Modellblog Párizsból: "Én nyithattam a Lutz show-ját"
Bogár Nikolett, a Visage Models üdvöskéje ismét a párizsi divathétről jelentkezik, ahol tegnap ő nyithatta a Lutz show-ját, és Russell Marsh, a híres casting director, Fórizs Adina felfedezője is felfigyelt rá. Szívből gratulálunk, és kíváncsian várjuk a folytatást!
Február 29.: Állandó készenlét a nap 24 órájában. Tegnap este 10 körül még fogalmam sem volt, hogy másnap mit csinálok. Felhívtam az ügynökségem, hogy mire számíthatok, mert már alvás közeli állapotban voltam, de annyit mondtak, hogy reggel 7-kor már programom lesz, és még nem szervezték meg teljesen a napom, maradjak telefonközelben. Rendben. Skype-oltam, csetelgettem, próbáltam nem elaludni, de 11-kor feladtam...
Ezeket láttad már?
Éjfél előtt nem sokkal jött a hívás, hogy nézzem meg az e-mailjeimet, és holnap beszélünk. Ez is rendben. Atsuro Tayama show, Nicolas Andreas Taralis show, majd négy casting. Ez később módosult ötre, és még egy fitting is belefért. Időközben a címek is változtak, szóval tényleg állandóan elérhetőnek kell lenni ilyenkor.
Hajnali 5-kor kelés, reggeli, pakolás és irány az első show. Kezdés a hajjal, majd smink, amíg vártuk, hogy minden modell elkészüljön, beszélgettünk a többi lánnyal, pihentünk kicsit, és persze mindenki bújta a térképet, hogy hol is lesz a következő állomás. Volt egy gyors próbánk, majd átöltözés és a show. Három kabátlookom volt. Igazából időm sem volt megnézni őket, annyit tudok mondani, hogy egy fekete, egy tengerészkék, sárga berakásokkal és egy fehér. :D Miután lement a finálé is, egyből felkaptam a cuccom, gyorsan elköszöntem a casting directortól (ő az, aki a modelleket kiválasztja a bemutatókra – a szerk.), és a tervezőtől, és rohantam Nicolas Andreas Taralis bemutatójára, aminek a call time-ja 10 óra volt, én pedig 11:23-kor indultam el. De minden rendben történt, a metrón igyekeztem kibontani a hajam, halszálkafonással volt megcsinálva, tele sok-sok hullámcsattal, a sminket pedig csak helyben mostuk le.
Új smink, cipőpróba, haj, ezt leginkább egy skorpió farokhoz tudnám hasonlítani, alacsony copf, körbetekerve fekete tüllel, ezt előrevezetve rögzítették a homlokhoz. Átöltözés, show time. Nagyon szép, különleges vonalvezetésű zakókból és kabátokból, illetve hosszú, alakot sejtető ruhákból állt a kollekció. Finálé után itt is csak annyira volt időm, hogy letekertem a tüllt a hajamról, lemostam a sminket, és irány castingolni a következő napok bemutatóira. Persze érkeztek az sms-ek, hogy ide-oda menni kell még, de mindent nagyon jól össze tudtam szervezni, a ruhapróba pontosan szemben volt az egyik castinggal, az utolsó pedig öt perc séta a szállásomtól, ezek az apró örömök nagyon fontosak ilyenkor. :) Természetesen most sem tudom, mi vár rám holnap pontosan, de a telefon állandóan mellettem van, és várom az információkat.
Juuj, és tegnap összefutottam Iekeline Stange-el, aki pontosan emlékezett rám még a madridi fashion weekről, kellemesen elbeszélgettük, igazán aranyos lány. Egyébként rengeteg modellel találkozom az Elite Model Look világdöntőjéről, a nyertes belga lány jó barátnőm, vele sok időt töltök, de itt van a brazil, argentin, holland, svéd nyertes is, a francia ikrek, úgyhogy akadnak régi ismerősök is és persze új ismeretségek is alakulnak. :)
Március 1.: Szerda éjjel ismét megkaptam a másnapi programom, pár casting, Lutz show, elég nyugisnak tűnt. Az is volt, de csak délelőtt. Szépen megcsináltam az elsőt, utána elmentem az ügynökségre a kártyáimért, amelyek rohamos sebességgel fogynak, utána maradt időm egy ebédre, és tudtam Skype-on beszélni apukámmal, nyugisan elsétáltam Hexa By Kuho castingjára, és innentől kezdett izgissé válni a nap. Kaptam egy hívást, hogy el kell mennem a Cacharelhez is. Rendben. De előtte még át kellett szelnem a várost, ahol várakozás közben ismét hívott az egyik ügynököm, hogy azonnal mennem kell a Céline-hez, ez már a harmadik visszahívásom volt náluk. Ez azért érdekes, mert ennek a show-nak a casting directora Russell Marsh, aki korábban a Prada bemutatóira válogatta ki a modelleket, neki köszönheti a divatvilág Fórizs Adinát vagy Sasha Pivovarovát is. Szóval izgultam rendesen, és rohantam a Rue Pont Neufre, megmutatni még egyszer Russelléknek, hogyan is járok, aztán nyomás a Lutz show-ja.
