Nem kell a leghangosabbnak lenned, a legdrágább ruhát viselned vagy elképesztő történetekkel szórakoztatnod a társaságot ahhoz, hogy emlékezzenek rád. A pszichológiai kutatások szerint egy egészen más tulajdonság segíthet abban, hogy érdekesebbnek tűnj mások szemében és a jó hír, hogy ezt tudatosan fejlesztheted.
Ezeket láttad már?
Biztosan találkoztál már olyan emberrel, aki mindössze néhány másodperc alatt magára vonzotta a társaság figyelmét. Nem feltétlenül ő beszélt a legtöbbet és talán még csak különösebben feltűnő sem volt. Mégis, a beszélgetés után azon kaptad magad, hogy tovább gondolkodsz azon, amit mondott. Mi a titka? A válasz nem feltétlenül a kivételes intelligenciában, a karizmában vagy a tökéletes kommunikációs képességekben keresendő, hanem sokszor csak az őszinte kíváncsiságban.
Todd B. Kashdan, amerikai pszichológus és kutató, kollégáival több vizsgálatban is foglalkozott azzal, hogyan függ össze a kíváncsiság a társas kapcsolataink minőségével. Eredményeik szerint a kíváncsibb emberek a társas helyzetekben gyakrabban mutatnak nyitottságot, játékosságot és érdeklődést mások iránt. A kutatások arra is utalnak, hogy a kíváncsiság segíthet a kapcsolódásban, még olyan emberek között is, akik korábban nem ismerték egymást.
De vajon hogyan alkalmazhatod mindezt a hétköznapokban? Ebben a cikkben összeszedtem azokat a pszichológiai alapú módszereket, amelyekkel nemcsak érdekesebb beszélgetőpartnerré válhatsz, hanem a saját világodat is izgalmasabbá teheted.
1. Ne azon gondolkodj, mit fogsz mondani, hanem azon, mit szeretnél megtudni
Egy társaságban könnyű belecsúszni abba, hogy folyamatosan saját magunkat figyeljük. Vajon elég érdekes, amit mondok? Nem hangzom bután? Mit gondolnak rólam? Ez az önmegfigyelés azonban elvonhatja a figyelmünket a másikról és megnehezítheti a spontán kapcsolódást. A kíváncsiság más irányba tereli a figyelmedet: a saját teljesítményed helyett a másik emberre összpontosítasz.
Kimerült vagyok, pedig látszólag nem csináltam semmit, miért van ez?
Ahelyett, hogy a szokásos „Mivel foglalkozol?” kérdésnél megállnál, próbálj meg egy lépéssel továbbmenni és tegyél fel további kérdéseket:
- „Mi az, amit a munkádban a legtöbben félreértenek?”
- „Mi volt az utóbbi időben az a valami, ami teljesen megváltoztatta a véleményedet?”
- „Ha most bármit megtanulhatnál, mi lenne az?”
Ezek a kérdések nem garantálják, hogy minden beszélgetés mély vagy emlékezetes lesz, de lehetőséget teremtenek arra, hogy kilépjetek a felszínes udvariassági körökből.
2. Legyenek hobbijaid, amelyek nem szerepelnek az önéletrajzodban
Mikor tanultál utoljára valamit kizárólag azért, mert érdekelt? Nem azért, mert előnyöd származik belőle a munkában, jól mutat az önéletrajzodban vagy később pénzt kereshetsz vele, hanem egyszerűen azért, mert kíváncsi voltál? A személyes érdeklődési körök nemcsak a szabadidőnket teszik gazdagabbá, hanem új beszélgetési témákat, nézőpontokat és élményeket is nyújthatnak.
Gondolj Leonardo da Vincire! A reneszánsz polihisztor festőként, mérnökként és feltalálóként is maradandót alkotott, miközben a természet, az emberi test és a fizikai jelenségek iránti érdeklődése számos területet összekapcsolt. Jegyzetfüzeteiben olyan hétköznapi kérdések is helyet kaptak, mint például az, miért kék az ég vagy hogyan működik a harkály nyelve. Nem kell azonban polihisztorrá válnod ahhoz, hogy tanulj tőle. A lényeg, hogy ne korlátozd magad arra, amiben már most jó vagy!
Próbáld ki a heti egy új téma szabályát: minden héten szánj fél órát valamire, ami kívül esik a megszokott érdeklődési körödön. Ismerd meg a japán teaszertartás történetét, nézz utána, hogyan működik az alvás, tanulj egy csillagászati érdekességet vagy olvass egy olyan művészről, akiről eddig semmit sem tudtál. Nem az a cél, hogy mindenhez érts, hanem az, hogy egyre több mindenről legyen saját gondolatod és élményed.
