A légzés az egyik legtermészetesebb dolog a világon. Naponta nagyjából 20 ezer alkalommal veszünk levegőt, mégsem igazán gondolkodunk rajta, hogyan csináljuk. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy az orrunkon vagy a szánkon keresztül lélegzünk.
Ezeket láttad már?
A szakemberek szerint ez a látszólag apró különbség hosszú távon az alvásunkra, a koncentrációnkra, a sportteljesítményünkre, sőt még az immunrendszerünkre is hatással lehet. Az elmúlt években egyre többet hallani a tudatos légzésről, és nem véletlenül. Ami elsőre csak egy Insta-trendnek tűnhet, azt egyébként kutatások sora igazolja: a helyes légzéstechnika nemcsak a stressz csökkentésében segíthet, hanem a szervezet oxigénellátását is hatékonyabbá teheti.
Melyik a jobb választás a mindennapi légzéshez?
Amikor az orrunkon keresztül lélegzünk, a belélegzett levegő felmelegszik, párásodik és megszűrődik, mielőtt eljutna a tüdőbe. A finom orrszőrök és a nyálkahártya segítenek kiszűrni a port, polleneket és más apró szennyeződéseket, így jóval kevesebb jut belőlük a légutakba. Ez az egyik oka annak, hogy a szakemberek szerint normál körülmények között az orrlégzés az egészségesebb.
Több oxigén jut be, ha a szádon veszed a levegőt?
Sokan azt gondolják, hogy ha a szájukon keresztül vesznek nagyobb levegőt, akkor több oxigénhez jut a szervezetük, de ez nem ilyen egyszerű. Az orrlégzés során ugyanis nitrogén-monoxid is termelődik az orrmelléküregekben. Ez az anyag segíti a tüdő működését, javíthatja az oxigén felvételének hatékonyságát, valamint hozzájárulhat az erek megfelelő tágulásához. Éppen ezért nem mindig az számít, hogy mennyi levegőt veszünk, hanem az is, hogy az hogyan jut el a szervezetünkbe.
Mikor válik problémává a szájlégzés?
Természetesen vannak helyzetek, amikor teljesen normális, hogy a szánkon keresztül vesszük a levegőt. Intenzív sportolás közben, vagy komoly fizikai terhelés során, a szervezet oxigénigénye jelentősen megnő, ilyenkor sokaknál ösztönösen bekapcsol a szájlégzés is.
A tökéletes reggeli rutin, hogy már napindításkor csökkentsd a kortizolszintet
A gond inkább akkor kezdődik, amikor valaki nyugalmi állapotban vagy alvás közben is rendszeresen nyitott szájjal lélegzik. Ennek hátterében gyakran allergia, orrsövényferdülés, krónikus orrdugulás vagy más fül-orr-gégészeti probléma állhat.
A stressz is megváltoztatja a légzésünket
Izgalom vagy szorongás hatására sokan észre sem veszik, de felgyorsul a légzésünk. Ilyenkor általában a mellkas felső részéből lélegzünk, rövid, kapkodó levegővételekkel. Ez tovább fokozhatja a feszültséget, sőt szédülést, bizsergést vagy szapora szívverést is okozhat. Éppen ezért alkalmaznak a pszichológusok és légzésterapeuták olyan légzőgyakorlatokat stresszkezelésre, amelyek során a lassú levegővétel áll a középpontban.
A rekeszizom a légzés igazi főszereplője
A helyes légzés nemcsak arról szól, hogy az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, legalább ilyen fontos, hogy a rekeszizmunk dolgozzon. Ha megfelelően lélegzünk, a has enyhén megemelkedik belégzéskor, miközben a vállak alig mozdulnak, ez mélyebb, hatékonyabb légzést eredményez, és segíthet ellazítani a szervezetet is. Nem véletlen, hogy ezt a technikát énekesek, sportolók és jógaoktatók is rendszeresen alkalmazzák, akik az elmúlt évtizedekben már kitaposták az utat, és látják, hogy ez a siker titka.
Próbáld ki a gyakorlatban: így lassítsd a légzésed és a szíved ritmusát
Ha szeretnéd megtapasztalni a különbséget, próbáld ki ezt az egyszerű gyakorlatot.
- Ülj le kényelmesen.
- Az egyik kezedet tedd a mellkasodra, a másikat a hasadra.
- Lassan szívd be a levegőt az orrodon keresztül 4 másodperc alatt.
- Tartsd bent egy pillanatig, majd 6 másodperc alatt lassan fújd ki a levegőt szintén az orrodon, vagy kényelmesen, enyhén résnyire nyitott ajkakon keresztül.
Néhány perc után a legtöbben azt tapasztalják, hogy csökken a pulzusuk, ellazulnak az izmaik, és nyugodtabbnak érzik magukat.
Akkor most melyik az egészségesebb?
A szakemberek álláspontja szerint a hétköznapokban és alvás közben egyértelműen az orrlégzés az ideális. Az orr természetes szűrőként működik, felmelegíti és párásítja a levegőt, valamint támogatja a légutak egészséges működését.
A szájlégzésnek is megvan a szerepe, például intenzív sportolás közben vagy akkor, amikor valamilyen okból átmenetileg nem tudunk az orrunkon keresztül levegőt venni. Ha azonban ez tartósan fennáll, érdemes szakemberhez fordulni, mert sokszor kezelendő, és persze kezelhető probléma áll a háttérben.
