Félnek a férfiak az Ázsia Expressz két kalandornőjétől, Kafiyától és Enikőtől
Kafi Rea Milla és Kecskés Enikő modellek is színesítik idén az Ázsia Expressz – Felfedezzük Amerikát versenyzői csapatát. Ezúttal Mexikóban és Guatemalában pörögnek az események. Ennek kapcsán beszélgettünk a két gyönyörű nővel, akik a műsorbeli furcsa feladatokhoz is úgy közelítenek, mint az élethez: bizalommal és kedvességgel.
Ezeket láttad már?
Az Ázsia Expressz - Felfedezzük Amerikát feltűnő párosa nem titkolja, hogy nehéz észrevétlenül végigmenniük az utcán, és az is előfordult már, hogy féltek tőlük a férfiak.
Ez volt az első utatok Dél-Amerikában?
Kafi: Nekem igen. Nem jártam ott soha, de mindig terveztem. Voltak nagyobb álom úti céljaim, de igazán jó élmény volt. A műsor alatt sok helyet meg tudtunk nézni, de nehéz volt elmerülni a turistáskodásban. Folyamatosan feladatokat kellett megoldani, de azért igyekeztünk mély levegőt venni, magunkba fogadni a helyek szellemiségét, hogy emlékezzünk a hangulatra. Persze szívesen visszamennék nyugodtabb körülmények között is.
Enikő: Már régóta vágytam Dél-Amerikába, de ahogy Kafi is mondta, nem volt szerencsénk elmélyedni a helyszínekben, inkább kiképzőtáborban éreztük magunkat. Azért az embereket, a kultúrát kicsit megismerhettük.
Mexikó a régi indián kultúráról is híres. Megérintett titeket az ősi világ ereje?
Kafi: Ahhoz lelkiállapot kell, nyugalom, de mi mindig rohantunk. Feladat kapcsán átélhettünk egy mélyebb kapcsolódást, de erről pontosan még nem beszélhetünk. Muszlim országból származom, ahol a vallásnak fontos szerepe van. Mindig fontos volt, mit gondolunk, mit cselekszünk, mindennek megvolt a következménye. Magyarországon felvettem a keresztény vallást, mert közelebb áll a szívemhez. Nem is a vallás fontos, hanem a hit. Nekem fontos Isten jelenléte, de hogy más emberek mit hisznek, még fontosabb. Szeretem tudni, ki miért csinálja, amit csinál, mi mozgatja az embereket. Nekem hívőként a jóakarat, jó cselekedet számít.
Enikő: Én nem vagyok annyira spirituális típus, általában racionálisan gondolkodom. Viszont vannak bennem késztetések, hogy spirituálisabb legyek, elmélyüljek kicsit. A lélek nagyon érdekel, jártam pszichológushoz is. Aki önmagával kapcsolatos válaszokat akar kapni, annak sokat adhat egy szakember. Megismertem a saját gondolkodásomat, mozgatórugóimat. Bár nagyobb traumák nem értek az életben, mint Kafit, de mindenkinek van olyan esemény a múltjában, amit jó megvitatni egy szakemberrel. Édesapám pszichiáter, a felesége pszichológus. Kiskoromban sokat jártam a Lipótmezőn, az Országos Pszichiátriai Intézetben, ahol osztályvezető főorvos volt. Extrém dolgokat persze nem mutattak, de számomra teljesen természetes volt a másság elfogadása, s talán nyitottabb személyiség lettem így.
Kafi, sok médiumnak nyilatkoztál már a nehéz múltról, amiben részed volt menekültként. El tudtad engedni a rossz emlékeket?
Kafi: Hát igen, én megszenvedtem azért, hogy most itt legyek, itt üljek ma veletek, nem kívánom senkinek, hogy átérezze, amit akkor én. Mindig örülök neki, ha valakinek szebb élete volt, van. Jó példa mások „normális” élete. Hálás vagyok a mai életemért és csak ez fontos.
Bár fiatalok vagytok mindketten, foglalkoztat benneteket a családalapítás gondolata?
Enikő: Engem régóta foglalkoztat. Már kislánykoromban kitaláltam, hogy 24 évesen megtalálom az igazit, 25 évesen férjhez megyek, 26 évesen gyereket szülök. Most vagyok 26 és a tervtől kicsit el kell térjünk (nevet). A mai világban megváltozott, hány évesen kell gyereket szülni. Eltűnt a „kell” a köztudatból. Társadalmi nyomás még van, de egyre kevésbé érződik. Engem otthon nem piszkálnak ezzel a szüleim, abszolút megértőek.
Kafi: Én gyakran megkapom édesanyámtól, hogy mikor leszek már édesanya. Mikor kicsi voltam, hét gyereket akartam, mint ő. Aztán Magyarországra jöttem és szembesültem azzal, hogy itt nem úgy élnek az emberek, mint Afrikában. Aztán eltelt az idő karrierépítéssel, munkával, tanulással. Nyitott vagyok a gyermekvállalásra, de nem siettetem.
Félnek tőletek a férfiak?
Kafi: Tőlem igen, az biztos. Szerencsére a párom elég bátor hozzám. (nevet)
Enikő: Ismerkedni mindig könnyű, de a megfelelővel találkozni, az már nehezebb téma. A külső ilyen szempontból nem segítség. Megtalálni egy társat egyáltalán nem könnyű feladat.
Visszatérve az utazásokhoz, van álom úti célotok?
Enikő: Nekem Rio de Janeiro az álmom, gyönyörűnek találom.
Kafi: Nekem Skócia és Norvégia. Szomáliában meleg van és tenger is van, az nem vonz annyira. A hegyek és a zöld tájak nagyon vonzanak.
