Még mindig nem teljesen átlátható a divatipar! Miért lenne fontos az átláthatóság?
Elkészült a divat fenntarthatóságáért, méltányosságáért és átláthatóságáért küzdő globális mozgalom, a Fashion Revolution 2021-es Fashion Transparency Indexe. Idén is a világ 250 legnagyobb divatmárkáját vizsgálták és rangsorolták aszerint, hogy milyen információkat közölnek társadalmi és környezetvédelmi gyakorlatukról.
Ezeket láttad már?
A Fashion Revolution évente megvalósuló kutatása egy eszköz arra, hogy ösztönözze a világ legnagyobb divatmárkáit, hogy átláthatóbbak legyenek. A mozgalom úgy véli, hogy a transzparencia megalapozza a divatipar rendszerszintű változásának elérését. Hangsúlyozzák továbbá, hogy az átláthatóság nem egyenlő a fenntarthatósággal, vagyis az, hogy egy divatcég átlátható, még nem biztos, hogy fenntartható is. Transzparencia nélkül azonban lehetetlen elérni az elszámoltatható és tisztességes divatiparral kapcsolatos célokat.
Az olasz OVS márka a legátláthatóbb
Az OVS márka vezeti az Indexet 78%-os pontszámmal, ami 44%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Ezzel a svéd divatóriás, a H&M helyére lépett, amely 68%-kal a második lett, őt követi a Timberland és a The North Face 66, valamint a C&A 65%-kal. Az 55% feletti pontszámmal rendelkező márkák közé tartozik a Gildan, az Esprit, a United Colors of Benetton, a Tommy Hilfiger, a Calvin Klein, a Van Heusen, a Gucci, a Target Australia, a Kmart Australia és a Patagonia.
A Fashion Revolution úgy véli, hogy nemcsak a transzparencia kapcsán mennek túl lassan végbe a pozitív változások, de az olyan területeken is, mint a vásárlási gyakorlatok, a béremelések, a túltermelés, a faji és nemi egyenlőtlenségek, a vízfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás. Lesújtó a tény, hogy egyetlen márka sem érte el a maximális százalékpontot az átláthatóság terén.
De talán ennél lesújtóbb az a megállapítás, hogy rangsor szerint 20 nagy márka 0%-os minősítést ért el, beleértve a Belle, a Big Bazaar, a Billabong, a Celio, Elie az Tahari, a Fashion Nova, a Heilan Home, a Jessica Simpson, a Koovs, a Max Mara, a Metersbonwe, a Mexx, a New Yorker, a Quiksilver, a Pepe Jeans, a Roxy, a Semir, a Tom Ford, a Tory Burch és a Youngor vállalatokat.
Több nagy márka is visszaesett a rangsorban idén. A Wrangler 24%-os csökkenést realizált egy év alatt, az Adidas és a Reebok 15, a Marks & Spencer 12%-kal mutatott rosszabb eredményt. Vannak azért biztató helyezések is: az Ugg cipőmárka 37, míg a Tom Tailor 24%-kal javított átláthatósági indexén.
A legnagyobb divatmárkák még mindig hallgatnak
A Fashion Revolution szerint a legnagyobb divatmárkák még mindig nagyon kevés információt közölnek a környezeti és társadalmi törekvéseikkel kapcsolatban.
A kutatás hatására a divatmárkák nyitottabbá váltak ugyan az információközlésre, de a mozgalom szerint még mindig csak mindössze 11%-uk szolgáltatott adatot például az alapanyagok beszállítóival kapcsolatban. Ez a szám 2020-ban még elkeserítőbb volt, akkor csupán 7%-uk volt hajlandó nyilatkozni.
A világmárkák nagy része hallgat a túltermelés, a műanyag felhasználás és a hulladék kezelése érdekében tett erőfeszítéseiről is. A brandeknek csupán 14%-a teszi közzé, hogy összesen mennyi terméket állít elő évente. Az Indexből az is kiderül, hogy a márkák 22%-a nem közli, hogy mi történik a visszavételezett ruhadarabokkal.
Sarah Ditty, a Fashion Revolution globális szakpolitikai igazgatója és a jelentés szerzője nyilatkozatában kijelentette:
Az idei Fashion Transparency Index biztató jeleket mutat arra nézve, hogy előrelépés történt az átláthatóság terén, de még sok mindent kell véghez vinni ezen a területen.
A világ legnagyobb márkái és kereskedői továbbra sem közlékenyek tehát, pedig hiteles információk nélkül nem érhető el az etikus, méltányos, fenntartható divatipar.
A béreket is homály fedi
A kutatás szerint a vizsgált vállalatok 99%-a nem hozza nyilvánosságra, hogy dolgozóik megkapják-e a tisztességes béreket, és 96%-uk nem teszi közzé azt az ütemtervet sem, amit vélhetően az alkalmazottak megélhetésének javítására készítettek.
A COVID-19 világjárvány miatt sok divatmárka törölte a megrendeléseit, aminek eredményeképpen több millió ruházati dolgozó maradt munka nélkül, miközben a márkák továbbra is profitáltak.
A divatcégek csupán 3%-a hozta nyilvánosságra a járvány alatt elbocsátott munkavállalók számát – emiatt nem kaphatunk komplex képet arról a negatív társadalmi-gazdasági hatásról, amellyel a dolgozók a pandémia során szembesültek. Ezenkívül a márkák kevesebb mint ötöde (18%-a) közli a teljes vagy részleges megrendelés-lemondás százalékos arányát, ami megnehezíti a járvány ellátási láncra gyakorolt hatásának felmérését is.
További gondot jelentett, hogy a brandek késleltették a kifizetéseket a beszállítóik felé, vagyis a ruhákat a vásárlók már valószínűleg viselték azelőtt, hogy a márkák kifizették volna az előállításukat a gyáraknak. Ennek hatására a ruhaiparban dolgozóknak a járvány alatt szembe kellett nézniük a foglalkoztatás instabilitásával, így a létbizonytalansággal.
A divatcégek felelősségre vonásához jogszabályokra van szükség
Noha a Fashion Revolution elismeri, hogy az átláthatóság terén előrelépés történt a korábbi évekhez képest, azt is hozzáteszi, hogy hathatós jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy a nagy divatmárkákat felelősségre vonhassák az emberekre és a bolygóra gyakorolt hatásuk miatt.
Az emberi jogokkal és a természetes környezettel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében szigorúbb jogszabályok létrehozására és foganatosítására van szükség, ami előírja a vállalatok számára, hogy figyelemmel kísérjék, majd jelentéseket készítsenek erőfeszítéseik eredményéről. Ha kudarcot vallanak, a jogszabályoknak biztosítaniuk kell az érdemi szankciókat és az okozott károk megtérítését.
Sarah Ditty hozzátette: „a Fashion Trancparency Index az ellátási lánc átláthatóságának normalizálását ösztönzi, valamint más platformokkal és partnerekkel való együttműködés révén lehetővé teszi a kutatás felhasználását a márkák számonkérésére és célravezetőbb törvények megalkotására”.
Szerző: Zahorján Ivett
