A GLAMOUR-nál a kezdetek óta fontosnak tartjuk a társadalmi ügyek támogatását. Most induló cikksorozatunkkal a Delta Produkció NEM OKÉ kampányát szeretnénk kihangosítani, amely komplex intézményi és szakmai együttműködéssel küzd az iskolai bántalmazás, vagyis a bullying ellen. Felhívásunkban rengetegen meséltek nekünk azokról a nehéz élményekről, amelyek általános vagy középiskolában érték őket. Nikolettet nemcsak az osztálytársai, hanem a tanárai is bántották, elkönyvelték lógósnak, pedig csak a bullying miatt nem mert iskolába járni.
Ezeket láttad már?
Mindig is megszerettem volna osztani azt, hogy én miként éltem át az iskolai bántalmazást. Hogy mik történtek velem? Erről hosszú regényt tudnék írni. Amennyire tudok, visszaemlékezek.
Sajnos általános iskolában egész végig különc voltam, mintha „más bolygóról jöttem volna”. A felém irányuló bántalmazások leggyakrabban szavakban nyilvánultak meg, de néha előfordult pár rugdosás vagy lökdösődés, kavicsokkal való dobálás és köpködés is. És én ezeket mind csendben eltűrtem, legalábbis erre voltam kényszerítve. A tanárok jól tudták, hogy az osztálytársaim miket művelnek velem minden nap, mégsem tettek semmit ellene.
Sőt, 8. osztály első félévében volt olyan időszak, amikor egy hónapig nem mentem iskolába, mert amikor tudtam, hogy menni kell, a rosszullét kerülgetett. Csak szimplán elkönyveltek „lógósnak”, miközben csak segítségre lett volna szükségem. A magyar tanárom külön kiszemelt magának. Volt egy tananyag, ami nekem több időt vett igénybe, hogy megértsem. De azért, hogy lássa, akarom a jó jegyet, külön gyakorlásokat vittem neki.
Azonban nem egyszer előfordult, hogy széttépte a dolgozataimat, összegyűrte, rátaposott, majd felszedette velem és kidobatta. Volt olyan is, hogy ki kellett vinni a füzetemet, hogy megnézze, jól csináltam-e az órai feladatot — persze nem sikerült jól —, erre erősen hozzám vágta. Nem ültem olyan messze a tanári asztaltól, és nem volt gyenge dobás.
Nem csak a bántalmazó a felelős? Ezt teszi a csendben maradó többség az iskolában
Nagyon rosszul esett. És talán az fájt a legjobban, hogy se a családom, se senki nem állt ki igazán mellettem.
De ez már mind a múlté, és mára erős nő lett belőlem.
Nagyon hálásak vagyunk minden olvasónk bátorságáért és őszinteségéért, aki megosztotta velünk a történetét! Ha elmúltál 18 éves és te is elmesélnéd a történeted, itt megteheted. Gyógyuljunk közösen, és jusson el minél több emberhez, hogy a bántalmazás semmilyen körülmények között nem oké!
Ha iskolai bántalmazás ér, vagy bullyingnak vagy tanúja, az alábbi szervezetekhez fordulhatsz segítségért:
112-es segélyszám: súlyos vagy azonnali veszélyhelyzetben hívható
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: 116 111 (0–24 órában, ingyenes, anonim).
NMHH Internet Hotline: Jogellenes vagy gyermekekre káros online tartalmak bejelentése.
Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat: 116 123 (ingyenes, anonim lelki támogatás)
Gyermekvédő hívószám: +36 80 21 20 21
Áldozatsegítés: +36 80 225 225
OKIT krízisvonal: +36 80 20 55 20
Safer Internet Hotline: online bejelentés
NANE segélyvonal: 06 80 505 101 (időszakos)
Fentieken túl a lakóhely szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat is megkereshető bántalmazás esetén,
Az érintett gyermek vagy szemlélő több, egymással párhuzamos segítségforrást is igénybe vehet. Ezenfelül azt javasoljuk, hogy az érintettek kérjenek segítséget egy bizalmi személytől, lehetőleg egy felnőttől, valamint az iskolai keretek között még meg lehet keresni az iskolai szociális segítőt és/vagy az iskolapszichológust, osztályfőnököt és igazgatót.
További javasolt segítségnyújtó elérhetőségek az eligazodáshoz.
