előfizetésem
Hírlevél
A legtöbben utálják ezt a beszélgetésformát, pedig mélyítheti a kapcsolatot
Napi teendőink között felhív anyukánk, visszaírunk a barátainknak, és a boltban segítségét kérjük az eladónak. Folyamatosan interaktálunk és kommunikálunk más emberekkel, miközben azt érezzük, sietnünk kell, se időnk, se energiánk egy tartalmas beszélgetésre. A small talk a közhiedelem szerint felületes szóváltás, de mi van, ha pont, hogy ennek segítségével építhetünk mélyebb kapcsolatokat a mindennapokban?
A romantikus filmekben általában van egy olyan jelenet, ahol a két főszereplő zenés aláfestéssel addig beszélget, mígnem rájuk esteledik. Bár hosszú órákon keresztül belefeledkezni egy-egy témába a hozzánk közel állókkal fantasztikus, erre egy kedd délután ritkán kerül sor. Azonban ilyenkor is érdemes pár szót váltani a hozzánk közel állókkal, és elég, ha pár pontot szem előtt tartunk, amikor small talkra, vagyis csúnyán szólva bájcsevejre kerül a sor.
Coachként szorosan foglalkozom a kommunikációval, és szakemberek írásait olvasva felfedeztem pár dolgot, ami segít a másikhoz kapcsolódni akkor is, ha úgy érezzük, a munka az utolsó agysejtünket is elpusztította, és nem szívesen bonyolódnánk bele egy közel-keleti konfliktus tényfeltáró elemzésébe.
Igen, még a small talkot is lehet kutatni
Az Arizonai Egyetem pszichológusa, Matthias Mehl beszélgetéseket tanulmányoz. Rendszere alapján a small talkot az alapján határozza meg, hogy mennyi információ cserélődik. „Ha utána semmivel sem tudok többet rólad, mint előtte” – mondja nekem –, „akkor az small talk.” A small talk üressége segít megmagyarázni, miért olyan gyakran unalmas, de ennél rosszabb is lehet.
És ez nem csak a liftekben történik: akár fodrásznál vagyunk, taxiban ülünk, vagy akár a legjobb barátunkkal vagyunk, néha fájdalmasan nehéz kitalálni, mit mondjunk, hogyan találjunk rá pontosan egy olyan témára, amely kitölti a közöttünk lévő csendet. (Más kérdés, hogy a csend sem kellene, hogy kínos legyen két ember között, hanem a békét és mély kötődést is jelentheti.) Azonban attól, hogy egy beszélgetés rövid ideig tart, nem kell, hogy kínos vagy felületes legyen.
A rettegett small talkot könnyen kellemes interakcióvá emelhetjük például egy közös élmény megjegyzésével vagy nyitott kérdések feltevésével. Valójában, amikor jól sikerül, a small talk nemcsak kellemes, hanem hasznos is lehet. Számos kutatás foglalkozik azzal, ezek a mikropárbeszédek hogyan javíthatják a hangulatunkat, sőt még az emberiségről alkotott meggyőződésünket. Egy, a világjárvány idején végzett tanulmányban Gillian Sandstrom, az Essexi Egyetem szociálpszichológusa idegeneket párosított össze, hogy Zoomon beszélgessenek arról, amiről csak szeretnének.
Ahhoz képest, ahogy a beszélgetés előtt érezték magukat, azt nyilatkozták, hogy a hívás után nagyobb bizalmat éreztek más emberek iránt, és úgy élték meg, hogy az emberek általában jóindulatúak – kedvesek és igazságosak. Így alapvető emberi igényünkre reagál azzal, hogy azt érezzük, tartozunk valahová és valaminek a részesei vagyunk. Szeretteinkkel pedig segít fenntartani a bensőséges viszonyt, gondoljunk csak arra, mennyivel könnyedebbé válik a pár perc munka előtt, ameddig készülődés közben viccelődünk a tegnap estéről, és hogyan telne, ha csendben egymást kerülgetve mosnánk a fogunk és húznánk fel a cipőnk.
A small talkról vagy mikrointerakciókról ennek tükrében lehetne úgy is vélekedni, hogy kis lépés az embernek, de mégis sokat számít a kapcsolatban. De pontosan miért?
