Tesztelni kezdték a világ első rák elleni vakcináját, íme az eddigi eredmények
Az mRNS-technológia a koronavírus után a rák ellen is felveheti a harcot. Ez az innováció az első Nobel-díjas magyar nőnek, Karikó Katalin kutatónőnek, valamint a társának köszönhető. A melanóma ellen már tesztelik a vakcinát.
Ezeket láttad már?
10 év múlva robbanásszerű változás állhat be a rák gyógyításában. A Karikó Katalin nevéhez fűződő mRNS-technológia megoldást kínálhat a melanóma, a tüdő-, a húgyhólyag- és a veserák gyógyításában is. A teszteket az Egyesült Királyságban futtatják, egyelőre csak és kizárólag a bőrrákos embereken próbálják ki vakcinákat - írja a The Guardian.
A melanóma évente 132 000 embert érint világszerte. Jelenleg sebészettel, sugárterápiával, gyógyszerekkel, valamint kemoterápiával kezelik a betegeket. A szakértők bíznak abban, hogy az mRNS-vakcina is beválik, mint gyógyítási lehetőség. A kutatók minden egyes oltást az adott betegre programozzák be. A vakcina előállítása előtt tumormintát vesznek a páciensekből, majd DNS-szekvenálást végeznek annak érdekében, hogy létrehozzanak egy adott beteg daganatára specifikus oltóanyagot.
Az mRNS-oltóanyagba kódolt utasítás arra készteti az ember szervezetét, hogy vadássza le a rákos sejteket. Ha minden jól megy, akkor a technológia arról is gondoskodik majd, hogy betegség soha többé ne térjen vissza. A kutatás a harmadik fázisában jár, amelyet a University College London Hospitals NHS Foundation Trust (UCLH) vezet. Ennek előzménye a második fázis, amely eredményei szerint ezek a vakcinák jelentősen csökkenthetik a melanomás betegeknél a rák visszatérésének esélyét.
Mindez Karikó Katalinnak köszönhető
A Svéd Királyi Akadémia Drew Weissmann és Karikó Katalin párosának ítélte oda a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat, az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért. Munkájuk tette lehetővé a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását. Ezzel nem csak az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemből vették ki a részüket, új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt is.
A koronavírus járvány kitörésekor a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltóanyagát rekordgyorsasággal fejlesztették ki, az mRNS-vakcinák mintegy 95%-os hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a járvány elleni küzdelem sikeréhez. A fejlesztés lenyűgöző rugalmassága és gyorsasága miatt remélhető, hogy a technológia más fertőző betegségek ellen is alkalmazható lesz - sőt, a díjat megítélő bizottság abban is bízik, hogy a jövőben ez egyes ráktípusok kezelésére is felhasználható lesz.
