Milyen szakmai kihívásokkal kellett eddig szembenézned Ghánában?
Az intenzív és a sürgősségi osztályos munkám során a legnehezebb az új szituációhoz való alkalmazkodás volt; a betegellátás rendhagyó folyamata, az eltérő finanszírozási rendszer, az ellátásnál alkalmazott bizonyos eszközök hiánya, a kulturális és vallási különbségek, amelyek a betegek ápolása során érzékletesen megjelentek. A legnehezebb talán a rugalmasság, amit megkíván egy önkéntes munka, hiszen nem tudjuk a „tankönyvi” betegellátásnak megfelelően végezni a már berögzült, gyakorlattá vált ápolói tevékenységeket, szemléletmódot kell váltani a munkánk során.
Ezen felül sokszor nehéz szembenézni a valósággal, fontos magunkban tisztázni azt, hogy mindenkin nem segíthetünk, nem menthetjük meg mindenki életét. Ghánában azt tapasztaltam, hogy rendkívül eltérően gondolkodunk bizonyos dolgok tekintetében, más az elképzelésünk az életről és a halálról. Rá kellett jönnöm, hogy vannak szituációk, amikor nincs ráhatásunk bizonyos folyamatokra, remek példa erre, ha a beteg családtagjai úgy döntenek, hogy inkább otthonukba szállítják a beteget, és nem veszik igénybe az egészségügyi ellátást, annak ellenére, hogy az ellátás révén a beteg élete valószínűsíthetően megmenthető volna, állapota feltehetően javulna, a kezelések hiányában azonban nagy valószínűséggel a beteg halálához vezethet a fennálló tünetegyüttes, kórkép. Az előzőekben felsorolt különbségek miatt az észérvekre és a tudományosan megalapozott tapasztalatokra hivatkozva sem meggyőzhetőek általában az emberek.
Mivel ösztönöznéd a pályaválasztókat, hogy az egészségügyben helyezkedjenek el?
Úgy gondolom, hogy ez az a szakma, amit az ember nem kívülálló okokból választ, hanem belső késztetést érez arra, hogy segítsen másokon. Sajnos egyre kevésbé számít hívogató munkának az ápolás, de szívemből kívánom, hogy visszanyerje a tekintélyét és értékét, és kellőképpen megbecsüljék a munkánkat, hogy egyre többen válasszák ezt a hivatást.
Aki elgondolkodik, hogy erre a pályára lépjen, annak mindig azt szoktam mondani, hogy ránk, ápolókra, amíg világ a világ, mindig szükség lesz. A munkánk nem pótolható gépekkel, robotokkal, és azt hiszem ma már ez egy nem elhanyagolható szempont a pályaválasztás során.
Számos területen elhelyezkedhetünk végzettségünkkel, így az ápolói szakma rendkívül sok lehetőséget rejt magában azok számára, akik elhivatottságot éreznek magukban.
Kövesd Kozák Orsolya mindennapjait az Instagramon!
Fotók: Mankovics Dávid
Smink: Vámos Vanda, Dobos Viktória, Glósz Gréta
Ruhák: sPirit Clothes Design, Bono Menswear Store, Mediwears
