Amikor a kreativitás valódi értékké válik (x)
Hirdetés
A kreatívipar, azon belül is a divat világa első pillantásra színekről, anyagokról, formákról és látványos kampányokról szól. Kollekciók, lookbook-ok, runway videók és gondosan szerkesztett Instagram feedek vesznek körül minket. A felszín alatt azonban ott munkál egy kevésbé látványos, mégis döntő kérdés: hogyan lesz mindebből olyan érték, amely hosszú távon is az alkotóé marad.
Ezeket láttad már?
A szellemitulajdon-védelem csupán jogi szakkifejezésnek tűnik, mégis minden kreatív márka mindennapjában jelen van. Arról szól, hogy a név, a logó, a jellegzetes cipőforma vagy egy egyedi vizuális világ ne váljon névtelenül és következmények nélkül másolhatóvá, hanem felismerhetően az alkotóhoz, vagy a joggal rendelkező vállalathoz kötődjön. Ebben a közegben találkozik egymással a kreativitás és az IP (szellemi tulajdon) oltalmazás. Itt a jogász, a designer, az elbíráló és a márkaalapító ugyanannak a történetnek a szereplői.
Egy márkanév, egy logó, egy meghatározó szín vagy hang, egy egyedi táska vagy cipőforma, egy karakteres csomagolás, egy gondosan felépített egyedi megjelenésű weboldal: mindegyik mögött sokszor évek munkája áll. Mindezt fontos megvédeni. A márkanevet és a logót vagy színt, hangot a védjegyoltalom védi, egy jellegzetes tárgy vagy ruhadarab, esetleg minta külső megjelenését, formáját, formatervezésiminta-oltalom (design-oltalom) őrizheti, de például egy kampányfotó, grafika, szöveg, vagy rajz a szerzői jog körébe tartozik.
Amikor a kreatív munka gazdasági hasznot hoz
Dr. Szakács Lilla Fanni - az SZTNH Védjegy és Design főosztályának vezetőjeként olyan alkotókkal is találkozik munkája során, akiknek a mindennapjait új ötletek formába öntése, kollekciók, kampányok, fotózások, vizuális koncepciók készítése tölti ki. Sokaknál csak akkor válik igazán kézzelfoghatóvá a szellemi tulajdon, amikor szembesülnek azzal, hogy egy névre, logóra, termékre hirtelen más is igényt formál és elkezdik másolni, akár hamisítani. Lilla tapasztalata szerint a tudatos IP-gondolkodás jóval korábban kezdődhetne. Már egy márka alapításánál, projekt tervezésénél, új termékötletnél, vagy amikor készülnek az első lookok és formát kap az elképzelés, érdemes a jogi szempontokat is figyelembe venni. Kihez kötődik a kreatív koncepció? Ki rendelkezik a logó és a név használati jogaival? Milyen megállapodás születik a fotóssal, grafikussal, fejlesztővel? Ki használhatja a márkajelzést? Ezekre a kérdésekre mielőbb választ kell találni, hogy versenyképesek lehessünk.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) dolgozó design-elbírálók nap mint nap olyan beadványokkal találkoznak, amelyek mögött erős vizuális koncepció, pontos elképzelés áll. Cipők, táskák, ékszerek, csomagolások, tárgyak, bútorok, minták és egyéb kreatívipari megoldások érkeznek a hivatalhoz. De akkor is találkoznak elképesztő és újszerű alkotásokkal, amikor például egy művészeti felsőoktatási intézményben adnak kézzelfogható tudást a hallgatóknak, akik már a projektmunkáikat is oltalmazni tudják. Ugyanis, ha egy vállalkozás, márka tudatosan kezeli a szellemi vagyonát, az IP-jogok adják azt az alapot, amely hosszabb távon is alátámasztja a sikeres építkezést.
Vannak tudatos alkotók itthon is
Vágó Réka cipői, táskái a formák, és kidolgozott részletek alapján azonnal felismerhetők. Réka már a brand születésének korai szakaszában figyelmet fordított a szellemitulajdon-védelemre, nem várta meg, amíg másolják a termékeit, hanem segítséget kért és végiggondolta, hogyan tudja oltalom alá helyezni a márkanevet, a logót és a jellegzetes formáit. A márkaépítés nála nemcsak a kommunikációról vagy az új kollekciókról szól, hanem az IP-portfolió is a szerves része.
