„Hiszek benne, hogy egyszer itt is minden más lesz” – roma LMBTQ emberek a láthatóságért és az emberi jogokért
A Romaként podcast legújabb epizódjában érzékeny és aktuális témákról beszélget Ignácz Judit két elkötelezett aktivistával, Daróczi Annával és Buzás-Háber Gézával. A beszélgetés fókuszában a roma LMBTQ közösség helyzete, a vidéki Pride-ok jelentősége és az emberi jogi aktivizmus állt.
Ezeket láttad már?
A Romaként podcast vendégei nemcsak saját tapasztalataikat osztják meg témával kapcsolatban, hanem a közösségépítés és a szolidaritás fontosságáról is beszélnek. Fontosnak tartják, hogy mindenki számára világossá váljon, hogy a Pride nem pusztán ünnep, hanem egy összetett emberi jogi esemény.
Nemi szerepek a roma közösségekben
Buzás-Háber Géza a Diverse Youth Network vezetője, romológus megosztja Judittal, hogy a szervezet megalapításának célja az volt, hogy inkluzív, interszekcionális szempontokat is érvényesítő roma civil közösséget hozzanak létre. „Nagyon sok roma civil szervezet bezáró, vagy épp fenntartója az üvegplafonnak, mi ezt másként akartuk csinálni.” – fogalmaz Buzás-Háber Géza.
A videóban teret kap a Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál is, amelynek záróeseménye a Pécs Pride. Az esemény szervezői tudatosan törekszenek arra, hogy a láthatóság mellett különböző emberi jogi témákat is feldolgozzanak – a roma közösségek belső nemi szerepeitől az LMBTQ jogokig. Géza elmeséli, fontos küldetésük, hogy ne csak roma programokat szervezzenek, hanem olyan programelemet is becsempésszenek, ami például foglalkozik a nemi szerepekkel a roma közösségen belül.
Danis Lídia: „El fogom mondani a saját történetemet is, hogy miket éltem meg roma nőként ebben az országban"
Daróczi Anna, a Romaversitas Alapítvány kuratóriumának elnöke, feminista és interszekcionális aktivista szerint rendkívül fontos, hogy biztonságos tereket teremtsünk, ahol mindenki önazonosan jelenhet meg. „Nagyon sok fiatal van, aki rejtegeti az identitását – akár a roma identitását, akár az LMBTQ-t, akár mindkettőt. Csak akkor fog megbízni bennünk, ha olyan közeget teremtünk, ahol odafigyelünk a nyelvezetre, és nem élünk cigányozós vagy homofób viccekkel.”
A beszélgetésben szó esik arról is, milyen előítéletekkel kell megküzdeniük a roma LMBTQ embereknek. Nemcsak a roma közösségben, hanem gyakran az LMBTQ közegen belül is megjelenik a rasszizmus. Géza ezzel kapcsolatban így fogalmaz: Ugyanazokkal a gyűlöletformákkal küzdünk, csak más-más formában.
Nyitott, elfogadó szemlélet
A Pécs Pride és annak társprogramjai egyértelmű példái annak, hogy a láthatóság erősödik: kulturális események, nemzetközi ifjúsági programok, Open Mic estek és emberjogi szemináriumok is zajlanak. A Pride tehát nem pusztán egyetlen napos felvonulás, hanem egy egész hetes emberjogi fesztivál.
A videóban Judit és Géza is elmesélik az első Pride élményeiket, köztük azokat a félelmeket és sztereotípiákat, amelyeket saját maguknak kellett lebontaniuk. „Sose gondoltam volna, hogy valaha Pride-ot fogok szervezni.” – meséli Géza. Anna és Géza hangsúlyozza a beszélgetésben, hogy közösen egy nyitottabb, elfogadóbb életteret teremthetünk – nemcsak Budapesten, hanem vidéken is. „Én nem csak remélem, hanem hiszek benne, hogy egyszer itt is minden más lesz.” – biztat mindenkit Anna.
