előfizetésem
Hírlevél
Óriási hálával tartozik neki a magyar divatipar: interjú Orosz Andreával
Ha egy nívós divat- vagy dizájnfókuszú eseményre tévedsz, biztos lehetsz benne, hogy előbb-utóbb Orosz Andrea is felbukkan a látogatók között, egy teljes stáb koszorújában. Immár közel másfél évtizede prominens képviselője a hazai kreatíviparnak – a Duna tévén sugárzott Divat és Dizájn műsor keretein belül több száz alkotót szólaltatott meg.
Andival 2019 őszén ismertük meg egymást a Divat és Dizájn egyik epizódjának forgatása során – egyike voltam azon pályakezdő alkotóknak, akik a csillagok szerencsés állásának és az ő mesteri kutatómunkájának köszönhetően bekerültek a novemberi műsortervbe. Azóta hol tervezetten, hol véletlenül – legyen az kulturális esemény, stílustanácsadás, egy dizájnkiállítás tárlatvezetése vagy a BCEFW kifutójának sorai – időről időre egymásba botlunk. A divathét kísérőeseményeinek forgatagában, közvetlenül egy adás forgatása és az év egyik legsűrűbb hétvégéje előtt megpihentünk egy órára, és rendhagyó módon, ezúttal én kérdeztem őt: hogyan válik valaki a divatipar egyik legjelentősebb figurájává?
Az Ördög Pradát visel
Orosz Andrea neve tizenhárom évvel ezelőtt fonódott össze a szcénával, ám ekkor már közel két évtizedet eltöltött a magyar sajtó színes világában. „Akkoriban még semmiféle kapcsolatom nem volt a kreatíviparral. Úgy kerültem bele, mint Andy Az ördög Pradát visel című filmben.” Egészségügyi szakközépiskolába járt, majd két évet a tanítóképzőn töltött – első újságírói állását a Magyar Rádió győri stúdiójában pályázta meg, ahol fiatal, lendületes munkatársakat kerestek.
„Megtanultam meteorológiai jelentést, lapszemlét írni, később tudósításokat és riportokat készíteni. Ott értettem meg igazán, mitől hír a hír, mitől riport a riport, és hogy a hír szent, a vélemény pedig szabad.” Több éven át dolgozott ebben a közszolgálati közegben, városi közgyűlésekről, kórházi ügyekről, helyi történésekről tudósított. Később a győri televízióhoz hívták, amely szintén kiváló gyakorlóterepnek bizonyult, kulturális magazinoknak, valamint színházi műsoroknak készített anyagokat. Ezzel párhuzamosan újságírói ismereteit a Szegedi Tudományegyetem budapesti médiaképzésén mélyítette el.
Mudri Mátyás az antidivat új magyar hangja, aki saját vizuális világot teremt
„Amikor visszaköltöztem Budapestre, sokszor egyszerűen csak felhívtam a szerkesztőségeket, bemutatkoztam, és megkérdeztem, dolgozhatok-e náluk. Visszatekintve erre az időszakra, magam sem tudom, honnan volt mindehhez ennyi bátorságom.”
Képekben látni
A Divat és Dizájn lehetősége 2013-ban kopogtatott az ajtaján. Mire eljutott a szabad pozíció híre Andihoz, a produkció koncepciója és keretrendszere már kiforrott, csupán egy briliáns szerkesztőre volt szükség, aki képes összefogni egy teljes adás gyártási folyamatait. A műsor hetente egyszer, szombat reggel huszonhat percben, ötperces blokkokban meséli el a hazai kreatívipar aktualitásait. Ám a közel félórás epizód létrejöttét hetek kemény munkája előzi meg, amely a friss hangok és új alkotások felfedezésén túl a témák megfelelő összeállítását, a forgatások leszervezését és lebonyolítását, valamint a többlépcsős szerkesztői procedúrát is magába foglalja.
A felvett anyagok feldolgozása rendkívül összetett feladat: egy-egy témához hatalmas mennyiségű nyersanyag, több tucat fájl érkezik, melyek az interjúkat és a vágóképeket tartalmazzák. Andi alapos tanulmányozás után kiválasztja azokat a lényeges momentumokat, amelyek vizuálisan izgalmasak és persze a lehető legérthetőbben mesélik el az adott alkotó vagy alkotás történetet. A szelektált részeket időkódokkal jelöli, majd továbbítja a vágónak, aki egymás mellé illeszti a kiválasztott szegmenseket. Az egységbe rendezett felvételt többórányi utómunka, technikai, tartalmi és esztétikai finomhangolás követi.
