Összeomolhat a brit monarchia, András volt herceg botránya romba döntheti a királyi családot
Február 19-én, Andrew Mountbatten-Windsor 66. születésnapján megtörtént az, amit sokan egyszerre vártak és hittek elképzelhetetlennek: Károly király öccsét letartóztatta a rendőrség.
Ezeket láttad már?
András volt herceget 11 óra elteltével végül a rendőrök kiengedték, de a nyomozás zajlik tovább. Közben pedig egyre többen teszik fel azt a kérdést, hogy túlélheti-e a botrányt a brit monarchia.
Születésnapján vitték be a rendőrségre
Vannak persze olyanok is, akiket - érthető módon - a brit monarchia sorsa jóval kevésbé érdekel, mint az, hogy mi lesz az Epstein-ügy túlélőivel. Andrew Mountbatten-Windsor azonban most nem azért töltötte a születésnapját rendőrségi kihallgatáson ülve, mert jóbarátja (és talán kliense) volt a szexuális bűncselekményekért elítélt amerikai befektetőnek, Jeffrey Epsteinnek.
A jelenlegi helyzetben annak a gyanújával hallgatták ki, hogy amikor 2001. és 2011. között az Egyesült Királyság kereskedelmi különmegbízottja volt, érzékeny információkat tartalmazó kormányzati dokumentumokat, valamint bizalmas jelentéseket oszthatott meg Epsteinnel. Ha a rendőrség elegendő bizonyítékot talál erre, akkor III. Károly testvére közhivatalban elkövetett visszaélés miatt állhat bíróság elé.
A letartóztatás hátterét megvizsgálva a közösségi média különböző felületein többen jegyezték meg keserűen, hogy úgy tűnik: a profit kérdése sokkal jobban megmozgatja a hatóságokat, mint az emberi szenvedés. Különösen, ha nőkről és lányokról van szó. Marcus Johnstone büntetőügyvéd azonban azt nyilatkozta Tom Sykes brit királyi újságíró YouTube csatornáján, hogy a rendőrségi döntés megszokott eljárás következménye volt. Az ügyvéd elmondása szerint a legkönnyebben a visszaélés kapcsán lehetett bevinni Mountbatten-Windsort.
Botrányok, válás, lehallgatás: Ezek voltak a brit királyi család legemlékezetesebb karácsonyai
A letartóztatás viszont egyúttal lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy házkutatást tartsanak az egykori hercegnél egyéb potenciális bűncselekmények kapcsán is. A közvélemény számára ez az információ valamelyest megnyugtató lehet. Ugyanakkor nincsenek kevesen azok sem, akik PR-kampányt, a brit királyi család, a rendőrség és a politikai elit összefonódását sejtik a látványos születésnapi megmozdulás mögött.
Tudhatott a bűnökről
A nyilvánosság gyanakvása nem meglepő. A monarchia népszerűsége ugyanis jelenleg történelmi mélyponton van. Ennek az az egyik fontos oka, hogy amióta egyértelművé vált: Andrew Mountbatten-Windsornak köze volt Jeffrey Epsteinhez, az uralkodóház időnként úgy tett, mintha nem lenne az ügy körül semmi látnivaló. Károly király trónra lépése óta ugyanis többször találkozhattunk az idősebbik öccsével olyan nyilvános családi rendezvényen, amelyen korábban már nem volt helye.
A közvélemény azonban többnyire úgy látta a kérdést, hogy egyetlen rothadt alma miatt hibás döntés lenne kivágni a teljes fát. Vagyis a királyi háznak már semmi köze Mountbatten-Windsorhoz. Különösen, hogy a király öccsét mind a szerepét, mind pedig a címét tekintve leválasztották a monarchiáról az utóbbi évtizedben. Szintén kétségtelen, hogy a legjobb családokban is találunk olyan problémás nagybácsit vagy testvért, akinek a tetteiért nem felelős a teljes rokonság. Ezekben a pillanatokban ugyanakkor egyre sokasodik azok száma, akik szerint a helyzet ennél bonyolultabb.
A Republic nevű antimonarchista szervezet például már több ízben „bűncselekmény helyszíne” felirattal ellátott rendőrségi szalagot feszített ki a Buckingham-palota előtt. Szerintük Károly királynak tudnia kellett korábban arról, milyen bűnöket követett el a testvére és takargatta azokat. Így aztán ők úgy vélik, hogy a teljes királyi családnak távoznia kellene a közéletből, miközben ország köztársasággá válik. A Republicnak persze mindig is az volt a fő célkitűzése, hogy véget vessen a királyság intézményének az Egyesült Királyságban.
A mostani krízis közepette még nem lehet tudni, hogy ezt a gondolatmenetet valójában mennyien osztják. Az viszont észrevehető, hogy sokak számára nemcsak a jelent és a jövőt, de a múltat is kérdőjelessé teszi a jelenlegi helyzet. A New Statesman nevű balközép magazin február 13-án hozta le a Queen Elizabeth II is dead, again (II. Erzsébet királynő meghalt megint) című cikkét, amely érzékletesen írja le, min megy keresztül jelenleg az ország jelentős része a kommentszekciók alapján is. Az általuk ismert uralkodó alakja ugyanis már nemcsak fizikai értelemben, de szimbolikus módon is átrajzolódni látszik.
