Kovács Patrícia: „A szerepeim rengeteget tanítottak nekem önmagamról”
Kovács Patrícia a balatonfüredi Anna Grand Hotelben adott nekünk interjút, közvetlenül a szálloda Ladies First hétvégéjével egybekötött Anna Grand Lounge esték powered by GLAMOUR eseménysorozat első pódiumbeszélgetős estélye után, amely a tavaly kétszáz éves Anna-bál tiszteletére életre hívott Annák éve powered by GLAMOUR estek folytatása.
Ezeket láttad már?
Kovács Patrícia nemcsak a Vígszínház színpadán és a filmekben ragyog, de a mindennapokban is érzi a nőies jelenlét erejét. Interjúnkban többek közt arról mesélt, mely szerepekben érezte magát a leggyönyörűbbnek, de megkérdeztük őt arról is, mi a kedvenc szépségpraktikája. Mindemellett a társadalmi szerepvállalásairól is beszélgettünk.
Miként formálja a nőiséghez való viszonyodat az, hogy mostanában milyen szerepek találnak meg?
Készülök egy önálló estre, amely sok szempontból erről is fog szólni. Arról, hogyan változott a nőiségem és az emberi minőségem a szerepeken keresztül. Ma már tisztában vagyok az értékeimmel, tudatában vagyok annak, hogy egy-egy gesztusom mit jelent, hogyan tartom a testem, és hogy ezek milyen üzeneteket hordoznak. A szerepeim rengeteget tanítottak nekem önmagamról. A pályám elején sokat elégedetlenkedtem, mert nem találtam meg az értékeset és az egyedit magamban. Mindig másmilyen akartam lenni, mert azt gondoltam, hogy az eredeti énem csak egy szürke kisegér.
Volt a szerepeid közt olyan, amely különösen sokat változtatott a testedhez fűződő viszonyodon?
Például a Félvilág című film, ahol Mágnás Elzát játszottam. Ő egy ikonikus történelmi alak, elképesztően erős nőies kisugárzással. Ráadásul életem egyik legnehezebb időszakában kaptam meg ezt a szerepet, egy évvel a kislányom születése után, amikor egyáltalán nem éreztem jól magam a bőrömben. Szoptattam, nem bírtam lefogyni, és kifejezetten kerültem a tükörbe nézést.
A castingot először vissza akartam mondani; úgy éreztem, nem vagyok abban az állapotban, hogy egy szexuálisan túlfűtött karaktert hitelesen hozzak. Végül rábeszéltek, hogy menjek el egy próbafelvételre, és emlékszem, amikor magas sarkú csizmát vettem fel és vörösre festettem a számat, hirtelen teljesen megváltozott a perspektíva, ahogyan láttam magam. Aztán a jelmezek, a fűzők, a csipkék – és főként az, hogy a környezetem a „nőt” látta bennem – segítettek elfogadni az akkori gömbölyded testemet. Ott átkattant valami bennem, ami máig is tart.
Kovács Patrícia: „Minden nagy döntésemért tudom vállalni a felelősséget”
Színésznőként a közönség sokszor árgus szemekkel figyeli a külsődet is. Ez nem zavar?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem zavar. Néha megjelennek olyan kommentek, amelyek a külsőmmel foglalkoznak – hogy „milyen jól nézek ki a koromhoz képest”, vagy éppen az ellenkezője. Ezek bántóak, persze, főleg akkor, ha igazságtalanok. De szerencsére azt is tapasztalom, hogy azokban a közösségekben, ahol dolgozom, ezek a felszínes megjegyzések elveszítik a jelentőségüket.
A hétköznapokban milyen szépségpraktikák segítenek karbantartani magad, megtalálni a testi-lelki egyensúlyodat?
Talán a legegyszerűbb: a nevetés, ezt nem lehet elégszer említeni. A mosoly mindenkit megszépít, ezért igyekszem a lehető legtöbbet derűsnek lenni. Tényleg igaz, hogy ha mosolygunk, akkor a többiek visszamosolyognak ránk. Emellett szerintem 35 év felett már tudatosan vigyáznunk kell a testünkre, ami olyan, mint egy hangszer, sok törődést igényel. Nagyon hiszek a hagyományos kozmetikai kezelésekben és a minőségi kozmetikai termékek használatában.
Hogyan kapcsolódsz ki egy-egy nehezebb alakítás után? Az iménti pódiumbeszélgetésben említetted, hogy Molnár Ferenc Üvegcipője például egyike volt a legnehezebbeknek.
Én a tapsrendnél lezárom az előadást. Nem viszem haza a szerepet. Belebújok a szerepeimbe, és amikor egy borderline személyiséget játszottam, az nem volt könnyű. Viszont, amikor hazaértem a gyerekemhez, ebből semmi nem látszott már.
Hétköznapi szituációkban töltődök fel a legkönnyebben: edzésen a SUHANJ!-ban, vagy újabban a kolléganőkkel közös, Vígszínházban tartott pilates közben, kutyasétáltatáskor, vagy egyszerűen egy hangulatos, otthon töltött estén, amikor főzök, a többiek pedig körülöttem sertepertélnek, sorozatot néznek. Azt hiszem, a legnagyobb luxus az életemben az lenne, ha néha unatkozhatnék.
Ónodi Eszter 40 év felett vált igazán boldoggá: szerinte ez a nagy titok
Sokan erős nőként tekintenek rád. Te is így látod magad?
Ma már igen. Ez egy érési folyamat volt. Szakmailag és a magánéletben is értek sérülések, de ezek tanítottak meg kijelölni a határaimat és képviselni magam. Már nem attól függ az önértékelésem, hogy kapok-e szerepet például – ez szabadságot ad, és talán emiatt is szeretnek velem dolgozni, mert belső harmónia vesz körül.
A civil szerepvállalás is fontos szelete az életednek. Sokan tudják rólad, hogy a SUHANJ! alapítvány alapítója vagy, amelynek égisze alatt, a munkatársaiddal fogyatékkal élőknek kínáltok mozgáslehetőséget. De szerepet vállalsz a TASZ-ban és felemeled a hangod a gazdátlan állatok örökbefogadása mellett is.
Külföldön már gyerekkorban természetes, hogy önkénteskednek a diákok, nálunk ezt még tanulni kell. De egyre több civil kezdeményezést látok, ami reményt ad. Szerintem mindenkinek van egy ügye (vagy lehetne!). Nem feltétlenül kell hatalmas dolgokra gondolni: egy kis összegű, de rendszeres adomány, az önkéntes munka vagy egyszerűen a figyelem is sokat jelenthet.
Mesélnél a készülő önálló estedről?
Sok interjút adtam már, írtak is már rólam mindenfélét, de most először szeretném én elmondani a saját történeteimet. Ez egy olyan est lesz, ahol magamról és a saját szűrőmön átengedett világeseményekről, tendenciákról fogok beszélni, és arról is, hogyan számolnék le bizonyos, engem különösen zavaró sztereotípiákkal. Biztos vagyok abban, hogy ezek az előadások nemcsak rólam szólnak majd, hanem sok néző rezonálni fog a gondolataimmal. A bemutató május 11-én lesz a MOM Kultban, és utána, tervezem, hogy az ország több pontján is fellépek.
Az Anna Grand Lounge esték powered by GLAMOUR eseménysorozat következő vendége Szinetár Dóra lesz. A beszélgetésre március 28-án, a páratlan, több évszázados múltra visszatekintő Anna Grand Hotelben kerül majd sor, ahova szeretettál várunk minden érdeklődőt.
