A Sziget Fesztivál az évek alatt nem csak megjelenésében alakult át, van egy kevésbbé látványos, de annál beszédesebb aspektusa is, ami arról szól, hogyan változtak meg a pénzhasználati szokások. Míg sokáig az volt az egyik legnagyobb félelem, hogy valaki a buli hevében elhagyja azsebéből pénzt, ma már teljesen természetes, hogy mindenki telefonnal vagy órával fizet. A Revolut kutatásából pedig az is kiderül, hogyan költenek a látogatók. A fesztivál és a pénz kapcsolatáról, illetve a fesztiválos, és a hétköznapi pénzügyi szokások alauklásáról Wiktor Stopával, a Revolut növekedési vezetőjével beszélgettünk.
Ezeket láttad már?
A Revolut legfrissebb, 20 ezer fős európai kutatása, kiegészítve a fesztivál belső költési adatait, tökéletesen elkalauzol minket a kulisszatitkokba, és pontosan megmutatja, hogyan alakulnak a fesztiválos költések, valamint milyen szempontokat vesznek figyelembe a látogatók, amikor a pénzügyeikről van szó.
A pultnál kikapcsol az agy
A fesztivál a szabadságról, az önfeledt jókedvről szól, és ez a költésekben is nyomon követhető. Tulajdonképpen olyan, mintha a pénz hirtelen digitális pontokká lényegülne át, a költési gátlások pedig feloldódnak. Wiktor egyenesen a lényegre tapint, amikor a fogyasztói viselkedés legmeglepőbb anomáliájáról kérdezzük:
„Számunkra is meglepő, hogy az emberek hajlamosak a dupláját vagy tripláját elkölteni annak, amit mondjuk a születésnapjukon költenének. De ez benne van a műfaj természetében: elfogadod a tényt, hogy itt nem igazán gondolkodsz a pénzen, csak érinted a kártyát folyamatosan.”
Ezt a fajta „élmény-mámort” a számok is igazolják: a Revolut és a Dynata által végzett kutatás szerint a Z generáció 66 százaléka költött már többet fesztiválon, mint amennyit reálisan megengedhetett volna magának, 25 százalékuk ráadásul többször is beleesett ebbe a csapdába.
Sápi Vivien: „Mindig azt az utat választottam, ami felé a szívem húzott”
A kérdésre, hogy a banki appok meg tudják-e oldani ezt a pénzügyi szakadékot, Wiktor egy sokkal összetettebb problémára hívja fel a figyelmet: „Európa-szerte még nincs meg ez a pénzügyi gondolkodásmód, mert az iskolában sem tanítanak meg költségvetést tervezni. Kicsit utópisztikus azt hinni, hogy mindenki leül és kockás papíron megtervezi a költéseit. Az emberek mindig túllépik a keretet.”
Mi az élmények valódi ára?
A Z generáció számára a közösségi élmény és a zene mindent felülír: 30 százalékuk vallja, hogy az emlékek többet érnek a spórolásnál, és 52 százalék csak azokra az élményekre költ, amik igazán számítanak, minden máson spórol. A barátokkal való bulizás a fiatalok 58 százalékánál a top 3 döntési tényező között szerepel.
„Nem mondanám, hogy ez akkora áldozat lenne. Szerintem ez pusztán egy életmódbeli döntés” – magyarázza Wiktor. „A 18–24 éves korosztály a leggyorsabban növekvő bázisunk. Nekik még nincs annyi pénzük, mert nem dolgoznak teljes állásban. Ezért náluk még fontosabb, hogy olyan eszközöket használjanak, amikkel látják a kiadásaikat, hogy kivárhassák ezt a nagy hétvégét. Ha külön-külön akarnád megnézni a Szigeten egy napon fellépő neveket, valószínűleg a duplája lenne csak a jegyár, mint itt együtt egy egész hétvégén.”
A kutatás tételesen feltárja, miről mondanak le a fiatalok a fesztiválozásért:
- 38% a ruhavásárlást és a shoppingolást áldozza fel,
- 37% az éttermi étkezésekről mond le,
- 31% az egyéb éjszakai bulik számát csökkenti,
- 16% a megtakarításait csapolja meg,
- 15% az egyéb nyaralásokból farag le.
És ha elszabadul a rajongás? A Z generáció 15 százaléka a saját pénze után a barátoktól vagy családtól kér kölcsön, 8 százalékuk a vésztartalékához nyúl, 7 százalékuk pedig akár banki kölcsönt is felvesz a belépőért.