Fontos számára, hogy a munkái valóban az ő kreativitását és egyedi alkotói jegyeit tükrözzék. Hogy minden cipőben, táskában és egyéb kiegészítőben jelen legyen az a hozzáadott érték, amely megkülönbözteti más tervezők világától. Hogy aki nála vásárol, tudja, hogy az a megjelenés, az a minőség, az a kreativitás csak egy REKAVAGO cipőt jellemezhet. A tudatos IP-kezelés megkönnyíti a márkák közötti együttműködéseket, a külföldi piacszerzést is, vagy akár a befektetők bevonását. Egy védjegyoltalommal rendelkező vállalkozás például magasabb egy főre jutó árbevételt generál és magasabb bért is tud fizetni, ez jól látszik egy idei felmérésből. Ha pedig a védjegyet a design oltalmazásával is kombinálja, akkor ezek az arányok még nagyobbak lesznek. Egy hiteles és tudatos márka mögött jól látszik az a stabil szakmai háttér, amit a partnerek és a vásárlók is értékelnek.
Rövid útmutató kreatív márkák számára
Ha saját márkán gondolkodsz, vagy már javában építed, érdemes néhány alaplépést átgondolnod.
1. Név és logó
Milyen névhez, logóhoz kötöd a márkádat, és hol jelenik ez meg? Mivel/kivel azonosítják majd a vásárlóid az alkotásaidat? Ráteszed a termékeidre, kommunikációs anyagaidra ezeket a megjelöléseket? A weboldal, social felületek, csomagolás, névjegy, kampányanyagok, ruhacímke beazonosíthatóságát hogyan biztosítod? Érdemes utánanézni, nem használja-e más ugyanazt vagy egy nagyon hasonló megjelölést. Ha hosszú távra tervezel a névvel vagy más márkaépítő elemmel, felmerül a védjegyoltalom megszerzésének szükségessége.
2. Forma és külső megjelenés
Van olyan cipő, táska, ékszer, csomagolás, tárgy vagy minta, amelyet terveztél és különösen jellemző rád? Ha a válaszod igen, a design-oltalom – jogi nevén formatervezésiminta-oltalom – a neked való oltalmi forma. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján online is megteheted a bejelentést – amelynek köszönhetően az öt évre és Magyarország egész területére kiterjedő oltalom és az azzal járó kizárólagos hasznosítási jog –, ami akár egy pár ezer forintos vacsora árából is kijöhet.
3. Szerződések és együttműködések
Fotós, grafikus, fejlesztő, sminkes, stylist, modell: minden kampány és kollekció sok szereplő közös munkája. A felhasználási és egyéb szerződések rögzítik, ki mit hoz létre, ki mit és hogyan használhat fel és a végén kinél maradnak a jogok. Ez adja azt a biztonságot, amelyre később is lehet hivatkozni.
4. Online jelenlét és tartalmak
Sokszor egy márka életének jelentős része online zajlik: kampányfotók, videók, reel-ek, hírlevelek, posztok, bloghírek készülnek. Érdemes tudni, hogyan használhatod mások zenéjét, fotóját, milyen szabályok vonatkoznak átvételre, inspirációra, idézésre és mi az, aminek te vagy a szerzője és akár te részesülhetsz a mű alapján keletkezett haszonból.
5. Tájékozódás és segítség
Az első kérdésekre gyakran elegendő egy jól felépített tudásbázis. Az SZTNH csatornáin történetek, alkotóknak és vállalkozóknak szóló útmutatók, példák, magyarázatok érhetők el, amelyek segítenek az eligazodásban és az ügyfélszolgálathoz is fordulhatsz a kérdéseiddel. Komolyabb lépések előtt érdemes az IP-ban jártas szakemberrel is konzultálni.
Lehet, hogy éppen egy kapszulakollekciót tervezel, illusztrációs portfóliót állítasz össze, social kampányokat készítesz, vagy egy olyan alkalmazáson dolgozol, amely egy egész közösség életét könnyíti meg. Az is lehet, hogy a márkád már létezik, csak eddig leginkább intuíció mentén alakult. Előfordulhat, hogy bosszankodtál már azon, hogy másolni, hamisítani próbálják az alkotásaidat.
A szellemitulajdon-védelem eszközei azt segítik, hogy az út ne érjen véget az első kollekció után, hanem tartósan jelen legyen a piacon, kiépüljön a bizalom, és egyre stabilabbá váljon a háttere.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ebben a folyamatban fontos partnered lehet. Nem helyettesíti a kreativitást, nem veszi át a tervezői döntéseket, viszont keretet ad hozzájuk, és alkotásaid jogi védelmét biztosítja. Információval, szakértelemmel, átlátható eljárásokkal támogatja azt, hogy a cipők, logók és egyéb tárgyak, termékek megkülönböztethetőek legyenek és ténylegesen a létrehozóhoz, vagy jogtulajdonoshoz kapcsolódjanak. A tudatos szellemitulajdon-kezelés abban segít, hogy ez a láthatóság tartós maradhasson, a felépített márka pedig biztonságban legyen.
