9 jel, amiből felismered, ha valaki borderline személyiségzavarban szenved

Megosztás Küldés Messengeren Pinterest

A lakosság 2-3 százaléka él borderline személyiségzavarral, és bár a téma egyre több figyelmet kap, az érintetteket még mindig erős stigmatizáció éri. A különböző mentális problémák jelenléte és az arról való kommunikáció ugyan egyre nyíltabb, viszont továbbra sem tudunk annyit róluk, mint amennyit kellene - és ez a borderline személyiségzavarról is elmondható. Ezért annyira fontos, hogy kendőzetlenül beszéljünk az élet kevésbé napos oldaláról is, ezért cikkünkből most megtudhatod, mi az a 9 jel, ami erre a mentális zavarra utal.

A 9 kritériumból 5-nek kell teljesülnie ahhoz, hogy felállítható legyen a diagnózis
A 9 kritériumból 5-nek kell teljesülnie ahhoz, hogy felállítható legyen a diagnózis
Fotó: Ponomariova Maria/Getty Images

A tabusítás még mindig jelen van abban a tekintetben, hogy sokan hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, amikor pedig már egyértelművé válik, hogy nagy a baj, akkor homokba dugni a fejüket, mintha az egész jelenség nem is létezne. Holott egy borderline személyiségzavarban szenvedő személy esetében a düh nem hiszti, a depresszió nem pillanatnyi szomorúság, az öngyilkossági kísérlet pedig nem figyelemfelkeltés. Akár tagadjuk, akár nem, pszichiátriai betegségek mindig is voltak, vannak és lesznek, mi pedig csak annyit tehetünk - ahelyett, hogy elfordítanánk a fejünket -, hogy elfogadóan, támogatón és szeretettel fordulunk az érintettek felé.

Mi is pontosan a borderline személyiségzavar?

A “borderline” szó határvonalat jelent, ezt az elnevezést pedig azért kapta, mert az ebben szenvedő személy a pszichózis és a neurózis mezsgyéjén mozog. Ezen a skálán elmozdulhat egyik, illetve másik irányba is, és amikor az előbbi állapotba érkezik, akkor jelenhetnek meg hallucinációk, azaz tévképzetek.

Ugyanakkor gyakori az is, hogy végig a neurózis állapotában marad, és teljesen tisztában van a valósággal - ez egy spektrum, és az állapot súlyosságához mérten tudják megállapítani a szakemberek, ki hol helyezkedik el rajta. A borderline személyiségzavar másik elnevezése határeseti vagy érzelmileg instabil személyiségzavar, ami igen beszédes: az ebben küzdő személy élete egy soha véget nem érő érzelmi hullámvasút.

Nem egyenlő a bipoláris zavarral

Sokan összekeverik a borderline személyiségzavart és a bipoláris zavart, ami némileg érthető, ugyanis bizonyos tünetek megegyeznek, viszont mások teljesen eltérőek. Egy borderline-os személynek például naponta akár többször is változhat a hangulata, míg egy bipoláris zavarral küzdő ember hosszabb perióduson keresztül él át depressziós vagy mániás epizódot. Utóbbi esetében a hipománia, azaz a felhőtlen boldogság, eufória is megjelenhet, a borderline viszont az esetek többségében alaphangulatát tekintve depresszív. Mivel mindkét zavart komorbiditás jellemzi, ezért gyakran kéz a kézben járnak.

Ebből tudhatod, hogy valaki a környezetben bipoláris zavarban szenved

Ebből tudhatod, hogy valaki a környezetben bipoláris zavarban szenved

Milyen tünetek jellemzik?

A borderline személyiségzavar diagnózisának felállításához az érintett személynek a kilenc kritérium közül legalább ötnek kell megfelelnie:

  1. Kétségbeesetten ragaszkodó, folyamatosan retteg az elhagyástól. Ez a félelem esetenként valós, míg máskor teljesen alaptalan, az érzés azonban annyira erős, hogy depressziót, félelmet, szorongást okozhat.
  2. Instabil emberi kapcsolatok vannak jelen az életében: egyszer idealizálja az adott személyt, majd egy következő alkalommal - mondjuk kisebb konfliktus után - már szélsőségesen negatívan viszonyul hozzá. Emiatt nehéz számára, hogy mély, bensőséges és hosszan tartó kapcsolatokat alakítson ki.
  3. Rendkívül törékeny az önképe, ezáltal könnyen elbizonytalanodik és megkérdőjelezi önmagát. Mivel folyamatos identitáskrízisben van, illetve nehezen tud elköteleződni, sokszor munkahelyet vált vagy kapcsolatból kapcsolatba ugrál. 
  4. Jellemző rá az impulzivitás és az önkontroll hiánya, ezért hajlamos féktelen, kifejezetten veszélyes életmódot folytatni. Az önsorsrontó tevékenységek közé tartozhat az alkoholfogyasztás, a droghasználat, továbbá promiszkuitás, falásrohamok, szerencsejáték, túlzott költekezés.
  5. Önsértő viselkedés jellemzi, így gyakoriak a falcolások és az öngyilkossági kísérletek. Ezeket többségében nem figyelemfelkeltési célból csinálja, hanem mert a mentális fájdalmát ilyen módon próbálja meg enyhíteni. A falcolás ugyanis olyan kémiai folyamatokat indít be az agyban, amelyek átmenetileg ugyan, de csökkenthetik a lelki kínt.
  6. Szélsőségesen változik a hangulata a legkisebb külső tényezők hatásától is, és ezek naponta többször is válthatják egymást. Az alaphangulat - főként a betegség kezeletlen állapotában - többségében depresszív.
  7. Nehezen tudja megfékezni a dühét, haragját, ami verbális, esetenként fizikai agresszióban is megnyilvánulhat.
  8. Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek jelentkezhetnek nála, melyek során átlépi azt a bizonyos határvonalat, és pszichózis állapotba kerül. Ilyenkor elveszti a kapcsolatot a valósággal és téveszméi lehetnek. 
  9. Krónikus ürességérzet, ami tulajdonképpen a “semminek nincs értelme” és “nem tart sehová az életem” gondolatok formájában manifesztálódhat. Egyfajta kiégett állapot, amely a magány kínzó érzésével járhat.

