Jobbá teszi-e a Sziget a világot? Jane Goodall átadta a fesztivál legfontosabb üzenetét
A 2019-es Sziget Fesztivál egyik legnagyobb sztárja kivételesen nem egy zenész volt, hanem egy idős kutató, az ENSZ békenagykövete, Jane Goodall. De vajon mennyi a valós haszna társadalmilag és globálisan tíz perces beszédének? És képes-e egy zenei fesztivál pozitív üzeneteivel megváltoztatni az emberek gondolkodását?
Ezeket láttad már?
Két évvel ezelőtt indította a Sziget a Love Revolution című kampányát, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet olyan, mindenki számára égető ügyekre, mint a fenntarthatóság és az emberi jogok védelme. Ezek az üzenetek az idei évtől már nemcsak a fesztivál vizuális arculatán és a műanyagszemét csökkentése érdekében kialakított Re-pohár rendszeren érhetők tetten, hanem fontos részét képezik a programnak, nem is akárhol, a fesztivál Nagyszínpadán. Így hallhattunk beszédet a környezetvédelemről (Jane Goodall), a klímakatasztrófáról (Lead on Climate: Rosa Anders és Milan van der Meulen), és láthattunk táncperformanszot, ami az emberi jogokra (Drew Dollaz) vagy a családon belüli erőszak problémájára (Dakota és Nadia) irányította a figyelmünket.
Ed Sheeranon és a Foo Fighters-en túl: Ma jelentett be a Sziget két világszenzációt a sajtótájékoztatóján
Az összes előadó közül a leghíresebb, és megkockáztathatjuk, hogy a legeredetibb figura, a 85 éves Jane Goodall volt. Goodall főemlőskutató, a csimpánzok viselkedését tanulmányozó, s ebben új korszakot nyitó kutatását 1960-ban kezdte el Tanzániában. Mára alternatív Nobel-díjas, a Jane Goodall Intézet pedig híres a környezetvédelmi és humanitárius programjairól. A kutató tehát jóval többet tett a környezetünkért és az emberi jogokért, mint a legtöbb ember a Földön, és jelenleg az ENSZ nagyköveteként az év nagyrészét utazással tölti, és a mostanihoz hasonló előadásokat tart szerte a világban.
Beszédében felidézte, hogyan ismerkedett meg a csimpánzokkal, és hogyan kezdte kutatni viselkedésüket Afrikában. Majd arról mesélt, hogy hogyan szűkült egyre az állatok élettere a fák kivágásával. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a folyamatok nemcsak az afrikai állatok életét veszélyeztetik, hanem azoknak a mélyszegénységben élő embereknek is, akik nem jutnak hozzá megfelelő élelmiszerhez vagy orvosi ellátáshoz a fejlődő országokban. Beszédét azzal zárta, hogy hisz a fiatalokban, és hogy együtt képesek leszünk megváltoztatni a világot.
Jane Goodall munkássága és hatása a XXI. században megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor a körülöttem söröző és hajrázó, enyhén kapatos fesztiválközönség kissé elbizonytalanított. Milyen hatással van ránk ez a beszéd? Van-e bármiféle hatása arra, ahogyan ezután élni fogunk? Vajon tényleg mi, európai fiatalok, fogjuk önzetlenül megváltoztatni a világot, amikor épp a hedonizmus csillámporos fellegvárában bulizunk, a Szigeten?
Harry herceg elárulta, hogy hány gyereket terveznek Meghan Markle-lel közösen
Harry herceg elárulta, hogy hány gyereket terveznek Meghan Markle-lel közösen
És van itt még egy elég égető kérdés: kinek jár a Love Revolution? A Sziget ugyanis bizonyos szempontból visszatükrözi azt, ami a társadalomban zajlik: az emberi jogok leginkább azoknak járnak, akik elég jó anyagi körülmények között élnek ahhoz, hogy kiérdemeljék őket. Tehát ha el akarsz menni a béke szigetére, ahol mindenki szeret mindenkit, és ahol a soktízezres embertömeg közös célja az, hogy a világ egy jobb hely legyen – magyarul: ha ki akarsz menni az Óbudai Szigetre bulizni egy jót –, akkor nem árt, ha van egy jó munkád, amiből ezt finanszírozni tudod. Persze, ez így egy naiv elképzelés, valójában az ok-okozat fordítva működik: a társadalmi felelősségvállalás egy elég jól eladható termék ma, amit szívesen vásárolnak meg a középosztály tagjai, hogy attól jobb embereknek érezzék magukat.
Mindezek ellenére mégis azt gondolom, hogy amit a Sziget csinál, az szuper. Ugyanis globális problémákról beszélni egy fesztiválon még mindig sokkal jobb, mint nem beszélni róluk. Biztos vagyok benne, hogy Ed Sheeran koncertjére akkor is ugyanannyi ember jönne el, ha a Sziget egyetlen üzenete csak annyi lenne: érezd jól magad nálunk. És az is igaz, hogy a fejlett országok középosztálybeli tagjainak nemcsak előjogai vannak, hanem lehetőségei is. Igen, éppen nekünk, akik ott a Szigeten bulizunk, van lehetőségünk arra, hogy valamiképpen változtassunk a rossz irányba tartó folyamatokon, akár egyénileg, akár csoportokba szerveződve. Ha csak pár ember az, akit ezzel a fesztivál felszólalói közül bárki szembesíteni tudott, akkor már nyert ügyünk van, akkor kicsit tényleg jobbá tette a Sziget a világot.
Puskás Panni író, kritikus, a GLAMOUR magazin Üvegplafon rovatának a szerzője.