A pszichológus szerint ez a rejtett tulajdonságod talán nem gyengeség, hanem az egyik legnagyobb erősséged
3. Tanulj meg úgy figyelni, hogy a másik érezze: valóban jelen vagy
Az igazán jó beszélgetőpartner nem feltétlenül az, akinek mindenre van válasza. Sokszor az, aki mellett a másik úgy érzi, érdemes elmondania, amit gondol. Ehhez nincs szükséged különleges kommunikációs trükkökre. Próbáld ki az aktív figyelem három egyszerű elemét:
- Ne vágj közbe! Adj időt a másiknak, hogy befejezze a gondolatát.
- Kapcsolódj ahhoz, amit mondott! Ha mesél egy fontos döntéséről, kérdezd meg, mi segített neki meghozni.
- Foglald össze röviden! „Ha jól értem, nem maga a változás volt nehéz, hanem az, hogy nem tudtad, mire számíthatsz.”
A visszatükrözés nem azt jelenti, hogy pszichológusként elemzed a beszélgetőpartneredet. Sokkal inkább azt, hogy megmutatod: megpróbálod megérteni az ő nézőpontját. Ne feledd, a figyelem nem egyenlő a kérdések gépies sorozatával. Ha minden válasz után újabb kérdést teszel fel, a beszélgetés könnyen állásinterjúvá válhat. Figyeld meg inkább, mire reagál szívesen a másik és te is ossz meg magadból annyit, amennyi természetessé és kölcsönössé teszi a kapcsolódást.
Ez az életkor, amikor az életünk mélypontra kerülhet, majd javulni is fog
4. Tanuld meg összekapcsolni a látszólag össze nem illő dolgokat
Mi köze lehet a pszichológiának a kertészkedéshez? A filmeknek a vezetéshez? Vagy a japán teaszertartásnak a modern munkahelyi kultúrához? Elsőre talán semmi. Éppen ezért lehet izgalmas megkeresni a kapcsolatot.
Leonardo da Vinci példája itt is tanulságos: a művészet, az anatómia, a természet megfigyelése és a mérnöki gondolkodás nem különálló szigetekként léteztek a számára. Különböző területekről szerzett ismereteit egymás megértésére is felhasználta. Életrajzát Walter Isaacson is feldolgozta, kiemelve a kíváncsiság és a sokféle érdeklődési kör szerepét az alkotói munkájában.
A gyakorlatban: amikor tanulsz valamit, tedd fel magadnak a kérdést: „Mire emlékeztet ez egy teljesen másik területről?” Ha például a kertészkedésről olvasol és megtudod, hogy a növények fejlődéséhez megfelelő környezetre van szükség, elgondolkodhatsz azon is, hogyan teremtesz megfelelő körülményeket a saját fejlődésedhez. Nem kell mindenből életbölcsességet gyártanod, de az ilyen párhuzamok segíthetnek saját gondolatokat kialakítani.
7 apró dolog, ami már ma boldogabbá tehet a pszichológus szerint
5. Ne akarj mindenáron érdekesnek látszani
Talán ez a legfontosabb tanács az összes közül. Ha folyamatosan azt figyeled, hogy mások érdekesnek, intelligensnek vagy különlegesnek tartanak-e, a társasági élet könnyen előadássá válik. Minden történetnek ütősnek kell lennie, minden mondatnak okosnak, minden reakciónak tökéletesnek?
Az emberi kapcsolatokhoz nem hibátlan teljesítményre, hanem valódi jelenlétre van szükség. Képzeld el, hogy valaki elmeséli, mennyire izgult egy új munkahelyi feladat miatt. Nem kell azonnal egy még izgalmasabb saját történettel előállnod. Néha elegendő annyit mondanod: „Ezt át tudom érezni. Neked mi segített végül túllendülni rajta?”
Nem kell holnaptól a társaság legkarizmatikusabb emberévé válnod és nem szükséges új személyiséget építened vagy minden találkozásra előre megírt történetekkel érkezned. A kíváncsiság ráadásul nemcsak mások felé irányulhat. Saját magadat is megismerheted általa: mi lelkesít, mitől változik meg a véleményed, milyen helyzetekben érzed magad igazán élőnek? Ezekből az élményekből idővel saját történeteid és gondolataid születnek.
