Singh Viki: „Nem tudom összeszámolni azt a sok órát, amennyit önmagamat utálva töltöttem”
Singh Viki énekesnő végig koplalta az életét, tiniként anorexiával is küzdött. Komoly önértékelési gondjai akadtak a hasát érintő esztétikai hiba miatt, amit a napokban speciális bőrzsugorító műtéttel orvosoltak.
Ezeket láttad már?
Singh Viki énekesnő januárban életmódot váltott, vegetáriánus lett, és orvosi segítséget kért, hogy újra jól érezze magát a bőrében. Már nem kell takargatnia a testét és kínoznia magát az örökös koplalással.
Milyen műtétre került sor a napokban?
Egy newlift kezelésnek vetettem alá magam, ami olyan, mint egy hasplasztika, csak vágás nélkül. Dr. Krasznai Zsolt plasztikai sebész a bőrfelesleget távolította el, nem pedig a túlsúlyt. Évek óta zavart, hogy a hasamnál mindig redőzött a bőr, amikor leültem. Már tiniként én voltam a háromhasú szörny.
Amikor álltam nem látszott, nem voltam pocakos. Hiába tartja úgy a mondás Indiában, „a jó kurtizánnak három hurkája van”, engem ez kifejezetten zavart, és odáig jutottam, hogy utáltam önmagamat. Egy szépséghiba, ami lelki elakadást eredményezett.
Pár hasi hurka miatt utáltad meg önmagad?
Ennek az önutálatnak a gócpontja a hasam volt, ami nagyon zavart. Egész életemben sanyargattam magam, folyton éhes voltam. Állandóan koplaltam, negyvenhét-negyvennyolc kilót nyomtam. Nem ettem szinte semmit, mert attól tartottam, hogy a hurkám csak nagyobb lesz. Kínoztam magam, anorexiás lettem, amíg az édesanyám észre nem vette és megtiltotta, hogy folytassam az éheztetést.
Nem tudtam soha elfogadni a testemet. Pedig gyerekként nem volt gondom a táplálkozással, a gimiben változott meg minden. Az volt a divat, hogy nem ettünk semmit, hogy minél vékonyabbak maradjunk és lapos legyen a hasunk. Ezen nőttem fel, az M-es méret ultra dagadtnak számított. Elindultam a lejtőn, önértékelési zavaraim lettek, amelyek a közismertséggel csak erősebbé váltak.
Az ország megismerte a nevedet, sikeres lettél, miért erősödtek az önértékelési problémáid?
Már tizenöt éve énekesnőként dolgoztam, amikor megismert az ország. Kiskorom óta válogatásokra, versenyekre jártam már a TV2-ös tehetségkutatóban való feltűnésem, a Rising Star előtt. Az Operaház gyermekkórusának tagja voltam, színházban, kórusban, luxushajókon énekeltem, zenekarokban vokáloztam szinte az összes nagy magyar előadó mögött.
Ha az ember a képernyőre kerül, utána egy folyamatos küzdelemmé válik az élete, hogy ott is maradjon a köztudatban, hogy elnyerje az emberek szeretetét. Izgul, hogy mennyire tetszik az új dala, vagy ha kirak egy képet, az alá milyen kommentek érkeznek. Folyamatos bántás éri azokat, akik minden napjukat a közönség előtt élik, akik látszódnak.
A színpadon is takargattad magad?
Persze, mindig olyan fellépőruhákat választottam, amelyekben nem látszott a hasam. A mestere voltam, hogyan lehet ezt elfedni, például szorítóbugyikkal, stb. A színpadi lét már egy stresszforrás, hisz felmész és elő kell adnod a dívát, a végzet asszonyát, miközben rondának és kövérnek érzed magad.
Azon is szorongtam, hogy lesz-e elég munkám, keresnek-e, elég jó vagyok-e egy szerephez. Az is hatalmas stresszt jelent, hogy megtartsam az életszínvonalamat, amiről gyerekkorom óta álmodtam, és amit szülői segítség nélkül megteremtettem magamnak. Tizenhét éves korom óta egyedül élek, önmagamat tartom el.
Próbáltál valamit változtatni az életeden?
Már két éve elkezdtem erősen önmagamon dolgozni kívül belül, hogy minden szempontból egészséges életet éljek. Figyeltem a táplálkozásomra, az egészséges tányér diétát követtem, nem akartam koplalni. Beállt a testem egy egészséges állapotba, de a hasi hurkám nem tűnt el. Megbeszéltem a saját testemmel, hogy most megadom neki a végső formát, és befejezem az önsanyargatást.
Ez a műtét egy húszéves problémát oldott meg. Soha nem gondoltam, hogy egy nap elfogadom a széles a csípőmet, hogy akár hatvanhárom-hatvannégy kilót megengedek magamnak. Minőségibb életet élek testi és lelki szinten is.
A műtét után szerinted sikerül elfogadni a testedet?
Nem tudom összeszámolni azt a sok órát, amennyit önmagamat utálva töltöttem a hasam miatt. Gondolom, hogy ez most jó hatással lesz rám. Folytatom az életemet, és sikerült kiűzni a lelkemből a száz kilónyi negatív energiát, amit cipeltem. Helyére beengedtem a szeretetet, ami megerősíti a pozitív önképemet. Több lányt ismerek, akiknek egy átlagos szépészeti beavatkozás után megváltozott az önértékelésük, ezáltal pedig az életük.
Vegetáriánus lettél…
Igen, új életmódot kezdtem január 1-től, vegetáriánus lettem. Indiai vagyok, a rokonaim többsége vegetáriánus, apukám pont nem az. Ez egy másfajta hozzáállás az élethez. Az vagy, amit megeszel. Nem csak a szervezetem, az elmém is kitisztult.
Jobban érzem magam a bőrömben, amióta nem eszem húst. Tojást, tejet tejterméket, halat fogyasztok időnként. Könnyedebb vagyok, megszűnt a kaja kóma, és mentálisan is jobban érzem magam, könnyedebbnek. Már ez a váltás sokat lazított rajtam, a szorongásaim csökkentek.
Amikor párkapcsolatban éltél, az adott érzelmi biztonságot?
Voltak jó és kevésbé jó időszakok, ám mindig túlgondoltam a dolgokat. Amikor Tomival egy párt alkottunk, akkor éreztem magam először biztonságban. Mindig instabil életem volt, nem tudva, hogy mit hoz a holnap, és lesz-e elég pénzem kifizetni az albérletemet. Elvált szülők gyermekeként nőttem fel, édesanyámmal mindig albérletben éltünk, egyik lakásból költöztünk a másikba, ha nem volt pénze.
Amikor elköltöztem otthonról csóró voltam, suliba jártam, szobát béreltem, és hogy meg tudjak élni, éjszaka pultoztam. Aztán elindult a zenekari élet. Az elmúlt három-négy évben gyökeresen megváltozott az életem, annak ellenére, hogy közbejött a COVID is, amit a volt párommal együtt csináltunk végig. Jó volt, hogy munkatársként is mellettem állt. A mai napig barátok vagyunk, nem acsarkodva váltunk el, tudok rá számítani.
Félsz az egyedülléttől?
Igyekszem helytállni egyedül az életben, erősnek érzem magam. Ha érkezik egy férfi, az már nem azért lesz, mert azt érzem, hogy csak így juthatok egyről kettőre. Önmagam legjobb társasága én vagyok, és nem esem pánikba, ha egyedül vagyok. Magányosnak nem érzem amiatt, mert egyedül élek. Most jutottam el odáig, hogy ha jön a férfi, akkor az már csak hab lesz a tortán.