Amikor a szupersztárok elszívják a levegőt
A rajongók életét az elmúlt években a dinamikus jegyárazás (amikor a jegyár a kereslet arányában változik, ezért vagy méregdrágán jutsz jegyhez a nagy nevekre, vagy elfogynak a jegyek) és a gigaturnék forgatták fel a legjobban. A kutatás szerint a fiatalok 30 százaléka úgy érzi, a dinamikus árazás miatt az élő zene elérhetetlenné válik az átlagemberek számára, 16 százalékuk pedig teljesen bojkottálja a nagy arénaturnékat, mert úgy érzi, hogy a rendszer manipulatív. Sőt, 13 százalék érezte már magát „túszul ejtve”, és fizetett felháborítóan magas árat a FOMO (félelem a lemaradástól) miatt, amit azonnal meg is bánt.
Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban, és hogyan írja felül a piacot, és veszélyezteti a fesztiválok jövőjét egy-egy világsztár, arra Wiktor világít rá. „Az egyetlen dolog, ami elszívhatja a tömeget a fesztiválokról, ha van egy olyan turné, mint Bad Bunnyé vagy Bruno Marsé. Ez akkora keresletet teremt, hogy az emberek az egész büdzséjüket erre teszik fel. Lehet, hogy idén Bad Bunnyra költötted a pénzed, és emiatt hagyod ki Skeptát a Szigeten. Ráadásul ma már Bad Bunny elmegy Lengyelországba is – amikor 19 voltam, szinte senki nem ment Kelet-Európába. Óriási lett a zenehallgatási és a vásárlóerő a régiónkban.”
A 94 éves Szinetár Miklós a Sziget Fesztiválon sztorizott, videón a szívmelengető bizonyíték, hogy ez a fesztivál kortalan
A Sziget-effektus a számok tükrében
A Revolut belső adatai megdöbbentő gazdasági mozgást mutatnak a fesztivál idején: a teljes budapesti költés 15 százalékkal, a fiatalok (18–34 évesek) költése pedig 18 százalékkal nőtt az előző héthez képest.
A legnagyobb ugrást produkáló kategóriák:
- Szórakozás: +90,4%
- Szállás és hotelek: +24,5%
- Tömegközlekedés: +22,2%
- Bárok és éjszakai élet: +18,1%
- Taxi és fuvarmegosztás: +15,9%
A külföldi költések élvonalában a lengyelek (12,37%), a britek (11,34%), a spanyolok (9,47%) és a románok (9,38%) végeztek.
És hogy bulizunk a jövőben?
A fesztiválok állandóan fejlődnek, keresik az újabb és újabb lehetőségeket. Wiktor szerint a fesztiválozás alapjaiban változik meg: „A fesztiválélmény régen abból állt: sátor, sör, nem zuhanyzunk, jól érezzük magunkat, hazamegyünk. Mostanra ez átalakult: lakóautók, igény a zuhanyzásra vagy a hotelszobára; a sütögetést pedig felváltotta a rengeteg különböző food truck. A jövőben még prémiumabb lesz az egész: nagy étteremláncok jelennek meg exkluzív fesztiváltermékekkel.”
A Sziget Fesztivál legjobb szettjeitől leesett az állunk, nem találjuk a szavakat az idei felhozatalra
A másik nagy fordulat a napszakok eltolódása és a technológia: „A 30 feletti korosztályban a napközbeni bulik sokkal vonzóbbak, mint egy egész hétvégét kint tölteni: az emberek elmennek egy nappali rave-re, Ibizán is felkelnek reggel, buliznak napközben, de normális időben alszanak el. A technológiában pedig minden az AI irányába tart: a ChatGPT-szerű concierge-szolgáltatások összekapcsolódnak a büdzsétervezéssel és a bevásárlólistával. A kérdés a jövőben az lesz: mit tettem azért, hogy ott legyek, és milyen exkluzív hozzáférést tudok felmutatni.”
Skepta, Shoreditch és a határok nélküli zene
És ha már fesztivál és zene, szóba került az is, hogy a Nagyszínpadon, és a tulajdonképpen szintén headliner státuszban, tömegeket vonzó Revolut színpad kínálata mellett milyen előadók Wiktor személyes kedvencei az idei felhozatalból. A pénteki napon Peggy Gou mellett azonnal Skeptát említi:
„Nyolc hónapig éltem Londonban, Shoreditch-ben, Skepta akkoriban robbant be. Számomra ő az egyik legmeghatározóbb előadó. Lengyel gyökereim vannak, de Németországban születtem, nem nézek ki tipikus németnek. Londonban viszont felszálltál a buszra, a világ összes nemzete ott ült, és mindenki elfogadta a másikat. Lenyűgöző látni, ahogy a zene képes lebontani minden kulturális és társadalmi határt.”
