Miért vonzódunk az agyafúrt gyilkosságok és bűntények történeteihez? Interjú egy börtönpszichológussal
Senkinek sem kell bemutatni a krimik ködös, ármányokkal és titkokkal teli világát. Még az, aki nem Agatha Christie vagy Jo Nesbo fan is biztosan hallott már olyan bűntényről, amit képtelen volt kiverni a fejéből: hogyan csinálta a tettes? Mi volt az indítéka? Hogyan úszhatta meg? De vajon mi az, amiért ennyire vonzódunk az agyafúrt és néha már groteszk gyilkosságok és bűntények szövevényes történeteihez? Kérdéseimre Végh József börtönpszichológussal beszélgetve találtunk válaszokat.
Ezeket láttad már?
A klasszikus Poirot-regényektől kezdve az északi írókig, a krimi ma már az egyik legsikeresebb irodalmi műfaj. Miért szeretjük ennyire a krimiket, mi történik az agyunkban egy krimi olvasásakor?
Több válasz is lehetséges. Először is, ismerni kell az agyat: alapvetően negatív típusú ingerekre vagyunk érzékenyebbek, a félelmet keltő körülmények és hatások segítettek életben maradni; a negatív impulzusok aktiválják az agyat. Másrészről, ez a bennünk lévő öröklött szorongás néha levezetést igényel, ilyenkor jól eshet egy krimi, amin töprengünk, megmozgatja a fantáziánkat és egy kis adrenalin löketet ad.
Ilyen egyszerű beleszeretni egy pszichopatába: a Killing Eve zsenialitása félelmetes
Ilyen egyszerű beleszeretni egy pszichopatába: a Killing Eve zsenialitása félelmetes
És a kémiai reakción kívül?
Emberi kíváncsiság és ösztön, eljátszani a gyilkosság gondolatával. És persze van még egy fontos tényező is: a mesék. A kisgyerekek szeretik a történeteket, ahol a gonosz rossz dolgokat tesz, de a hősies főszereplő végül felülkerekedik, a gonosz elbukik. A krimik igazából mesék felnőtteknek.
A valóságban megtörtént esetek is lehetnek olyan vérfagyasztóak és mesteriek, mint egy regényben vagy akár sorozatban, filmben?
Azt kell, hogy mondjam, hogy igen. Nem láttam még olyan sorozatot, ahol a cselekményt vagy a szereplőket nagyon eltorzították volna. A modern krimiírók alapos kutatómunka révén emelnek át egy-egy megtörtént esetet és személyt egy fiktív regénybe. A való életben a tetteseket a hírszerzőkhöz hasonlítanám: két párhuzamos identitásban élnek, melyeknek valahogyan egyesülnie kell. Sok esetben jellemző, hogy egy ilyen személy zseninek akar tűnni, (vagy el is hiszi, hogy az) és erejét fitoktatja, kérkedik a tettével: például felhívja a rendőrséget és valamilyen nyomot hagy, közelebb vezeti a rendőröket magához.
Általában mi jellemzi a tettesek pszichéjét?
Alapvetően minden bűnöző eltorzult. Jellemző az antiszociális, nárcisztikus vagy szociopata személyiség. Nem tudnak és akarnak átlagosak lenni, ide csatolható a már korábban említett "zsenialitás" hajszolása. Ezek az emberek mindig a létezésüket akarják bizonyítani és megértetni magukat a társadalommal – tudatni akarják, hogy ők is jelen vannak. Vagy szimplán csak hírnév hajszolásból követnek el bűncselekményeket, mint például John Lennon gyilkosa.
Van olyan bűnügyi könyv vagy sorozat, amit ön is szeret (például a relevanciája miatt)?
Nem szokásom krimiket olvasni, de ha már ilyen témában nézek sorozatokat, akkor a Feketelistát és az NCIS-t szoktam leggyakrabban.
Interjú: Csibra-Kaizler Tamara
