„Igenis számít, mit lát otthon egy fiatal!” – szakértő segít, hogyan lehet a gyerek biztonságban online

A fenti adatok a BeSocial digitális ügynökség 2025-ös Tinik a neten nevű felméréséből származnak, és az egyik legnagyobb tanulsága talán az, hogy amikor a tinédzserek közösségi médiában való jelenlétére gondolunk, a saját szokásainkat vesszük alapul. (A szokásoknak egyébként még fontos szerepe lesz, erre visszatérünk a későbbiekben.) Bár gyakran használják az olyan felületeket, mint az Instagram, a Snapchat vagy a Facebook, jóval kevesebbet posztolnak, mint mi.

92,9 százalékuk a Messengert használja napi szinten, de ha csak egyetlen platform mellett tehetnék le a voksukat, az az idealizált szépségideálokról híres (vagy inkább hírhedt) Instagram lenne. Az már az NMHH felméréséből derül ki, hogy hogy az énképre gyakorolt negatív hatástól főleg a fiatal lányok szenvednek: 49,6 százalékuk gondolta már magát kevésbé szépnek azok miatt az idealizált, erősen szerkesztett vagy akár AI-alapú női arcoknak és testeknek köszönhetően, akik a közösségi oldalakról mosolyognak vissza rájuk.

Az elveszett önbizalom nyomában

Forgács Mariann közösségi média szakember szerint az egyik legfontosabb, amit tehetünk, ha mi magunk nem erősítjük tovább a fiatalokban az irreális szépségideálokat: azaz nem lájkoljuk az AI által generált, nemlétező modellek, vagy az agyonfilterezett celebek képeit és videóit.

„Megértem, hogy a lányok önbizalma a nullához közelít. AI által generált női modellek fotóit árasztják el a férfiak pozitív kommentekkel, azt nyomatékosítva a fiatalokban, hogy így néz ki egy normális nő. A szülő, ha példát tud mutatni, és fel tudja hívni erre a figyelmet, az nagyon fontos, mert kell, hogy legyen egy jó alap egy fiatalnál, aminek köszönhetően képes különbséget tenni a valóság és a nem valóság között.”

B. Nagy Réka: „Az internet rengeteg lehetőséget kínál, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt magában”

A szakember leszögezi, ha egy fiatal egész nap a közösségi média oldalakat görgeti, akkor kizárólag az ott létező idealizált valóság jön majd vele szembe, amiből arra következtet, hogy ez a normális. „És miért csinálja ezt? Azért, mert apa meg anya ugyanezt csinálja” – tapint rá a belső ellentmondásra Forgács Mariann. Vagyis, hogy olyan dolgokat várunk el a fiatalabbaktól, amit mi magunk nem tartunk be.

A felnőtt szerepe a játékban

És itt tér vissza a szokások fontossága: a szakértő úgy véli, a tiltásnak nem sok haszna van, különösen 16-18 éves kor felett. A család belső szokásrendszerének viszont, ami egyfajta norma és kiindulópont lesz egy tini számára, már annál több. „Szeretném hangsúlyozni annak a szerepét, hogy igenis számít, mit lát otthon egy fiatal. Ha egy tininek azt mondják otthon, hogy napi egy órát nyomkodhatja a telefonját, az teljesen rendben van, de akkor ne azt lássa, hogy apa és anya a családi asztalnál, vacsora közben is az okostelefonjuk kijelzőjét bámulják.

Az a jó, ha már gyerekkorban elkezdődik az edukáció. Nyilván teljesen máshogyan fogjuk tudni meghatározni annak a gyereknek a képernyőidejét, aki már kisgyermekként megkapja a telefonon vagy a tableten a mesét, hogy csendben legyen, miközben a babakocsiban tologatják, mint annak, akivel társasjátékoznak. Fontos, hogy egy mikrokörnyezetben, egy családban legyenek szabályok, ami mindenkire vonatkozik.”

Tabu helyett őszinte párbeszéd

Ezeknek a fiataloknak a fele egyébként élt már át saját bevallása szerint zaklatást a közösségi médiában, minden tizedik pedig több alkalommal is. De azt gondoltuk volna, hogy a tinik 60-70 százalékának van olyan titkos profilja, amit senki más nem ismer rajtuk kívül? Amin a szakember szerint meglehet, hogy egy fiatal épp egy kortársát zaklatja.

Forgács Mariann rámutat ugyanis, hogy nemcsak az idősebb generáció révén érheti zaklatás ezeket a fiatalokat, hanem a saját korosztályuk is ellenük fordulhat – mert az illetőnek jobb telefonja van, vagy abból kifolyólag, ki mit hisz a másik társadalmi ranglétrán elfoglalt szerepéről.

„Nem kamaszkorban kell elkezdeni a zaklatásról való beszélgetést, hanem sokkal korábban. Beszélgessünk a gyerekekkel, tudatosítsuk bennük, hogy igenis vannak szavaik arra, hogy leírják, mi történt velük” – magyarázza a szakértő, aki szerint a zaklatás nagyon széles spektrum. Van, akinek belefér, hogy valaki minden platformon követi őt, hozzászól a képeihez és a megszokottnál gyakrabban küld neki üzenetet, más viszont ezt már zaklatásnak érzi. „A zaklatás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy felnőtt meztelen képet küld magáról vagy éppen kér. Ez a legdurvább verzió, amin keresztül pénzt csalnak ki vagy egyenesen öngyilkosságba kergetik a gyereket. De rengeteg ennél jóval visszafogottabb formája létezik a zaklatásnak, amiről ugyanúgy beszélni kell.”

Az internet nem játék, légy felelős szülő az online térben is!

Ezért is fontos Mariann szerint, hogy ezeket a témákat ne tabusítsuk otthon, hanem tegyük a családi párbeszéd részeivé. Számít ugyanis, ha a tinik tudják, vannak lehetőségeik: „Nagyon jó, hogy az NMHH-nál például a gyerek is tudja jelenteni, ha zaklatást tapasztal. Az Internet Hotline nevű oldal zseniális eszköz, itt nyolc különböző kategórián belül jelentheti tini és felnőtt egyaránt, ha úgy érzi, valami nem oké, mert például adathalász vagy hozzájárulás nélkül közzétett, esetleg egyéb, kiskorúakra káros tartalommal találkozik. Ugyanitt rengeteg edukációs anyagot tanulmányozhatunk át, amit szerintem minden szülőnek el kellene olvasnia” – teszi hozzá Mariann.