Miért érdemes Erasmusra menned, akár a korona idején is?
Sokakban felmerült a kérdés, hogy miért is megy bárki Erasmusra a koronavírus idején. A külföldre utazás körülményes volt, kevesebb repülőgép indult és számos országba csak negatív teszttel lehetett bejutni. A legtöbb helyen az éttermek, bárok és szórakozóhelyek zárva voltak, az oktatás pedig online zajlott. Ennek ellenére sokan döntöttek úgy, hogy mégis kiutaznak külföldre egy szemeszterre akkor is, ha nem a legideálisabbak a körülmények.
Ezeket láttad már?
Három egyetemistát kérdeztünk meg, hogy miért is döntöttek úgy, hogy szerencsét próbálnak. Eszter Bredában, Laura Lisszabonban, Lívia pedig Lengyelországban töltött el egy szemesztert.
Interjúalanyaink különböző okok miatt döntöttek úgy, hogy kiutaznak a korlátozások ellenére. Mindhármuknak ez volt az utolsó lehetősége, hogy külföldön tanuljon – vagy korábban visszamondták a lehetőséget, vagy az elvégzendő tárgyak miatt csak ekkor tehették meg, hogy nem tartózkodnak az otthoni egyetemen. A környezetváltozásra való igény is fontos tényező volt, hiszen ekkor itthon is szigorú korlátozások voltak, és így legalább egy új országban lehetett egészségügyi sétákra menni. A lányok úgy gondolták, hogy ha nem is valósíthatnak meg mindent, amit az Erasmusuk alatt szeretnének, akkor is tanulni fognak a kint töltött időszakból, és néhány élménnyel biztosan gazdagodni fognak.
A koronavírus mindenkinek okozott nehézségeket. Eszternek a kiutazással voltak problémái, mivel Hollandiába csak negatív PCR teszttel engedélyezték a beutazást, ami sajnos pozitív lett. Ez megrövidítette az Erasmusát, mivel sajnos egy hónapig pozitív is maradt a teszt, így végül csak márciusban tudott kiutazni. Lívia már kint tartózkodása során fertőződött meg, így egy időre ő is karanténba került. Laura megúszta a betegséget, viszont a koronavírus miatt sokkal kevesebbet tudott utazni, mint szeretett volna és nem annyira tudott barátokat szerezni, így kicsit magányosabban telt az Erasmusa, mint szerette volna.
Az Erasmus során mindannyian számos élménnyel gazdagodtak, de én megkértem őket, hogy emeljék ki számukra a legkedvesebbet, legmeghatározóbbat. Mindannyian egy-egy utazáshoz kötődő élményt emeltek ki, ebből is látszik, hogy mennyit hozzátesz a diákokhoz a külföldön való utazás, új helyek felfedezése. Laura egyedül utazott el a Cabo de Roca-hoz, amely Európa legnyugatibb pontja. Nagyon felszabadító érzésnek tartotta, hogy egyedül fedezheti fel ezt a természeti csodát, a naplementét és az óceánt. A hazajutása nem ment zökkenőmentesen, mivel a buszok nagyon össze-vissza jártak, így másfél óra elteltével jött csak meg az a busz, amire ő várt. Viszont minden rosszban van valami jó: a várakozás során összebarátkozott a 190 centis kigyúrt biztonsági őrrel, akitől a beszélgetés elején még inkább félt, mint bizalomgerjesztőnek találta.
Eszter azt az utat emelte ki, amikor a barátnőivel egy lakókocsit béreltek és ezzel fedezték fel Hollandiát. Az éjszakát az Északi-tenger mellett töltötték, a lakókocsi ágyából csodálva a naplementét. Lívia pedig az utolsó nagy közös utazást tartja legemlékezetesebbnek a baráti társaságával. Ebben az élményben is megjelenik a tenger vagy óceán motívuma; ők a Balti tengernél, Gdanskban töltöttek el néhány napot egy kempingben. Kedvenc pillanata az volt, amik este együtt énekeltek és sírtak a tábortűz mellett, majd megmártóztak a hideg tengerben és a tűz mellett melegedtek fel.
A külföldön töltött félév alatt sokat önállósodtak, fejlődtek a diákok, és kinyílt számukra a világ. Megkérdeztem, hogy mi a legfontosabb lecke, amit ebben az időszakban tanultak meg. Laura önmagáról tanult a legtöbbet, ebben az időszakban jobban egyedül volt a gondolataival, hiszen nem értette a körülötte lévőket. Emellett mivel sokkal jobban magára volt utalva, rájött, hogy hogyan tud boldogulni külföldön, az új élethelyzetekben. Eszter is hasonló tanulságokat vont le a kint töltött néhány hónapból: jobban megismerte önmagát, önállósodott, nőtt az önbizalma, és megtanult egyedül lenni. Lívia egy másik aspektust emelt ki, ő arra ébredt rá, hogy nem az számít, hogy hol van, hanem hogy kikkel van körülvéve. Lengyelország nem az első választása volt, de utólag nagyon örült, hogy így alakult, mert olyan emberek vették körül, akikkel minden nap egy kaland volt, és a mai napig közeli barátságban maradtak.
Habár a lányok beszámolói alapján még a korlátozások ellenére is megérte külföldön tölteni a félévet, kíváncsi voltam, hogy van-e olyan dolog, amit a vírus miatt nem sikerült kipróbálniuk. Laura Lagosra, Dél-Portugáliába szeretett volna eljutni, ám az utazási korlátozások miatt ez elmaradt, csak úgy, mint az ejtőernyőzés, amit szintén Portugáliában szeretett volna kipróbálni. Eszter a bárok, szórakozóhelyek nyitva tartását hiányolta, mivel ez is hozzátartozik az igazi Erasmus élményhez. Lívia pedig Laurához hasonlóan az utazási nehézségekre panaszkodott, mivel szeretett volna ellátogatni a Balti országokba, de a körülményes határátlépés miatt ezt nem tudta megtenni.
Mindannyian ajánlanák másoknak az Erasmust, ha van lehetőségük részt venni a programban, még akkor is, ha esetleg nem a legkedvezőbb körülmények között tudnak kimenni. Laura az új ország nyújtotta gyönyörű tájak, kultúra és a kinti mentalitás átvétele miatt ajánlja, emellett kiemelte, hogy mennyit fejlődött, tudatosabb lett a félév során. Eszter is a fejlődési lehetőségeket emelte ki, és azt, hogy ki tudott lépni a komfortzónájából, amit itthon nem tehetett volna meg. Lívia pedig az új barátok miatt ajánlja a programot. A világ minden tájáról meg tudsz ismerni embereket, ezáltal új kultúrákat, szokásokat és látásmódokat ismersz meg. Emellett ezek a barátságok nagyon szorosak, mivel nagyon intenzív élményeket éltek meg együtt.
Szerző: Bajmóci Vivien
