Ritkán látni olyan pillanatot a hazai médiában, amikor a rivális magazinok félreteszik a versengést, és egyetlen közös ügy mögé állnak be. Most mégis ez történt, hiszen tizennégy vezető női médium Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére közös kampányt indított az isztambuli egyezmény ratifikálásáért. A szolidaritásunk hangja pedig egészen az Európa Tanácsig elért: a szervezet frissen kinevezett főtitkárhelyettese, Tanja Gonggrijp az Országházban adott exkluzív interjút a Nők Lapjának a témában.
Ezeket láttad már?
Az isztambuli egyezmény ratifikálásának hétköznapi következményeiről, a Magyarország által követni érdemes országokról, a hazai női magazinok összefogásáról is elmondta a véleményét a holland diplomata és főtitkárhelyettes Tanja Gonggrijp, aki korábban országa állandó képviselőjeként dolgozott az Európa Tanácsnál. Gonggrijppal - aki ezen kívül elnökként vezette az isztambuli egyezmény részes feleinek bizottságát - Dudics Emese, a Nők Lapja újságírója beszélgetett.
Sok a félreértés az egyezmény körül
Mint tudjuk, az isztambuli egyezményt Magyarország már 2014-ben aláírta, a tényleges törvénybe iktatás azonban azóta is várat magára, a témát pedig rendre politikai és ideológiai viták kísérik. Tanja Gonggrijp a beszélgetésben igyekezett tisztázni a leggyakoribb félreértést, a sokat támadott „gender” kifejezést.
„Tudjuk, hogy a nők elleni erőszak gyökere az egyenlőtlenségben rejlik. Amikor egyenlőtlenségről beszélünk, nem csupán a férfiak és nők közötti biológiai különbségekre gondolunk. Arról is szó van, hogyan gondolkodunk a férfiak és a nők társadalmi szerepeiről, mit várunk el tőlük, és milyen sztereotípiák élnek a fejünkben velük kapcsolatban. Ezek a sztereotípiák tovább erősíthetik a hatalmi egyenlőtlenségeket.”
A diplomata ezzel hangsúlyozta: a fogalom mögött nem ideológia áll, hanem annak felismerése, hogy amíg a merev elvárások és a hatalmi különbségek természetesnek számítanak, addig a megelőzéshez sem lesznek hatékony eszközeink.
Nem beszélhetünk rendszerváltásról az Isztambuli Egyezmény ratifikálása nélkül
Mit jelentene a ratifikálás a hétköznapokban egy bántalmazott nőnek és gyermeknek?
Gonggrijp elmondta azt is, hogy sok, az isztambuli egyezményt a törvényeibe iktatott országban látják, hogy javul a menedékházakhoz való hozzáférés, fejlődnek a segélyvonalak, képzettebbek az egészségügyi dolgozók, felkészültebbek a rendőrök, és folyamatosan javul a különböző szolgáltatások és az érintett szereplők közötti koordináció. Ez technikai kérdésnek tűnik, de rendkívül fontos.
„A nőknek eléggé biztonságban kell érezniük magukat ahhoz, hogy jelentsék a velük történteket, és ehhez az szükséges, hogy megfelelően fogadja őket a rendszer, hogy megkapják a szükséges szakmai támogatást, és hogy ne kelljen újra és újra elmesélniük ugyanazt a történetet, ami már önmagában is traumatikus lehet.” - tette hozzá. De azt is elmondta, hogy nemcsak a nőkön segítene a ratifikálás, hanem a gyermekeken is.
„Fontos eleme az egyezménynek, hogy kimondja, a gyerekek is lehetnek áldozatok. Arra törekszik, hogy a gyerekek megtanulják: joguk van a biztonsághoz, és egy bántalmazó kapcsolat nem tekinthető normálisnak. Válás esetén is a gyermek mindenek felett álló érdeke kell, hogy központi szerepet kapjon.”
Életet menthet a ratifikálás
Arra a kérdésre, hogy tudna-e olyan országot említeni, amely jó példa lehetne Magyarország számára, a főtitkárhelyettes azt mondta: igyekszik óvatosan fogalmazni, hiszen minden ország más helyzetből indul, és más fejlődési folyamatokon megy keresztül.
„Van, amely a jogszabályok módosítása terén a legaktívabb, máshol inkább a szolgáltatások fejlesztésére vagy a szakemberek képzésére összepontosítanak. De például Spanyolországra gyakran úgy tekintünk, mint olyan országra, amely jelentős előrelépést tett. Azt remélem, hogy egy napon Magyarország is olyan példává válhat, amelyet más országok követhetnek, legalább bizonyos területeken.”
A hazai döntéshozókat azzal ösztönözné a ratifikálásra, hogy ezzel konkrétan életeket menthetnek meg. Ez nem egy túlzó kijelentés, ugyanis az egyezmény segíthet megelőzni, hogy az erőszak nőgyilkosságba torkolljon.
De az egyezmény másképp is hat: egészségesebbé teszi a társadalmat, jobbá teszi az életminőséget.
Demonstráció a nők biztonságáért október 30-án: az Isztambuli egyezmény ratifikálását kérjük a kormánytól
Eljuthat a téma az emberek nappalijába is
A Nők Lapja újságírója megkérdezte Gonggrijpet a hazai női médiumok összefogásáról is, aki szerint rendkívül hasznos, amit csinálunk, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy bevigyék a nőkkel szembeni erőszak témáját az emberek nappalijába, olvassanak róla, a mindennapjaik részévé váljon.
„Hiszen nagyon sok ember mindennapi életének már most is része. Nem szabad elfelejtenünk, hogy világszerte minden harmadik nő átél valamilyen erőszakot élete során, beleértve a szexuális vagy a családon belüli erőszakot is. Sok nő egyedül marad a nehézségeivel. Nagyon fontos, hogy olvashassanak erről, és tudják, nincsenek egyedül. Az is szükséges, hogy mások is jobban megértsék, milyen következményekkel jár az erőszak a nőkre, a gyerekekre és az egész társadalomra nézve. Ezért fontos, hogy önök most ilyen sok emberhez eljutnak.”
Egy Stockholmban élő magyar elárulta, mennyibe kerül az élet a svéd fővárosban - GLAMOUR 