Megrendült a hitük
Az Epstein-akták nyilvánosságra került része tömegeknek rendítette meg a világ átláthatóságába, a vezetők megbízhatóságába és a legfontosabb értékek egyetemességébe vetett hitét. Ezért aztán kimondható, hogy bárki, akivel kapcsolatban felmerül, hogy a leghalványabb köze is lehet a témához, új fénytörésbe kerül.
Listán a brit királyi család titkos szeretői, akikkel éveken át csalták házastársaikat a hercegek és hercegnék
Erzsébet esetében sincs ez másként. Az őt ért kritikák nagy része abból fakad, hogy 2022-ben az akkor még András herceg 12 millió fontot fizetett az őt szexuális bántalmazással vádoló Virginia Giuffre-nek egy polgári peres eljárás során. Az összeg nagy részét pedig nem más, mint az édesanyja állta. Giuffre állítása szerint Epstein egyik áldozata volt, és a királynő anyagi hozzájárulása azt biztosította be, hogy a pereskedés gyorsan lezáruljon. Az uralkodó fiának nyújtott támogatását több ízben kritizálták régebben is.
Az utóbbi hetekben azonban korábban nem látott intenzitásig fokozódtak az ezzel kapcsolatos érzések. Mindez pedig sokat elárul arról, hogy mit jelentett II. Erzsébet korábban a britek (illetve elsősorban az angolok) számára. Vitathatatlan, hogy ha elég magasra mászunk bárki családfáján, előbb-utóbb találunk majd valakit, aki komolyabb bűncselekményt követett el.
A királyi házakban az elkerülhetetlen hatalmi harcok miatt az átlagnál több ilyen ember akadt. A Windsor-ház születése azonban már a huszadik század hajnalához kapcsolódik. Ekkorra egyértelműen megerősödött a monarchia szimbolikus és diplomáciai szerepe. A hatalomért folytatott csatározások pedig a hagyományos értelemben rég megszűntek. Továbbá II. Erzsébet apjának, VI. Györgynek a trónra lépésével, majd leginkább a királynő uralkodásával a királyi ház megújította és magasabb szintre emelte azt az idealizált családi képet, amelynek a gyökereit gyakran Viktória királynőhöz vezetik vissza.
Kitálaltak a volt alkalmazottak, ilyen valójában a Buckingham-palotában dolgozni
A brit királyi család tagjainak az az íratlan megállapodása kötettett a néppel, hogy a privilegizált életformájukért cserébe jó ügyeket szolgálnak, előmozdítják az ország fejlődését és példát mutatnak. A monarchia a fentiekben leírtak miatt maradhatott meg tradícióként, kapaszkodóként és nemzeti jelképként a 20. század második felében és a 21. század elején is. Erzsébet és a gyermekei ezt az együttműködést testesítették meg évtizedeken át. Ebben a megegyezésben azonban most a korábbinál jóval látványosabb repedések mutatkoznak.
Egy hatvanas férfi
Persze mindig is akadtak olyanok, akik a monarchiát a természetéből fakadóan korruptnak és antidemokratikusnak tartották. Szerintük ez az intézmény fenntartja az osztálytársadalmat és fullasztó szerepekbe kényszeríti a királyi család tagjait.
A monarchia ráadásul átment már Erzsébet nagybátyjával, VIII. Eduárddal egy király lemondásán. 1997-ben pedig Diana hercegné halálának kezelése rengette meg a Windsor-ház stabilitását. Mindez azonban az uralkodóház évtizedes házassági és családi botrányaival együtt is semmiségnek tűnik ahhoz képest, ami most történik. Hiszen az, hogy a rendőrség által kiadott közlemény szerint egy ködös februári reggelen letartóztattak „egy hatvanas éveiben járó férfit,” akit történetesen Andrew Mountbatten-Windsornak hívnak, nem csupán a gyanúsítottra vet árnyékot.
Persze bizakodók is akadnak. Ők úgy gondolják, a volt herceg félrevezette a mit sem sejtő családtagjait, különösen a nagyon idős édesanyját. Ha pedig mégis más derülne ki, még mindig ott van a következő generációba tartozó Vilmos, aki megreformálja majd a monarchiát. Fontos emlékezni arra is, hogy amíg a király öccsét semmiért sem ítélik el, a közvetlen környezete addig végképp nem tekinthető felelősnek. Az viszont, hogy ilyen súlyos vádak egyáltalán felmerülnek az uralkodó testvére kapcsán, mindenképpen a modern királyi ház legsúlyosabb krízisét generálta.
Hétvégén már attól volt hangos a brit média, hogy a kormánynak szándékában áll eltávolítani Andrew Mountbatten-Windsort a trónöröklés rendjéből. Ez a folyamat akár azoknak az egyeztetéseknek is lehet a következménye, amelyek a jelek szerint Keir Starmer miniszterelnök és III. Károly között zajlottak le az utóbbi időszakban. Kérdés, hogy mindez mire lesz elég. A brit királyi családnál persze kevés nagyobb túlélő van. Az Egyesült Királyság közvéleménye egyelőre feszült figyelemmel várja, hogy „A cégnek” is nevezett monarchia képes lesz-e gyorsan és hatékonyan újraépíteni a brandjét.