Személyes kapcsolódás
Akár a nyüzsgő divathét forgatagában, akár egy ismerős, csendes műhelyben készül a felvétel, a forgatások során Andi mindig képes nyugodt légkört teremteni, ahol az alkotó kellőképpen elmerülhet saját témájában, és szabadon szárnyalhatnak a gondolatai. Akkurátusan a megszólaló gallérjára csippenti a mikrofont, majd a kamera mögül kikukucskálva felteszi a megfelelő kérdéseket, amelyek kitűnő felütésként szolgálnak egy beszámoló megkezdéséhez.
A folyamat aktív, sokszor pszichológiai munkát igényel – a megfelelő felütés mindig az egyik leglényegesebb pontja az interjúnak, hogy minden művész – legyen az beszédes vagy csendes típus – a lehető legnyíltabb és legtartalmasabb választ adja rá. „Számomra mindig a forgatás a legizgalmasabb szelete a szerkesztői munkának: amikor találkozom egy alkotóval, és látom, hogy képes az elképzeléseit fizikai formába önteni. Mindig szóba kerül, hogy milyen út vezetett el idáig, milyen anyagokkal dolgozik, milyen technikák vagy témák érdeklik éppen, de sosem támaszkodom előre megírt kérdésekre, inkább arra reagálok, amit a helyzet hoz. A személyes kapcsolódás és a kölcsönös figyelem nagyon sokat számít.”
Végigkísért pályaívek
A Divat és Dizájn kamerája előtt több száz pályakezdő alkotó debütált, a televíziós magazin pedig legalább ennyi karrier felvirágozását segítette elő. Andi divatműsor-szerkesztői pályafutását Tomcsányi Dórival és friss-ropogós pálmaleveles kollekciójával avatta fel – a tervező ekkor még csak három éve volt jelen a szakmában.
„Az elmúlt években rájöttem, hogy azok tudtak igazán befutni, akik megtalálták az egyéni és piacképes hangjukat – ilyen például Tomcsányi Dóri vagy Varga Viktória. Mivel Viki közgazdász háttérrel érkezett a divatiparba, a tervezést nála egy tudatos üzleti gondolkodás egészíti ki, így pontosan érzi, merre érdemes haladnia, és mit engedhet meg magának. A tervezők képviselhetnek egy erős konceptuális vonalat, de ahhoz, hogy a nagyobb közönség megismerje őket, elkerülhetetlen, hogy eladható, hordható darabokat is készítsenek. Ez pedig egy különösen nehéz kérdés a magyar vásárlói közegben, amely rettentően árérzékeny.”
Barbie-ruháktól indult, robbanásszerűen tört be a magyar divatvilágba Sovány Daniella
Szociális szemüveg
Kedvenc interjútémaként egyértelműen a szociológiai vonatkozású munkákat és személyes alkotói háttereket határozza meg. „Karácsony előtt Mátraverebélyen jártam, az ország egyik legnehezebb helyzetű településén. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy kis szociális alkotóműhelyt működtet a községben, ahol kidobott filcanyagokból táskák és különböző használati tárgyak készülnek. A stúdióban általában öt-hat ember dolgozik a tárgyakon, akik esélyt kapnak arra, hogy újra munkába álljanak. Ezek a történetek megérintenek, hosszú ideig tart feldolgozni őket.”
Beszélgetésünk után három nappal, a BCEFW programját a Romani Design katartikus bemutatója avatta fel, amely azonfelül, hogy a roma-indiai motívumkincs összecsengéseit tematizálta, konceptuális szoborruhákra nyomtatott erős aktivista állításokkal védelmezte kultúrájukat. A show végén Andira pillantottam, aki utolsóként hagyta el a helyét – hosszú perceket töltött csendben, mielőtt megkezdte volna a Divat és Dizájn interjúblokk lebonyolítását.
Stylist: Pintér Judit, Smink és haj: Kozian Fanni