30 napon át minden reggel 5-kor keltem - Így változtatta meg az életemet a hajnali ébredés
A másokkal való beszélgetés az önismeretben is hasznos lehet
Amikor egy beszélgetés lehetővé teszi, hogy jobban megérts valami fontosat önmagaddal, a másik emberrel vagy a világgal kapcsolatban – akkor válik igazán tartalmassá – vallja Kristy Gardiner, az East Londoni Egyetem szociálpszichológusa, aki társas interakciókat tanulmányoz. Szerinte már csak azért is olyan értékes, ha egy beszélgetés során saját magunkban is felfedezünk valami újat, mert mély emberi igényünk az önkifejezés. Legtöbbünk vágyik arra, hogy megossza másokkal, mit gondol, valamint felfedezzen olyan dolgokat, amelyek fontosak számára.
Ezért amikor lehetőségünk van arra, hogy ezeket az elvont gondolatokat szavakba öntsük, és megosszuk egy érdeklődő hallgatóval, aki megerősíti ezeket a gondolatokat, az segít abban, hogy megértsük magunkat. A tartalmas beszélgetésekben a hallgató szerepe létfontosságú (ezért lehet egy tartalmas beszélgetés sokkal kielégítőbb, mint egyszerűen leírni a gondolatainkat, vagy egyedül, otthon magunkban beszélni). Egy hatékony hallgató lehetővé teszi számunkra, hogy visszajelzést kapjunk arról, kik vagyunk a másik szemén keresztül.
Természetesen egy kétirányú beszélgetésben felváltva vagyunk beszélők és hallgatók. A másik fél szintén beszélni fog önmagáról, és megosztja azt, amit tud és gondol, ez pedig lehetőséget ad számunkra, hogy valami fontosat és értékeset tanuljunk meg róla. És amikor ez megtörténik, úgy távozunk, hogy jobban megértve és jobban kapcsolódva érezzük magunkat a körülöttünk lévő emberekhez. Tekintsünk a small talkra első lépésként vagy akár bemelegítésként. A minőségi beszélgetések hozzájuk képest kevésnek hathatnak.
De a jó hír az, hogy egy kis erőfeszítéssel és néhány új megközelítéssel megtalálhatjuk a módját annak, hogy gyakrabban élvezzük őket.
Honnan tudjam, hogy ez szülés utáni depresszió vagy hormonális hullámzás?
„Gyakorlati útmutató” jobb beszélgetésekhez
Legyen akár csak 5–10 percünk beszélgetni, ezek lesznek azok a technikák, amik még a legátlagosabbnak induló small talkot is emlékezetessé teszik. Elsőként a nyitott kérdések jó barátaink lesznek. A ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan-nal kezdődő kérdéseket nem lehet egyszerűen leütni igennel vagy nemmel. Ugyanakkor nem lesz elég, hogy izgalmasabbnál izgalmasabb kérdésekkel rukkolj elő, hallgasd is meg az arra adott válaszokat.
Ez meglehetősen banálisan hangzik, de tegyél tudatos erőfeszítést arra, hogy valóban figyelsz a másik válaszára, és azt értelmezve teszel fel további kérdéseket. Ez emberfüggő, de nem mindenkiben jön természetesen a visszakérdezés. Ettől ő nem rossz vagy érzéketlen ember, egész egyszerűen lehet, nem olvasta el ezt a cikket. Így ha beszélgetőpartnerünk nem is kérdez vissza, az intimitás kialakításának egyik kulcsfontosságú lépéseként fontos, hogy mi is megosszunk személyes gondolatokat.
Nem kell, hogy valami igazán privát dolog legyen – az önmagunkról való megosztás bármilyen szintje erőteljes módja lehet annak, hogy közelebb érezzük magunkat valakihez. Az arra érdemes kapcsolatokban nyílj meg, és oszd meg saját gondolataidat, érzéseidet és tapasztalataidat. Végső lépésként alakíts ki közös rituálékat. Nem lesz minden héten időnk áthívni a barátainkat vagy vacsorázni vinni a párunkat, sem családi ebédeken részt venni.
Azok az emberek, akik viszont törődnek egymással, szomjaznak a közös beszélgetésre, amik ezeken a rituálékon folytathatóak, és rendszeresen összekötnek benneteket. Állhat ez annyiból, hogy szülőként este lefekteted a gyermekedet, miközben meséltek egymásnak a napotokról. Barátként együtt ebédeltek, befőztök, együtt utaztok el egy eseményre, vagy szombat reggelenként együtt futtok, közös háztartásban élőként együtt vásároltok be vagy végzitek a házimunkát.
A rituálék olyasmivé válnak, amiről tudjuk, hogy számíthatunk rájuk, és megszilárdítják a kapcsolatunkat. Így ahelyett, hogy azt éreznénk, a small talkok lefárasztanak és feleslegesek, átkeretezve ráébredhetünk, hogyan színesíthetik be a hétköznapjainkat.
