A divatipar a modernkori rabszolgaság fenntartója

2018.augusztus.11.

Hiába szüntették meg hivatalosan a rabszolgaságot a 19. században, tény, hogy ma is erősen létezik. Ugyan más formákat öltött, de továbbra is hatalmas károkat okoz a világ minden táján. Néhány éve szárnyra kelt a pletyka, hogy a divatipar is nagy mértékben részét képezi a modernkori rabszolgaságnak.
Hihetetlenül sok cikkben és csúcstalálkozón hangoztatták: "a divatipar a második legkárosabb iparág a világon". Bár ezt a kijelentést soha nem sikerült igazán bizonyítani, a rabszolgaság újszerű értelmezése azt sugallja: a divatipar termel úgy és annyi bevételt, hogy a modernkori rabszolgaság élvonalába sodródik, holtversenyben a műszaki iparral.

Divatipar
Fotó: Shutterstock

Luxus és nyomor: óriási különbségek vannak a világ börtönei között

Luxus és nyomor: óriási különbségek vannak a világ börtönei között

A rabszolgajellegű munkaerő dübörög a divatiparban. Vannak gyermekek, akiktől úgy kényszerítik ki gyári munka elvégzését, hogy ingyenes oktatást ígérnek nekik, közben a munkáltatójuk rabszolgaként bánik velük. Egy egyre inkább globalizálódó iparágról van szó. A szöveteket különböző eljárásoknak vetik alá, többféleképpen dolgozzák fel, más-más országokban másként, és ahogy eladják, egyre nagyobb teret kap a rabszolgaság.

Láncok
Fotó: Shutterstock

A Global Slavery Index 2018-as jelentése szerint, amelyet a Walk Free Foundation állított ki, a G20 országai évente 127,7 milliárd dollár értékben importálnak ruhadarabokat, s ez veszélyesen elősegíti a modern rabszolgaságot. Ezek a behozatalok segítséget nyújtanak egy globális méretű gazdasághoz, amely 2016-ban 40,3 millió embert szippantott be, 71%-ban nőket. Ez azt jelenti, hogy még a fejlett országokban is, ahol a kényszermunka egy átlagos polgár számára elképzelhetetlennek tűnhet, a fogyasztók továbbra is támogatják a rabszolgaságot azáltal, hogy ruházati, technikai és egyéb eszközök behozatala mellett döntenek.

Az Egyesült Államokban például alacsonyabb a modern rabszolgaság aránya, de globális szomszédait felemészti. Kalifornia 2010-ben elfogadott egy törvényt, amely kötelezi a nagyvállalatokat, hogy bizonyos adataikat nyilvánosságra hozzák, hogy leküzdjék a beszállítás által létrejövő rabszolgaságot és emberkereskedelmet. Ha valamely vállalat ellenkezik, az súlyos jogi következményeket von maga után. Azonban minden olyan márka, amelynek éves globális üzleti tevékenysége 100 millió dollár alá esik, mentesül ezen átláthatósági jogszabály alól.

Varrógép
Fotó: Shutterstock

Az Egyesült Királyságban hasonlóan jelen van a probléma, hiszen azon ruházati termékek értéke, amelyeket az esetleges rabszolgamunka gyanújával koboztak el, meghaladja a 9 millió dollárt. A kaliforniai törvényhozáshoz hasonlóan, az Egyesült Királyságban 2016-ban meghozott modern rabszolgaságról szóló törvény megköveteli, hogy bizonyos méretű vállalatok közzé tegyék egyes adataikat. Azóta több ezer márka, köztük a Burberry és az Asos is adott ki nyilatkozatot az ügy kapcsán. Miközben ezek a nyilatkozatok jó kiindulási pontként szolgálnak. Az még mindig nem tisztázott, hogyan változtathatnák meg egyes nagyvállalatok az üzletpolitikájukat, ugyanis néhány kikötéssel a vállalatok vezetői nehezen barátkoznak meg.

Mit lehet vajon tenni azért, hogy rabszolgaságmentesen történjenek a globális folyamatok a világban, beleértve a divatipart is? A Walk Free Fundation szerint jó lépés lenne, ha mindenütt elismernék a polgárok és a kormány is, hogy részei ennek a káosznak, és közösen keresnék meg a kiutat. Egységes, globális megoldásra van szükség.

Ez is érdekelhet

Mi történik akkor, ha elfelejted bevenni a fogamzásgátlót?

Mi történik akkor, ha elfelejted bevenni a fogamzásgátlót?

Tedd & Ne tedd

Kate Middleton, a szépséges kalapos hercegné

Kate Middleton, a szépséges kalapos hercegné

GLAMOUR Horoszkóp

Ez a sztár a lelki társad a horoszkópod szerint

Ez a sztár a lelki társad a horoszkópod szerint