Karikó Katalin kollégái, Kizzmekia Corbett, Barney Graham és Drew Weissman mellett látható a TIME magazin címlapján. A koronavírus elleni, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért 2021-ben az év hőseinek választották őket!
Ezeket láttad már?
A magazin Karikó teljes karrierjét bemutatja, egészen onnantól, hogy a szegedi egyetemen tanulmányozni kezdte az mRNS-technológiát, azon keresztül, hogy 1997-től Drew Weissmannal kezdett dolgozni a Pennsylvaniai Egyetemen, egészen odáig, hogy kifejlesztették az mRNS-alapú vakcinát, amivel az emberiség felvette a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben.
Dr. Karikó átütő optimizmusának is köszönhetően nemcsak egy fantasztikus kutató, tudós és csodálatos példakép a következő generációk számára, hanem az emberiség egyik legkiemelkedőbb megmentője korunk talán egyik legfélelmetesebb pillanatában. Éppen ezért senkit sem ért meglepetésként, hogy az amerikai GLAMOUR magazin Az év női közé választotta a magyar tudóst, így Dr. Karikó Katalin immár a magyar olvasók számára is jól ismert GLAMOUR Women of the Year-díjazottak egyike.
Katalin Szolnokon született, és már gyerekkorában tudta, hogy biológus, kutató szeretne lenni. Kiváló diákként több díjat elnyert, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia szakán végzett, utána pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban szerezte meg PhD-fokozatát. A nyolcvanas évek közepén költözött férjével és kislányával az Amerikai Egyesült Államokba – csak egy kis érdekesség, hogy azóta lánya, Francia Zsuzsanna kétszeres amerikai olimpiai és világbajnok evezős –, ahol folytatni tudta kutatását a vírusok területén. Eleinte Philadelphia és Washington között ingázott, majd végül a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen folytatta tovább kutatásait egészen 2013-ig.
Nem újdonság az mRNS
A 66 éves Karikó Katalin a kilencvenes évek eleje óta dolgozik az mRNS-technológia fejlesztésén, így ugyan a világ nagy része kétkedve és hitetlenül állt az első ilyen típusú vakcina sikerességéhez, valójában ez egyáltalán nem új felfedezés a biokémiában, sőt Karikó nyíltan ki is mondja a Wired magazinnak: „Nem volt semmi izgalom bennem, arra számítottam, hogy a vakcinák nagyon hatékonyak lesznek.” És ez így is lett, a többi pedig – ahogy mondani szokás – történelem. A következő lépés még ennél is nagyobbat szólhat. Az mRNS célja mindig is több volt, mint csak az, hogy egy betegségre jelentsen megoldást. Úgy kell elképzelni, mint a mikrocsip színrelépését, a technológia ígéri, hogy ugyanazokat a feladatokat látja el, mint egy hagyományos vakcina, de látványosan gyorsabban és a költségek töredékéért. Az mRNS-terápia olyan halálos betegségekre is gyógyír lehet, mint a Dengue-láz vagy más néven trópusi náthaláz, a Lassa-láz, valamint az egyik legnagyobb reménység, amire hamarosan hatékony és széles körben elérhető vakcina lehet: az influenza és a HIV-vírus.
Az mRNS célja mindig is több volt, mint csak, hogy egy betegségre jelentsen megoldást
Amíg a világ a Covid–19-oltás piacra dobására fókuszál, az mRNS következő generációs vakcinái már újabb vírusokat támadhatnak meg hamarosan. A Modernának és a BioNTech-nek egyenként kilenc új vakcináját tesztelik már az első fázisban, hat másikat pedig csak az influenzavírusra fejlesztettek ki, és legalább ennyit HIV-re. Továbbiak állnak bejelentésre készen olyan vírusok ellen, mint a Zika, a Nipah, a herpesz, a hepatitisz és a malária – tudjuk meg a Wired cikkéből. A következő nagy mRNS-vakcinaáttörés azonban valószínűleg már nem egy egzotikus, új betegség leküzdése reményében történik majd meg, hanem egy nagyon is ismert esetében, ami az életünket évente megkeserítő influenza. Ez a betegség még mindig évente több mint háromszázezer embert öl meg annak ellenére, hogy több mint egymilliárd oltást adnak be ellene minden évben. De ahogy Karikó is kifejti, a vakcinák nem elég hatékonyak. Alig érik el az ötvenszázalékos hatékonyságot, a kutatások eredményei azt mutatják, hogy ez akár harminc százalék alá is eshet, sőt voltak olyan évek, amikor a tíz százalékot sem érték el. A jelenlegi állás szerint abban bíznak, hogy év végére már készen állhat az mRNS-technológiával kifejlesztett influenza elleni oltás, ami ennél sokkal jobb eredményeket produkálna, és onnan kezdve évről évre megismételhető lenne. A tudósok azonban itt nem állnának meg, egy olyan vakcina fejlesztésén dolgoznak, amelyik a vírus magját célozná meg, ebből a vakcinából egy dózis évekig is kifejtené hatását.
Nobel-díjat érdemelne
A kutató mindig is hitt benne, hogy az mRNS bármire képes. „Évekig jártam tudományos értekezletekre, és kérdezgettem az embereket, hogy min dolgoznak annak reményében, hogy az RNStechnológia segítheti a munkájukat – bármi is volt az, betegség, vagy éppen a kopaszság ellenszere. Valószínűleg mind azt gondolták rólam, hogy őrült vagyok”– mondta a Wired magazinnak nevetve. Majdnem húsz évvel később a munkája által kifejlesztett vakcinák Karikót híressé tették – nem csak a tudósok körében –, és ez viszont már őt is „idegessé teszi”. A tudós a karantén alatt is az mRNSvilág középpontjából, philadelphiai otthonából ad tanácsot a németországi BioNTech tudósainak, és folyamatos diskurzust folytat a legnagyobb kutatókkal, miközben keresi a következő meghódításra váró területet. 1989-ben, amikor sok próbálkozás után a Pennsylvaniai Egyetem egyik termében Dr. Elliot Barnathan társaságában az egyik radioaktív molekulában új fehérjéket fedezett fel, olyanokat, amelyeknek nem kellett volna létezniük az mRNS behelyezése előtt a sejtekben, ezt mondta a The New York Timesnak: „Úgy éreztem magam, mint egy isten.” Nekünk pedig mostantól örökre egy istennő is lesz! Köszönjük!
Mi az az mRNS?
A hírvivő RNS vagy angol rövidítéssel mRNA (messenger RNA) egyszálú ribonukleinsav, amely örökletes genetikai információt közvetít a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Miután az mRNS átíródott a DNS-ről, az eukarióta sejtekben jelentős módosulásokon megy keresztül (baktériumokban ez a fázis elmarad), majd a citoplazmába kerül, ahol a riboszómákhoz kapcsolódva az adenin, citozin, guanin, uracil nukleobázisok szekvenciája alapján elkészülnek az új proteinek. Az mRNS létét először a Nobel-díjas Jacques Monod és François Jacob feltételezte, majd ennek alapján Jacob, Sydney Brenner és Matthew Meselson fedezte fel a molekulát 1961-ben, 2020-ban pedig az mRNS-kutatások eredményei nyitottak utat a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus fertőzés legyőzéséhez. Az emberi sejtekben lévő mRNS módosított változatának megtervezése, majd a célba juttatására szolgáló rendszer kifejlesztése révén Karikó Katalin és Drew Weissman kutatómunkája alapozta meg a Pfizer-BioNTech és a Moderna gyógyszergyártók által kifejlesztett védőoltások technológiáját.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.
