Sokan még mindig úgy gondolnak az autizmusra, mint egy olyan állapotra, amelyet már kisgyermekkorban könnyű felismerni. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Különösen a nők esetében fordul elő gyakran, hogy csak a húszas, harmincas, vagy akár negyvenes éveikben derül ki, hogy az autizmus spektrumán helyezkednek el. Addig pedig sokan egyszerűen azt hiszik magukról, hogy túl érzékenyek, félénkek vagy egyszerűen csak mások, mint a többiek.
Ezeket láttad már?
A szakemberek szerint ennek egyik oka az, hogy az autizmusról alkotott kép hosszú ideig főként fiúk és férfiak vizsgálatán alapult. Emiatt a nőkre jellemző tünetek sokszor észrevétlenek maradnak - vagy teljesen más diagnózist kapnak helyettük. Az úgynevezett diagnosztikai rés miatt rengeteg nő csak felnőttként érti meg, miért érezte egész életében, hogy kilóg a sorból. De vajon honnan ismerhető fel az autizmus a nőkben? Íme az 5 jel!
1. Kimerülnek a társas interakcióktól
Az egyik leggyakoribb jel, hogy a társas helyzetek szokatlanul kimerítőek számukra. Nem arról van szó, hogy valaki nem szeret emberek között lenni, hanem arról, hogy folyamatosan figyelnie kell a kimondatlan szabályokra. A társas interakciók alatt végig azon kell görcsölniük, hogy mit illik mondani, mikor kell mosolyogni, mennyi szemkontaktus számít természetesnek, vagy hogyan reagáljanak egy viccre.
Míg másoknak ezek ösztönösen mennek, az autista nők gyakran tudatosan elemzik ezeket a helyzeteket, ami rengeteg energiát emészt fel. Egy hosszabb baráti találkozó vagy munkahelyi megbeszélés után úgy érezhetik magukat, mintha egész nap kemény fizikai munkát végeztek volna. Emiatt sokan azt gondolják, hogy antiszociálisak, pedig ez nem igaz, és nincs is semmi baj ezzel a típusú reakcióval.
2. Úgy érzik, nem lehetnek önmaguk
A második jel az úgynevezett „maszkolás”. Ez azt jelenti, hogy valaki megtanulja elrejteni a természetes viselkedését azért, hogy beilleszkedjen. Előre begyakorolja a beszélgetéseket, lemásolja mások gesztusait, figyeli, hogyan viselkednek a körülötte lévők, és megpróbál hozzájuk alkalmazkodni. Kívülről ezért sokszor teljesen magabiztosnak tűnhetnek, miközben belül folyamatosan arra koncentrálnak, hogy ne hibázzanak. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a nőknél sokszor későn születik meg a diagnózis.
Hírességek, akik autizmussal élnek - és zseniális elmék
3. A külső ingerek megijeszthetik őket
A harmadik figyelmeztető jel az érzékszervi túlérzékenység. Egy erős parfüm, egy villogó neonlámpa vagy egy zajos bevásárlóközpont másoknak csak apró kellemetlenség lehet, autista embereknél azonban komoly stresszt okozhat. Ugyanez igaz bizonyos ruhák anyagára vagy akár a ruhacímkékre is, amelyek annyira zavaróak lehetnek, hogy egyszerűen nem tudják viselni őket. Ezeket a problémákat sokan túlzott érzékenységnek gondolják, pedig valójában az autizmus egyik gyakori jellemzője lehet.
4. Mélyen elmerülnek dolgokban
Szintén árulkodó jel az intenzív érdeklődés bizonyos témák iránt. Sokan ilyenkor rögtön a vonatokra vagy a matematikára gondolnak, pedig ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Egy autista nő különösen mélyen elmerülhet például a pszichológiában, a divatban, a sminkelésben, a csillagászatban vagy akár egy filmsorozat világában. Ezek az érdeklődési körök sok örömet adnak neki, ugyanakkor előfordulhat, hogy annyira belemerül egy témába, hogy teljesen elveszíti az idő- és valóságérzékét.
5. Folyamatosan fáradtak
Az utolsó jel a hosszan tartó kimerültség. Sokan éveken keresztül azt hiszik, hogy egyszerűen túl stresszes az életük, pedig valójában az állandó alkalmazkodás meríti ki őket. Mivel folyamatosan figyelnek arra, hogyan viselkedjenek, mit mondjanak és hogyan reagáljanak, estére teljesen elfogy az energiájuk. Ez könnyen összetéveszthető a szorongással vagy a kiégéssel is.
Érdemes szakemberhez fordulni
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a jelek önmagukban nem jelentik azt, hogy valaki autista. Az autizmus diagnózisát kizárólag megfelelő szakember állíthatja fel, és ehhez több tünetegyüttes fennállása szükséges. Amennyiben valaki magára ismer a fenti jellemzőkben, érdemes szakorvosi támogatást kérnie. A pontos diagnózis ugyanis a legtöbbek számára nem megbélyegzést, sokkal inkább megkönnyebbülést hoz: végre választ ad arra a kérdésre, miért érezték magukat egész életükben csodabogárnak vagy kívülállónak.