Mitől alakulhat ki?

A pontos okot a mai napig kutatják az orvosok. Pszichológus szakemberek szerint a személyiségtorzulást trauma, vagy traumák sorozata váltja ki, amely a korai gyermekkorban történik, és jellemzően az anya-gyerek kapcsolat sérülése a legbefolyásolóbb okozza. Ugyanakkor genetikai tényezők is állhatnak a háttérben, de a betegség eredetét teljesen megfejteni még nem sikerült.

A tudomány mai állása szerint a betegség nem gyógyítható, de gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel (sématerápia, áttételfókuszú terápia, kognitív viselkedésterápia) szinten tartható, javítható, és a tünetek jellemzően 40 éves kor felett enyhülni kezdenek.

Muszáj komolyan venni

A legtöbb borderline személyiségzavarral élő ember szó szerint küzd az élettel. Több interjúban - amelyben érintettek osztották meg a történetüket - olvasható, hogy itt nem arról van szó, hogy valaki nem szeret élni, hanem, hogy a fejében dúló folyamatos harcok miatt egyszerűen nem képes rá. Ezért választja sok borderline végső kétségbeesésében az öngyilkosságot: az összes mentális zavar közül itt a legmagasabb az öngyilkossági arány: 5-10%. Még belegondolni is szörnyű, hogy 100-ból 5-10 beteg így vet véget az életének.

Van kiút

A fontos - és meglehetősen ijesztő - statisztikai adatok mellett azonban azt is szükséges megemlíteni, hogy a borderline személyiségzavarral élők elsősorban nem mentális zavarral küzdő betegek, hanem hús-vér emberek, akiknek saját egyéniségük, érzéseik, vágyaik, céljaik vannak. Bár jelentős hátránnyal indulnak az életben, amit végig rengeteg akadály és megpróbáltatás nehezít, egy borderline személy - érzelmi kifinomultsága és érzékenysége révén - nagyon szeretetteljes, odaadó, intuitív, művészi hajlamú és különösen tehetséges tud lenni az élet egy vagy több területén.

Híres borderline-os volt Marilyn Monroe, Diana hercegnő és bizonyos feltételezések szerint Amy Winehouse is, a jelenkorban pedig Pete Davidson, Angelina Jolie, Madison Beer, hazánkban pedig Steiner Kristóf az, aki nyíltan felvállalta, hogy ebben a személyiségzavarban szenved.

Testi fájdalommá alakított lelki fájdalom - Mindent az önsértés pszichológiájáról

Testi fájdalommá alakított lelki fájdalom - Mindent az önsértés pszichológiájáról

Hogyan tudunk segíteni nekik?

A korai felismerés életet menthet, ugyanis a kezeletlen borderline súlyos következményeit már nem lehet visszafordítani, megelőzni azonban igen. Az első lépés mindenképpen a szakemberrel történő diagnózis felállítása, majd a pszichoterápiás, szükség esetén pedig gyógyszeres kezelés mielőbbi megkezdése.

Hozzátartozóként a legfontosabb, hogy támogatásunkról biztosítsuk az érintettet, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy mentális zavar nemcsak a páciens, hanem a környezetében élők életét is jelentősen befolyásolhatja. Törekedj arra, hogy amiben csak tudod, támogasd a szeretteted, de soha ne feledkezz meg a saját mentális egészségedről sem. Ha úgy érzed, nehezen birkózol meg ezekkel a nehézségekkel, ne félj pszichológusi segítségét sem kérni, vagy a hozzátartozók számára létrehozott támogatói csoportokban a sorstársaidra támaszkodni.

Forrás: nimh.nih.gov, mayoclinic.org, helpguide.org, semmelweis.hu, onlinepszichologus.net

Lelkisegély szolgálat

A nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívható a 116-123 lelki elsősegély szolgálat vagy az Öngyilkosságmegelőzés weboldalát is felkeresheted, ha úgy érzed, baj van.

Tudj meg többet a mentális betegségekről, hogy segíteni tudj:

Glamour Napok Banner
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Google Hírek ikon
Kövesd a Glamour cikkeit a Google hírekben is!
Techxpo További cikkek

Ez is érdekelhet

Aventurindesign: fenntartható ásványékszerek Stampf Katalintól

Aventurindesign: fenntartható ásványékszerek Stampf Katalintól

Értesülj elsőként legújabb híreinkről

Így spórolhatsz a legtöbbet a Glamour-napok alatt (x)

Így spórolhatsz a legtöbbet a Glamour-napok alatt (x)

Teszteltük a Scholl talpbetétjeit és le vagyunk nyűgözve – minden alkalomra van külön típus (x)

Teszteltük a Scholl talpbetétjeit és le vagyunk nyűgözve – minden alkalomra van külön típus (x)

5 alapszabály, amit minden kezdő futónak tudnia kell (x)

5 alapszabály, amit minden kezdő futónak tudnia kell (x)

Hihetetlen, de a stressz ennyire durván megzavarja a menstruációs ciklust (x)

Hihetetlen, de a stressz ennyire durván megzavarja a menstruációs ciklust (x)