Ha odafigyelünk az egészségünkre, azzal nemcsak az életünket hosszabbíthatjuk meg, hanem az agyunk frissességét is megőrizhetjük. A legfrissebb kutatások szerint a 2-es típusú cukorbetegség, a dohányzás és a magas vérnyomás elkerülése 45 év felett akár 13 évvel is kitolhatja a demencia megjelenését.
Ezeket láttad már?
A Neurology Open Access című szaklapban megjelent, több mint 12 400 felnőtt bevonásával készült tanulmány számszerűsítette, hogy a 2-es típusú cukorbetegség, a dohányzás és a magas vérnyomás kombinációja középkorúként mekkora hatással lehet a demencia kezdetének időpontjára.
A kutatók megállapították, hogy azok a résztvevők, akiknél ez a három egészségügyi kockázat jelen volt, átlagosan 56 éves korukban, több mint kétszer akkora valószínűséggel lettek demenciások, és több mint ötször akkora valószínűséggel haltak meg idő előtt valamilyen más okból - írja a marthastewart.com.
Eredményeink amellett szólnak, hogy az embereknek középkorúként aktívan kerülniük kellene ezeket a tényezőket, mint az agy egészségének több mint egy évtizeden át tartó megőrzésére szolgáló stratégiát
– nyilatkozta a tanulmány vezető kutatója, Dr. Josef Coresh, az Optimal Aging Institute alapító igazgatója.
A kutatás az Atherosclerosis Risk in Communities elnevezésű kohorsz-tanulmány adatait elemezte, amely közel 15 800 felnőttet követett nyomon az 1980-as évek vége óta négy amerikai közösségből, amikor a résztvevők 45 és 65 év közöttiek voltak.
Demencia szempontjából nem mindegy, mikor eszel: ez az egyszerű változtatás a memóriádnak is jót tehet
Közel 13 év a különbség
Ha a három kockázati tényező közül egyik sem volt jelen, az 30,1 demenciamentes évvel párosult, szemben azzal a 17,5 évvel, amelyet azoknál mértek, akiknél mindhárom egészségügyi kockázat fennállt – ez közel 13 éves potenciális halasztást jelent a demencia kezdetében. 85 éves korukra a három kockázati tényezővel rendelkező felnőtteknek mindössze 7%-a maradt demenciamentes, míg a kockázati tényező nélküliek körében ez az arány 35% volt.
A mindhárom kockázati tényezővel rendelkező nők átlagosan 18,1 évet éltek (a követés kezdetétől számítva) demencia kialakulása nélkül, míg a férfi résztvevők esetében ez az időtartam 16,6 év volt. A kevésbé egészséges résztvevőkre jellemzőbb volt a magasabb testtömeg-index (BMI), a stroke nagyobb gyakorisága, valamint az alacsonyabb fizikai aktivitás és iskolai végzettség. Körükben nagyobb arányban fordultak elő fekete bőrűek, és gyakrabban hordozták az APOE ε4 allélt, amely a késői kezdetű Alzheimer-kór – a demencia leggyakoribb formája – legerősebb ismert genetikai kockázati tényezője.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az érrendszeri kockázatok csökkentése minden ember számára előnyös lehet, de bizonyos populációk, például a fekete bőrű felnőttek, különösen sokat profitálhatnak a célzott megelőzési törekvésekből” – tette hozzá Dr. Coresh. „Remélhetőleg az eredmények arra ösztönzik majd az embereket, hogy letegyék a cigarettát, és 48 éves kortól kezdve szorosan kövessék figyelemmel az érrendszerük állapotát.”
Azt azonban fontos leszögezni, hogy a tanulmány csak összefüggést mutat ki, nem pedig okozati kapcsolatot, különösen mivel a kutatók a résztvevők magas vérnyomását, cukorbetegségét, dohányzási szokásait és egyéb egészségügyi tényezőit csak egyetlen alkalommal mérték fel.
