A pszichológus szerint ez a rejtett tulajdonságod talán nem gyengeség, hanem az egyik legnagyobb erősséged

A kérdés ezért nem mindig az, hogyan szabaduljunk meg attól, ami nehézséget okoz. Néha fontosabb felismerni, hogyan használhatjuk tudatosabban azt, ami elsőre akár gyengeségnek tűnik.

Talán neked is vannak rejtett erősségeid

Joel Wong pszichológus, az Indianai Egyetem tanácsadó pszichológia professzora a Psychology Today felületén osztotta meg gondolatait arról, hogy szerinte sok embernek vannak olyan rejtett erősségei, amelyeket sem ő maga, sem a környezete nem ismer fel. Ezek gyakran egy-egy nehezebb személyiségjegy mellett jelennek meg. A nagyfokú kíváncsiság például nyugtalanságnak tűnhet, a határozottság makacsságnak, a magas elvárások pedig túlzott kritikusságnak.

Wong ezt az erősségeink „árnyékának” nevezi. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tulajdonságunkat erősségként kellene elfogadnunk. Ha például a türelmetlenségünk vagy a túlzott kritikusságunk rendszeresen konfliktusokat okoz, érdemes megvizsgálnunk, mi váltja ki ezeket a reakciókat, és hogyan tudnánk másképp reagálni. Közben arra is figyelhetünk, milyen értékes tulajdonság kapcsolódhat hozzájuk, és hogyan használhatjuk azt tudatosabban.

Nem mindegy, hogyan használod az erősségeidet

Egy erősségünk is problémássá válhat, ha túlzásba visszük. Jó példa erre az aggódás. Aki minden lehetséges problémát előre végiggondol, könnyen érezheti úgy, hogy túlságosan negatívan gondolkodik. Ugyanakkor a pszichológiai szakirodalomban ismert a defenzív pesszimizmus fogalma is.

Julie K. Norem pszichológus kutatásai szerint egyes emberek úgy készülnek fel egy fontos helyzetre, hogy előre számba veszik a lehetséges negatív kimeneteleket. Ez bizonyos esetekben segíthet a kockázatok felismerésében és abban, hogy felkészültebben reagáljunk az akadályokra. Vagyis nem feltétlenül az a cél, hogy soha többé ne aggódjunk. Inkább azt érdemes felismerni, mikor segít az előrelátás, és mikor válik plusz szorongássá.

Ugyanez más tulajdonságokra is igaz lehet. A precizitásból lehet maximalizmus, a nagy empátiából túlzott alkalmazkodás, a határozottságból pedig merevség. Az erősség és annak túlzott használata között sokszor a mérték jelenti a különbséget.

A környezet is számít

Az is előfordulhat, hogy egy erősségünk egyszerűen nem abban a közegben érvényesül, ahol éppen vagyunk. Ha például könnyen teremtünk kapcsolatot másokkal, szeretünk beszélgetni és gyorsan megtaláljuk a közös hangot, az komoly előny lehet egy kommunikációra épülő munkában. Egy csendes, elsősorban adminisztratív környezetben viszont könnyen azt érezhetjük, hogy „túl sokak” vagyunk.

Ilyenkor érdemes nemcsak azt kérdezni magunktól, hogy „Miben kellene fejlődnöm?”, hanem azt is: „Hol tudnám jobban használni azt, amiben természetesen jó vagyok?” Egy számunkra nem megfelelő munkahely vagy élethelyzet könnyen elhitetheti velünk, hogy egy értékes tulajdonságunk valójában hiba.

Így keresheted meg a saját rejtett erősségeidet

Néha egy kívülálló olyan erősségeket is észrevehet bennünk, amelyeket mi magunk már természetesnek veszünk. Érdemes megkérdezni valakit, akiben megbízunk:

• Mi az, amiben szerinted különösen jó vagyok?
• Milyen helyzetekben számítasz rám?
• Melyik tulajdonságomat tartod erősségnek?
• Van olyan dolog, amit én gyengeségnek látok, te viszont másként értékeled?

Wong szerint ebben egy mentor, pszichológus, coach vagy akár egy másik nézőpontból ránk tekintő barát is sokat segíthet. Érdemes arra is figyelni, milyen feladatokban kérnek rendszeresen segítséget tőlünk, vagy mikor érezzük azt, hogy valami különösebb erőfeszítés nélkül megy.

Néha nem változnod kell, hanem másképp látni magad

Nem minden gyengeség mögött rejtőzik erősség, de érdemes megvizsgálni, mi van egy-egy tulajdonságunk mögött. Az önismeret nem arról szól, hogy minden hibánkat felmentsük, hanem arról, hogy felismerjük, miben rejlik az értékünk. Lehet, hogy amit eddig túl soknak hittél magadban, a megfelelő helyzetben éppen az lesz, ami előrevisz.