Ilyen apróságokon múlhat, hogy felvegyenek légiutas-kísérőnek: nagyon komoly elvárásoknak kell megfelelni

• A légiutas-kísérő szakma gyakran glamúros, de fizikailag és mentálisan megterhelő, a felvételi folyamat pedig hosszú és nehéz, csak keveseknek sikerül teljesíteni.

Ez pedig mind igaz, de mellette nem szabad megfeledkezni a munka részéről sem, amelyet leginkább az igénybevevő szó ír le a legjobban. Hiszen a légiutas-kísérői pozíció igénybe veszi a testet, a fizikai adottságokra szükség lesz. De a külsődet is befolyásolják az elvárások, és persze az idegrendszeredet is próbára teszi.

Nem csoda tehát, hogy a légiutas-kísérő felvételi az egyik legnehezebb, a jelentkezők csupán 1%-a felel meg a cégek elvárásainak, és teljesíti a sokszor 5-6 körös felvételi folyamatot. És persze ezután is van, aki kiesik, a legtöbben az orvosi vizsgálat, vagy a tréning nehézsége miatt kell, hogy lemondjanak az álmaikról.

A légiutas-kísérő egészséges

A tréninget egy nagyon alapos, és mindenre kitérő orvosi vizsgálat előzi meg, ahol a vérteszttől a mentális egészségedig mindent körbejárnak. Sokan tartanak ettől a lépcsőtől, ami nem véletlen, hiszen nem is annyira ritka, hogy megtagadják az igazolás kiállítását. Ez ott, a jelen helyzetben roppant kellemetlen, mégis, teljesen indokolt, hogy csak azok az emberek helyezkedhetnek el ebben a szakmában, akiknek az egészségüket illetően semmilyen panaszuk nincs.

Az eltérő időzónákban való repkedés, az éjjeli és nappali műszakok váltakozása nagyon megviseli a szervezetet. Mellette pedig ott a fedélzeti munka, ahol rengeteget kell pakolni, emelni, hajlongani - így akinek gerincproblémája van, annak csak tovább ront a helyzetén ez az állás. A mentális egészség szintén rendkívül fontos, egyrészt, mert a fedélzeten több száz ember épségéért vagy felelős. Így aki lelkileg kissé labilis, nem tölthet be ilyen szerepet - gondoljunk csak a Germanwings pilótájára, aki egy egész gépnyi embert vitt magával a halálba. De ott van a layoverek magánya, amikor a világ másik felén egyedül eszegeted a croissant-t, és nincs kivel beszélned. A családot már évek óta nem láttad, és az új otthonodban barátokat szerezni sem egyszerű. Könnyű ebben a lelki teherben megroppanni, így nagyfokú mentális rugalmasságot kíván a szakma.

Légiutaskísérő magyarázza el, miért tilos ez a dolog egy repülőgépen utasként

Amin nem változtathatsz: a magasság sem mindegy

Sokan itt buknak el a folyamat során, hiszen a legtöbb légitársaság 155-160 centiméteres minimum magassági feltételt határoz meg. Erre nem azért van szükség, mert a megjelenésben szerepet játszana, hanem azért, mert a gépen ülés feletti tárolójának tartalmát el kell érni. Sok helyen ezeket a magasságokon van a defibrillátor, az elsősegély doboz, és még jó pár a biztonsághoz köthető felszerelés. Ha pedig baj van, nem várhatjuk meg, amíg odatolnak egy létrát - ami nyilván nincs a fedélzeten -, vagy a 29B utas feláll, és leveszi nekünk. Sőt a magasság sem elég, sok cégnél a 212 centiméteres magasságot is el kell érni. Nehéz, nem igazságos, mert nehéz nőni, de ha csak pár centi hiányzik valakinek, egy kis pilates és jóga segíthet nőni kicsit.

Kommunikáció, tapasztalat, energia

A felvételi folyamat során több teszttel, feladattal vizsgálják meg, kik a jelentkezők, és kinek adnak mindig egy újabb esélyt. Kivételesen, ebben a szakmában nem elvárás a diploma, csak az érettségi, mert más szempontokból kell alkalmasnak lenni rá. Fontos, hogy a jelölt legyen energikus. A személyes körök alapján így vonzza magára a jelentkező a figyelmet, ha olyan energiát áraszt, amelyet a cég is szeretne az utasainak. Mellette egyszerűen, könnyen alkalmazkodóak kell, hogy legyünk, hiszen sok esetben nem ismerjük az adott napi kollégáinkat. Azt is megnézik, milyen szempontok alapján hozunk döntéseket, hiszen a mindennapi életben százezer ilyen szituáció van, amikor döntenünk kell másodpercek töredéke alatt. Feltérképezik a gondolkodásunkat, az értékrendünket, és hogy stressz alatt hogyan teljesítünk.

Ápoltság és szabályszeretet

Mint említettem, sokan intenek búcsút a szakmának a tréning alatt, ami nem véletlen. Ez a 6-8 hét rendkívül intenzív, és aki csak a csillogó egyenruhás és tengerparti videókat látta a légiutas-kísérő életmódról, azt sokként éri, hogy ez tulajdonképpen egy intenzív vizsgaidőszak, ahol nincs túl sok esélyed. Egyrészt, komolyan vizsgálják a jelenlétet és a pontosságot. Én például világéletemben késős voltam, de a munka az szent, légiutas-kísérőként mindig 10-15 perccel előbb ott vagyok, mert egyszerűen ez az íratlan szabály. Aki ezt nem tudja tartani, attól búcsút vehetnek, hiszen ez egy rendkívül drága ipar, és egy járat nem szállhat fel később, mert valaki nem tud az idejével gazdálkodni. De ugyanígy nincs kérdés és engedékenység a tudást illetően.

Mint említettem, nem kell diploma, de az ottani anyagot tudni kell, és minden vizsgán 80-90% felett sikeres csak a teljesítés. Aki erre nem képes 2-3 alkalom alatt, az nem mehet tovább a csapattal, hiszen mint mondtam, emberekért felelünk, és a biztonság a legfontosabb. De figyelik a megjelenést is, hogy mindig a cég elvárásainak megfelelően üljünk be az iskolapadba. Még akkor is, ha éjjelig tanultunk, korán keltünk, vagy rendkívül fáradtak vagyunk a 4-5. hétben.

Hiszen maga a légiutas-kísérő szakma is erről szól: lehet, hogy ez az 5. napod, amikor rengeteget repülsz, tegnap nappalos voltál, ma éjszakás, otthon problémák vannak, elől egy orvosi eset, hátul egy babát próbálsz megnyugtatni, de mégsem felejted el a 12. sorban a biztonsági övet odaadni, és a nyolcadikban a kólát felszolgálni, miközben elmondod a 33. sor utasainak, hogy már csak 3 óra 43 perc van a leszállásig. Ez multitasking felsőfokon, éppen ezért nem véletlen, hogy a szűrés és a verseny hatalmas.