Tegnap volt a fitting, és nagyon-nagyon meglepődtem, hogy megkaptam ezt a show-t. A castingon rengeteg lány volt, ez volt az egyik olyan, ahol a legtöbbet kellet várni, sokan inkább vissza is fordultak a nagy sor láttán, és azt hittem a casting directornak sem tetszem annyira. Csak annyit mondott: "Végül is csináljunk róla egy fotót, elég szép vállai vannak..."
Aztán a ruhapróbán ott volt Lutz személyesen, ő egy német tervező, és imádnivaló férfi. Nagyon kedves, állandóan mosolyog, nagyon szimpatikus. Na de ez még előző nap történt, folytatom a show-ra érkezés pillanatától. Gyors sminkbe ülés, nagyon cuki japán sminkesek voltak, megkérdezték a nevem, válaszoltam, és utána ott ugráltak, hogy "Nikolett-Nikolett, milyen szép ez a név", jajj, de tetszik nekik, haláliak voltak, és miután megbeszéltük, hogy magyar vagyok, még nagyobb örömben törtek ki, mert volt egy másik magyar lány is a backstage-ben, Pichler Anna, és gyorsan oda is hívták hozzám.
A smink a lehető legeslegegyszerűbb volt, csak egy kis alapozót kaptuk, se szemceruza, se spirál. Utána elkészítették a hajat, közben 1-2 próba, és amikor sorakozni kellett, akkor vettem észre, hogy én állok a sor elején, és amikor ránéztem a kártyáimra, csak a ruhák miatt, láttam egy nagy bekarikázott egyest az egyik kép felett. Én nyitom a show-t?? Komolyan? Nagyon örültem neki. :) Lement a próba, befejezték a hajat, utána megkeresett a Fashion Tv, nyilatkoznom kellett nekik a ruhákról, Párizsról és magamról, beauty képek a sok-sok fotósnak, átöltözés, ami kicsit stresszes volt, mert a cipő, ami egyébként teljesen rendben volt, nem volt kicsi, nem volt extrém magas, nem jött fel a lábamra... Nagyon szűk volt a szája, és nem volt rajta semmilyen zipzár vagy egyéb lehetőség, amivel ki lehetett volna nyitni, szóval Lutz-cal elkezdtük nyújtani két oldalról, aztán ketten felerőszakoltuk a lábamra. Szuper, úgysem viseltem nadrágot, szóval nem kellett levenni, ez megnyugtatott.
Újabb képek a magazinoknak és az internetes portáloknak, majd sorakozó. De egy lány hiányzik. Egy lány hiányzik 10 perccel a kezdés előtt! Stressz, stressz, stressz, bár szerintem Lutz így is túl nyugodtan kezelte ezt a helyzetet. De szerencsére ő is megérkezett, szidás helyett a nyakába ugrott, hogy milyen jó hogy itt van, és köszöni, átöltözött, és mehet a show! Én mentem ki elsőnek, átöltözés, második look, majd finálé. Szuper volt.
De ezután is csak felkaptam a ruháim, és mentem a Cacharelhez, ahova iszonyúan rohantam, mert már kifutottam az időkorlátból, vagyis azt hittem. Még így is 2 órát vártam nála. Viszont volt szerencsém találkozni a Cacharel dinasztia tulajdonosaival, akiknek megbeszélésük volt ebben a késői órában, és egy szolid Bonsoir-ral üdvözölték a modelleket. Casting megcsinálva, egy másik castingot a Vogue Germany-vel viszont lekéstem, elmentem még az ügynökségre zárásképp, majd a szállásomra. Várom az elkövetkezendő teendőimet. :)
Korábbi bejegyzések:
„Örököljük a generációs félelmeket, amik megmutatkoznak az arcon” - beszélgetés dr. Dalmy Julianna arc- és testelemzővel