A Sárkányok háza két legmeghatóbb jelenetét improvizálták a 8. részben
Figyelem, cikkünk nagy dózisban tartalmaz spoilereket, így ha még nem láttad a Sárkányok háza című sorozat legutóbbi részét, várj egy kicsit ezzel a cikkel. Viszont amennyiben megnézted, jobb, ha már most felkészülsz: a sorozat színészei néha zseniálisabbak, mint maguk az írók.
Ezeket láttad már?
Vészesen közeledünk a Sárkányok háza az első évad végéhez, a sorozat viszont a Trónok harca sokszor egyszerűen befogadhatatlanul sodró és brutális stílusához képest igazi slow burn módon építkezik. Vagyis lassan bontakozik ki konfliktusaiban, melyek mostanra minden egyes szálat átjárnak. A 8. epizódra pedig, tekintve, hogy a király, Viserys Targaryen utolsó napját mutatta be, különösen igaz volt ez a szívszorítóan lassú tempó. De nem csak azért volt különleges a legutóbbi rész, mert néha már színdarabra emlékeztetően hosszú párbeszédekkel operált, ahol a feszültség és az idegeink is pattanásig feszültek, de kiderült az is, hogy a két legmeghatóbb jelenetet nem az íróknak vagy a rendezőnek, hanem a színészeknek köszönhetjük.
A király legutolsó jelenetében, amikor magára hagyja őt felesége a halálos ágyán, Viserys kinyújtja a kezét, és azt mondja utolsó lélegzetvételével, hogy: „Szerelmem”. A karaktert alakító Paddy Considine színész a Vulture-nek fejtette ki, hogy a dolgot abban a pillanatban rögtönözte, mert szerinte Viserys utolsó gondolata az első felesége és egyben nagy szerelme, Aemma volt - ami, valljuk be, tényleg gyönyörű és drámai.
De talán ennél is zseniálisabb az a jelenet, amikor Viserys még egyszer utoljára a trónjára ül, hogy maga döntsön róla, ki legyen Hullámtörő uralkodója. Abban a pillanatban viszont, amikor meggörnyedve halad fel a lépcsőn, lecsúszik a fejéről a korona, amit végül öccse, Daemon herceg vesz fel, és helyezi vissza testvére fejére, amikor az helyet foglal a trónon. Kapaszkodj, de ez az gesztus az egészen elképesztő Matt Smith agyából pattant ki, és olyan fontos és beszédes mozzanatnak találták, hogy végül nem landolt a vágószoba padlóján.
„Nézd, ennek maradnia kell. Ez a jelenet az epizód része kell, hogy maradjon. Túl jó pillanat, és szavak nélkül mond el mindent.” – idézte vissza a királyt alakító Paddy Considine, hogyan győzködte az epizód rendezőjét, hogy ne vágja ki az improvizációjukat, mert szerinte ez volt az a mozzanat, ami tökéletesen írja le a két testvér érzelmileg terhelt kapcsolatát. És ezzel a gesztussal egészen más megvilágításba került a jelenet, ami nem pusztán annyiban merült ki, hogy Viserys még egyszer utoljára királyként érvényesítette az akaratát, de két testvér évtizedeket átívelő konfliktusa is gyönyörűen kibékült ebben a pár másodpercben. Szóval igen, a popkultúra egyik legmeghatóbb pillanatát annak köszönhetjük, hogy egy kellék véletlenül lepottyant két zseniális színész elé.
Rögtönzésből ászok
Ha már improvizáció, akkor érdemes megemlíteni néhány további olyan alkotást, amiben rugalmasan kezelték a színészek kreativitását: a Stranger Things legszerethetőbb karakterét (Eddie) alakító Joseph Quinn ugyancsak rögtönzött az utolsó jelentében, amikor azt mondta Dustinnak, „Szeretlek, haver". De ennél jóval mainstreamebb pillanatokat is köszönhetünk a színészeknek: az első Vasember film végén például Robert Downey Jr. maga rögtönözte az „Én vagyok Vasember" részt, a Bosszúállók: Végtelen háborúban ugyancsak rögtönzött Tom Holland, miközben karaktere haldoklott, ahogy Robert Downey Jr-nak is szabad kezet adtak, hogyan zajlik le Vasember halála a Végjátékban.