Így épít hidat a cégek és a látható és láthatatlan fogyatékossággal élő munkavállalók között a Skilly
Voltál már úgy, hogy szívesen segítettél volna egy kerekesszékes embernek, de nem tudtad, hogyan is kezdj hozzá, esetleg nem találtad a megfelelő szavakat arra, hogy kifejezd a szándékod? A kimondatlan, mégis köztünk lebegő tabuk lebontása és a valós társadalmi integráció a fő célja a Skilly névre hallgató társadalmi vállalkozásnak.
Ezeket láttad már?
Noha a diverzitás kifejezés egyre gyakrabban szerepel a vállalati stratégiák között (esetleg rendre elhangzik különböző meetingeken), a gyakorlatban még mindig számos tabu, még több félreértés és kommunikációs mellébeszélés övezi a fogyatékossággal élő emberek munkavégzését (is). Jócskán kitágulhat a megváltozott munkaképességű emberek univerzuma a Skilly kezdeményezésének köszönhetően: a cég ugyanis segít abban, hogy a szervezetek valóban megtanuljanak inkluzívan működni. Nemcsak kampány szinten, hanem emberileg is.
A szervezet azért dolgozik, hogy a látható, vagy épp láthatatlan fogyatékossággal élő emberek valódi lehetőségekhez jussanak a munkaerőpiacon, ezzel – egyúttal – növelve az erre nyitott cégek inkluzivitását. A Skilly-nél hisznek abban, hogy az elfogadás nem egy állapot, hanem egy út – tele kérdésekkel, amelyekre csak együtt találhatjuk meg a válaszokat.
Folyamatos tanulás
Ahogy a legtöbb, korszakalkotó ötlet, úgy a Skilly (eredetileg Jamba) is egy, a társadalomban jelen lévő problémára igyekszik választ adni. A WHO 2023-as becslése szerint a világ népességének mintegy 16%-ának (6-ból 1 ember) van valamiféle fogyatékossága. Hazánkban (2022-es KSH-adatok szerint) 273.558 fő a fogyatékossággal élő emberek száma: ez az össznépesség 2,8%-át teszi ki. (Az ENSZ definíciója szerint fogyatékossággal élőnek tekinthető minden olyan személy, aki „hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását," – a szerk.)
Pásztor Sára gyógypedagógus, kognitív idegtudományi kutató és emberi jogi aktivista több mint 15 év nemzetközi szakmai tapasztalattal a háta mögött hozta létre a szervezetet 2019-ben: elmondása alapján már akkor, – ahogy most is – azt tapasztalta, hogy a fogyatékossággal élő embereket számos hátrány éri idehaza.
Steiner Kristóf kerekesszékes kihívása lelkileg is próbára tette
Az alapító úgy látja, hogy a fogyatékossággal élő emberek hátránya már az iskolában elkezdődik: gyakori, hogy szegregált oktatási intézménybe járnak, amely nem készíti fel őket a »felnőtt életre«, magyarán arra, mi történik majd velük azután, hogy befejezik az iskolát.
„Emiatt a legtöbben nehezen találnak méltó munkát, amely – a financiális okok miatt – végeredményben kihat az életminőségükre is. A Skilly-vel az a célunk, hogy kapcsolatot hozzunk létre a fogyatékossággal élő, fiatal felnőttek és a munkaerőpiaci szereplők között. A megváltozott munkaképességűek gazdasági integrációjához feltétlenül szükséges egy munkahely, amely megfelelő anyagi juttatásokban részesíti őket. Ez – különösen az esetükben – azért fontos, hogy egyáltalán meg tudjanak jelenni a társadalom különböző helyszínein,” – magyarázza Sára.
A kezdeményezés jelenleg főképp budapesti fókusszal működik, de Sára elmondása szerint nagy szükség lenne a munkájukra vidéken is. „Kis csapat vagyunk, ezért csak elvétve vannak munkakapcsolataink vidéken, ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre több megváltozott munkaképességű munkakereső regisztrál vidékről az oldalunkon! (A Skilly Karrier Akadémia online képzéseket is kínál: ezek pedig bárki számára könnyedén elérthetők, – a szerk.) Budapest sokkal haladóbb szemléletű az inkluzivitás szempontjából: nem véletlen, hogy sok, fogyatékossággal élő ember – ha lehetőségei engedik – a fővárosba vagy annak környékére költözik,” – osztja meg tapasztalatait az alapító.
A Skilly megálmodója szerint diverz a kép azt illetően, mi, magyarok mennyire vagyunk toleránsak a megváltozott munkaképességű emberekkel a hétköznapokban. „Azt gondolom, az emberek egyénileg sokkal elfogadóbbak annál, mint amerre a társadalmi narratíva visz. Jelenleg egy ellenséges közbeszéd van jelen, amely stigmatizálni igyekszik mindent, ami eltér az átlagtól, a normálistól. Ugyanakkor – úgy látom –, a magyar emberek sokkal nyitottabbak és elfogadóbbak ennél! Mihelyst létrejönnek a Skilly által biztosított találkozók, és elkezdünk beszélni a láthatatlan, mégis köztünk feszülő tabuktól, onnantól tudatosan is el tudnak már rugaszkodni a résztvevők a beléjük sulykolt narratívától.”
