A stressz mindannyiunk életének része – vizsgák, határidők, munkahelyi nyomás vagy akár egy hétköznapi konfliktus is kiválthatja. De vajon mi történik ilyenkor a szervezettel? És mikor válhat valóban veszélyessé az egészségedre?
Ezeket láttad már?
Rossz dologként gondolunk a stresszre, pedig természetes reakció, ha kordában tudjuk tartani. Dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont kardiológusa és belgyógyásza segít meg megérteni a téma legfontosabb részleteit.
Evolúciós mechanizmus
„A stressz valójában normális válaszreakció valamilyen külső ingerre. Ez egy evolúciós mechanizmus, amely azért alakult ki, hogy megvédjen minket a veszélyektől" – magyarázza a doktornő. Stresszhelyzetben a szervezet azonnal „riadókészültségbe" kapcsol. Ilyenkor aktiválódik a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese-tengely, és különböző stresszhormonok szabadulnak fel, a legismertebbek az adrenalin és a kortizol.
Ez okozza azokat a reakciókat, amelyeket mindenki ismer: gyorsabban ver a szív, izzad a tenyér, kapkodóbb lesz a légzés. „Gondoljunk például arra, amikor egy gyerek megijed a felé rohanó kutyától, vagy amikor vizsgadrukkunk van, ezek mind az akut stressz tipikus jelei."
Amikor tartóssá válik
Az akut stressz rövid távon nem okoz bajt, a probléma akkor kezdődik, ha a feszültség tartósan jelen van. „Ha egy külső inger hosszabb ideig fennáll, akkor krónikus stressz alakul ki a szervezetben, és ennek már komoly egészségügyi következményei lehetnek" – figyelmeztet a kardiológus.
Mi történik, amikor az éjszaka nem pihenés, hanem mentális csatatér lesz?
„Gyorsabb szívdobogást érezhetünk, emelkedhet a vérnyomás, nőhet a vércukorszint, és alvászavarok is kialakulhatnak. Fáradékonyabbá válunk, nehezebben koncentrálunk, ingerlékenyebbek leszünk. A krónikus stressz hatására megnő az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázata. Ezek hosszú távon szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vagy sztrókhoz is vezethetnek."
Fontos a megelőzés
Sokat tehetsz azért, hogy a stressz ne uralja az életedet. „Az egyik legfontosabb: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Érdemes legalább hat-hét órát aludni éjszakánként." A rendszeres mozgás szintén kulcsfontosságú. Már napi tizenöt perc séta is csökkentheti a stresszhormonok szintjét.
A doktornő szerint a természet különösen jó hatással lehet a szervezetre. „Ha fák között sétálunk, a növények által kibocsátott anyagok, a fitoncidok segíthetnek csökkenteni a stresszhormonokat, ezért sokszor hatékonyabb egy erdei séta, mint az aszfalton való gyaloglás." A kiegyensúlyozott étrend és a feldolgozott élelmiszerek csökkentése szintén elengedhetetlen. A túlzott digitális terhelés, a folyamatos telefonozás és a rövid videók pörgetése szintén növeli a stresszt.
Ne vidd túlzásba a vizsgálatokat!
Az interneten egyre gyakrabban találkozni a „mellékvese-kimerülés" kifejezéssel, de a szakember szerint ez félrevezető. „A szakmai orvostudomány ilyen diagnózist nem ismer. Ez egy kreált diagnózis, amely téves útra vezetheti a betegeket." Az utóbbi időben a kortizolszint mérése is divatossá vált, de a doktornő szerint ezt sem javasolt rutinszerűen kérni. „A kortizolnak jelentős napszaki ingadozása van, teljesen más értéket mutat hajnalban és más értéket kapunk kora délelőtti méréskor."
Ha viszont valaki tartós stresszt, kimerültséget vagy szokatlan tüneteket tapasztal magán, mihamarabb forduljon szakemberhez, ne az interneten terjedő diagnózisokra hagyatkozzon!
