Te is a borító alapján ítélsz? – interjú Földi Andreával, az Athenaeum kiadó művészeti vezetőjével

2021.május.6.

A mai, erősen vizuális világban elcsépelt gondolat, hogy ne a borító alapján ítéljük meg a könyveket. Földi Andrea – aki André Aciman, Lara Paker és Jodi Picoult magyar kiadásaiért, vagy éppen Vámos Miklós könyveinek a vizuális megjelenéséért felel – a borítótrendekről, a zsáner borítókról mesélt, és arról, miért érzi néha magát túsztárgyalónak.

Te is a borító alapján ítélsz? – interjú Földi Andreával, az Athenaeum kiadó művészeti vezetőjével
Fotó: GettyImages, Motázs: Glamour

Hogyan lettél művészeti vezető?

A korábban Iparművészeti Egyetem, ma MoME tervezőgrafika szakán végeztem 2006-ban, majd egy reklámügynökségnél kezdtem dolgozni. Az ügynökséget kérte fel egyszer Kepets András az Ulpius-ház kiadótól, és így jutottam el a borítótervezésig. Első munkáim között voltak a Fejős Éva-könyvek is például. Az első fiam megszületése után ugyanúgy folytattam a munkát, és kerültem az Athenaeum kiadóhoz, aminek lassan már nyolc éve vagyok a művészeti vezetője. A borítótervezés mellett szereztem tapasztalatot marketingesként, tudok és szeretek csapatban dolgozni, illetve van érzékem az emberekhez, problémák megoldásához.

Hogy néz ki egy átlagos munkanapod? Elolvasol minden könyvet, amivel dolgozol?

Mivel egy évben úgy 70 könyvvel dolgozik a kiadó, sajnos nincs időm mindet elolvasni; helyette viszont sokat beszélek a kiadóvezetővel, a főszerkesztőkkel, esetleg a fordítókkal és írókkal is. Általában fél évre előre megvan, milyen könyvekkel fogok dolgozni, és azon belül is vannak prioritások. Napi szinten persze igyekszem tartani a fontossági sorrendet, de sokszor inkább azzal foglalkozom, amihez éppen kedvem van; a munkám szerves része a gondolkodás, a képkeresgélés és inspirációgyűjtés. Ennyi év tapasztalattal a hátam mögött már fejben rakom össze a borítókat, és amikor eljutok odáig, hogy leülök dolgozni, az első vagy második terv már mindenkinek szokott tetszeni.

Kicsit mindent csinálok, egyszerre kell képviselnem az író és a kiadó elképzelését is, ezért néha igazi túsztárgyalónak érzem magam, biztosra kell mennem, hogy mindenki azt kapja, amit szeretne.

 Földi Andrea grafikus munkája
Földi Andrea grafikus munkája

Mit szeretsz legjobban a munkádban?

A tervezés részét még mindig nagyon élvezem, de ugyanúgy szeretek egy jó csapattal együtt dolgozni, beszélgetni az írókkal, meghallgatni, hogy milyen elképzeléseik vannak, például Vámos Miklóssal már nagyon jól megértjük egymást, impulzusok alapján könnyebb dolgozni. És természetesen a visszajelzések is fontosak, volt, hogy a külföldi kiadó dicsérte az én munkámat, és még az írónak is jobban tetszett a magyar kiadás, mint az eredeti. Legutóbb ilyen volt Lara Parker Vaginabajok című könyve, vagy Richard Ford Kanadája.

Nőként a szakmában?

Sokat gondolkodom azon, néha nehéz egy férfiak uralta környezetben dolgozni – mennyivel könnyebb egy tervezőnek, ha férfi. Nálam nőként egyszer csak eljött az a pont, hogy ideje szülni és családot alapítani, ami azt is jelentette, hogy a karrierépítés némileg a háttérbe szorult. Hiába segítőkész egy nőnek a partnere, anyaként így is osztódik a figyelem, és napi szinten nem tudok annyira elmélyülni a munkákban, nincs lehetőségem a kapcsolatépítésre, új impulzusok begyűjtésére. Egy férfinak általában nem kell ilyeneken rágódnia, vagy ennyi kompromisszumot kötnie, jóval több energiája jut arra, hogy több lábon álljon, illetve kipróbálhassa magát több területen is.

Mit látsz, milyenek a külföldi és a hazai borítótrendek?

A trendek szezonálisan változnak, olyan léptékben, mint a divat. Most nagyon mennek a virágos, ornamentikus borítók, de mindig népszerűek az éppen aktuális Pantone színek is. Pár éve jártam a londoni könyvvásáron, és az ott megjelent borítókat évekkel később láttam itthon is megjelenni, kis fáziskéséssel. Folyamatosan változik a piac és az igények is. Ott vannak például Paulo Coelho könyvei, amelyek az új kiadásban színesebbek, élénkebbek, nőiesebbek, a szerző kérése szerint változtattam rajtuk. Én úgy gondolom, nemsokára a minimalista borítóknak lesz reneszánsza, majd meglátjuk.

Az egyes műfajú könyveknek meghatározott borítói lennének?

Igen, abszolút vannak ilyen attribútumok. A romantikus regények és a háttal álló nő, erősen filterezett tájképpel. A széppróza és a lebegő betűk vagy absztrakt megoldások. A horrorkönyvek és a valahonnan kifröccsenő vér. Az erotikus könyvek és a különböző testrészek, vagy szuggesztív tárgyak, amelyek többre engednek következtetni. A borítók ilyen szempontból segítik az olvasót: ha meglátja a már jól ismert kalapos nő sziluettjét a könyvesboltban, akkor egyből a korábban olvasott, hasonló borítós romantikus könyvekre fog asszociálni.

Szerinted milyen a jó borító?

Erre nincs szabály. A cím, a grafika és mondanivaló összhangja fontos, és a vásárló a boltban pillanatok alatt dönt, az online felületen hamar tovább gördít, ha nem ragadja meg, amit lát. A Helikon zsebkönyvek vagy a Hemingway-sorozat könyvei szakmai szemmel is nagyon jók: mind mások, de egyszerre szuggesztívek és felismerhetőek. Könyvesboltba is így megyek: amikor meglátok egy jó borítót, egyből arra gondolok, hogy na, ez miért nem nekem jutott eszembe? Nagyon inspiráló tud lenni a szakmabeliek munkája. A borító pedig, szerintem, akkor nyer értelmet, amikor egy még nem ismert író könyvét kell eladnia, mert ilyenkor tényleg oda kell vonzani az olvasó szemét, felkelteni az érdeklődését, és meggyőzni, hogy nyissa ki és olvasson bele.

Cikk: Csibra-Kaizler Tamara

Ez is érdekelhet

Bátor, erőteljes és komplikált: A legfantasztikusabb női főhősök a filmtörténetből

Bátor, erőteljes és komplikált: A legfantasztikusabb női főhősök a filmtörténetből

GLAMOUR Horoszkóp

A mai nap váratlan ismeretségeket ígér: Napi horoszkóp, június 13.

A mai nap váratlan ismeretségeket ígér: Napi horoszkóp, június 13.

Monitor

Telkes Mária az a magyar tudós, aki a napenergia úttörője lett Amerikában

Telkes Mária az a magyar tudós, aki a napenergia úttörője lett Amerikában