Három láb, egy cél
Nem véletlen, hogy a közös gondolkodás áll a Skilly három lábú stratégiájának középpontjában. Kovács Janina (aki másfél éve üzletfejlesztőként csatlakozott a céghez) kiemeli: a kezdeményezés ereje a tudatos tervezésben rejlik, ennek pedig fontos része, hogy megértessék az emberekkel, a Skilly munkája nem csupán az álláskeresők és munkáltatók összekapcsolásáról szól. Szolgáltatásaival legalább akkora hangsúlyt fektet arra is, hogy felkészítse a szervezeteket egy MMK emberrel való közös munkára.
„Amíg nincs elhivatottság, nincs előrelépés sem" - Egy kerekesszékes krónikái a munkaerőpiacon
A World Economic Forum Future of Jobs Report 2025 szerint a szervezetek 83%-a rendelkezik valamilyen DEI (diversity, equity, inclusion) intézkedéssel, ugyanakkor az EY European DEI Index kimutatta: mindössze 7% az a szervezet Európában, amely valóban és következetesen épít inkluzív kultúrát. A Skilly azon dolgozik, hogy az arány emelkedjen.
„Ha egy folyamatként kellene elképzelni a munkáltatókat támogató szolgáltatásainkat, azt mondanám, hogy 90%-ban azon dolgozunk, hogy egy-egy céget vagy szervezetet segítsünk az inklúziós folyamataiban. A sikeres együttműködés megkoronázása, ha találunk számukra az igényeik mentén (a megadott pozícióra) egy vagy akár több – nálunk regisztrált – jelöltet is, akik közül bátran válogathatnak! A matchmaking folyamat során a jelentkezőknek segítünk a képességeikhez passzoló, méltó munkát találni, miközben a cégnél is elindul –vagy épp elmélyül – a szemléletváltás. Így válik a folyamat valódi win-win helyzetté!” – magyarázza Janina.
Teljesen természetes, hogy az inkluzivitás folyamata során felmerülnek olyan – a kölcsönös együtt dolgozásból fakadó – dilemmák is, amelyeket az ügyfeleknek nincs kivel megbeszélniük. A SkillyLab kezdeményezés épp erre ad lehetőséget: a szervezők ezeken a(z) – jelenlegi vagy potenciális céges partnereiknek tartott – összejöveteleken olyan, biztonságos teret hoznak létre, amelyben őszintén és nyíltan lehet beszélni a felmerülő, nehéz helyzetekről, így például arról,
hogyan viszonyuljon a munkaadó a megváltozott munkaképességű dolgozó speciális igényeihez?
A csapatépítés nem program, hanem hozzáállás – így lesz a munkából közösség
Itt jön képbe a Skilly „harmadik lába”: a nyílt, személetformáló és formabontó (a SkillyLab-nél legutoljára a fórumszínház formátummal kísérleteztek) kommunikáció miatt a vezetők abban bíznak, hogy a kezdeményezésüknek társadalomformáló szerepe is van.
Fő üzenet: kérdezzetek!
A legutóbbi, SkillyLab eseményen például kiderült: sokszor a ki nem mondott szavak és az ebből fakadó félreértések nagyobb akadályokat tudnak gördíteni az inkluzív munkavégzés és a békés együttélés elé, mint az alapvető, emberi különbözőségek.
A szervezők, a fogyatékosságban érintett résztvevők és a szakértők egyaránt a kérdések fontosságára hívják fel a figyelmet. „Kérdezni, kérdezni, kérdezni! Ha cégvezetőként vagy munkatársként nem kérdeztek rá arra, »miért meztelen a császár«, egy kimondatlan buborék lebeg majd közöttetek, ami csak újabb falakat emel, nem utolsó sorban akadályozza a hatékony munkavégzést” – magyarázták a HR-szakemberekből, HR vezetőkből, DEI szakértőkből (de akár employer brandiggel vagy CSR-ral foglalkozó) álló közönségnek.
A szakértők szerint a nyílt, őszinte érdeklődésre hajazó kommunikáció lehet a nyitja az eredményes együttműködésnek, hiszen „még látható fogyatékosság esetén sem minden egyértelmű!” A Skilly által képviselt munkahelyi és társadalmi inkluzivitás korántsem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy merünk-e kérdezni, odafigyelünk-e a válaszra, és megengedjük-e magunknak a hibázás lehetőségét is. A lényeg, hogy ezek a hibák ne elválasszanak, hanem – hosszú távon – közelebb hozzanak minket egymáshoz!
