Kanye West legendás órát villantott, csak egy fél ház ára
Fut a Netflixen egy csudajó interjúsorozat, amelynek a legendás tévés, David Letterman a házigazdája, az a címe, hogy My Next Guest Needs No Introduction with David Letterman, azaz "A következő vendégemet nem szükséges bemutatnom". A talk show értelemszerűen nagyon-nagyon híres embereket vonultat fel - volt már Barack Obama és George Clooney is a vendégek között -, a második évad nemrég került ki a Netflixre, és az egyik vendége a dizájnguru, rapper, és filozófus Kanye West, aki körbevezeti a 72 éves televízióst a lakásában.
Ezeket láttad már?
Egyébként tényleg roppant érdekes az egész adás, egyrészt Kanye, azaz Ye is sokkal emberibbnek tűnik, és egy csomó érdekességet meg lehet tudni róla. Például, hogy egy olyan lakásban laknak, ami valójában egy galériának, bemutatóteremnek is beillene. Kiderül, hogy Kanye a vabi-szabi híve, a japán életfelfogásról vagy nagyon sokat lehet beszélni, vagy megelégszünk annyival, hogy központjában az elfogadás, a tökéletlenség, az elmúlás elfogadása áll és arra buzdít, hogy a jelenben fogadd el azt, ami van, még akkor is, ha az tökéletlen. Kanye West például egy első látásra tökéletlennek látszó órát visel a műsorban, aminek a számlapja furcsán eltorzult.
5 őrült és méregdrága ajándék, amit Kanye West Kim Kardashiannak vett
5 őrült és méregdrága ajándék, amit Kanye West Kim Kardashiannak vett
Nos, ezt a különleges darabot nem a vabi-szabi esztétika jegyében készítették, ez egy igazi legenda, amelyet 1967-ben a Cartier márka alapítója tervezett. Jean-Jacques Cartier állítólag az egyik viszonteladójától kapott vissza egy órát, ami egy autóbalesetben megrongálódott. A megjavítás helyett azonban ihletet kapott, hogy egy deformált számlapú, afféle Dali-festményt idéző órát készítsen. A híres Cartier Crash azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A Kanye West által viselt vintázs darab legkevesebb 11 millió forintnak megfelelő összegért szokott elkelni. Nos, mi arra gondoltuk, hogy egy ilyen órával a karunkon biztosan mi is könnyebben barátkoznánk meg az elmúlással, és nagyobb elégedettséggel gondolnánk arra, ami van, és nem áhítoznánk.
